A kormány bejelentette ugyan, hogy felfüggesztette a börtönkártérítések kifizetetést, de a megjelent határozata nem így rendelkezik

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

„Megjelent a kormányhatározat: a kormány felfüggeszti a börtönkártérítések kifizetését” - jelentette be Rogán Antal propagandaminisztériuma egy kedd délelőtti közleményben. Ezzel a jelek szerint célba is ért a Fidesz, a kormány és Orbán Viktor új kommunikációs kampánya, ami arról szól, hogy a kormány véget vet annak, hogy rabok milliárdokat perelnek ki a magyar államtól a rossz börtönkörülményekre hivatkozva.  

Csakhogy a megjelent jogszabályban szó sincs arról, hogy a kormány nem fizetné ki azokat a jogerős kártérítési igényeket, amelyeket egyébként az általa beterjesztett és a parlament által elfogadott törvény tesz lehetővé. 

Formabontó módon benne van ugyan a sulykolt mondanivaló, miszerint „a Kormány álláspontja szerint a  börtönzsúfoltságra hivatkozással elindított kártalanítási eljárásokat egyes elítélt bűnözők és segítőik visszaélésszerűen, a  saját meggazdagodásukra használják fel, amely joggal sérti a társadalom és különösen a bűncselekmények áldozatai igazságérzetét, ezért ennek megakadályozása azonnali cselekvést követel”.

De továbbra is kifizetik az egyébként jogszeren megítélt kártérítéseket, csak arra adott utasítást Orbán Viktor, hogy a kifizetéseket tolják ki „a jogszabályok által biztosított legvégső időpontig”.  

Az Indexnek nyilatkozó Karsai Dániel alkotmányjogi, emberi jogi ügyekkel foglalkozó ügyvéd szerint ez semmiféle újdonságot nem jelent, mert a gyakorlat eddig is az volt, hogy a minisztérium a határidő legvégén fizetett. "A megjelent kormányhatározat alapján a leghatározottabban azt mondhatjuk, hogy nem függesztették fel a kifizetéseket" - mondta az ügyvéd. 

A határozatban szereplő másik haladéktalan intézkedés arról szól, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter vizsgálja felül a kártérítésekre vonatkozó törvényi szabályozást, ennek eredményéről pedig majd tájékoztassa a kormányt. 

Először a strasbourgi bíróság kötelezte az államot a börtönzsúfoltság enyhítésére 2015-ben, majd több körben ítéltek pénzt olyan embereknek, akik kártérítési igényt nyújtottak be emiatt. Válaszul a kormány csupa jelentős változást ígért. A zsúfoltság csökkentése érdekében új börtönöket ígért, de azokat mégsem építették meg. Elfogadott ugyanakkor egy jogszabályt a kártérítések megítélésének hazai módjáról. Ezek alapján folynak most a kártérítési eljárások, amik alapján jogszerűen ítélik meg a kompenzációkat a rossz körülmények miatt. 

A 2018-as országgyűlési választáson elmaradt az ellenzéki összefogás, a Fidesz pedig újra kétharmados többséget szerzett. Az ide vezető titkos tárgyalásokról, és a színfalak mögött zajló belső küzdelmekről szól a MAKRO legfrissebb száma. Magyari Péter, a 444 egyik legismertebb oknyomozó újságírója hónapok át készített háttérinterjúkat a hazai politikai élet legbefolyásosabb szereplőivel, és ezek alapján keresi a választ a magyar demokrácia alapkérdésre: “Leváltható-e még választásokon a kormány?”

Megveszem a Makrót
Kapcsolódó
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.