A nyár közepén sem történt fordulat a magyar kiskereskedelemben, gyakorlatilag a júniusival megegyező teljesítményről számolt be a KSH csütörtökön reggel. A kiskereskedelmi forgalom a nyers adatok szerint 3,3 százalékkal, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 2,5 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, ami az alacsony tavalyi bázist figyelembe véve egyáltalán nem nevezhető látványos elmozdulásnak. A kiskereskedelmen belül:

• az élelmiszer és az élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma éves bázison 2 százalékkal emelkedett,
• a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 3,8 százalékkal nőtt,
• az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,6 százalékkal csökkent a forgalom.

Más körülmények között talán ezekkel a számokkal nem feltétlenül lenne gond, most azonban akad két komoly probléma, ami rávilágít arra, hogy nagyon nincs minden rendben. Egyrészt nagyon alacsony bázisról sikerült ekkora növekedést elérni, hiszen egy évvel ezelőtt 7,6 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom. Vagyis nem mondhatjuk, hogy az ágazat teljesítménye helyrebillent volna. A másik probléma, hogy júliusban 4,1 százalékos inflációt mértek Magyarországon, ami a szektor 2,5 százalékos növekedésével összevetve reálértéken csökkenő forgalmat eredményez. Azaz a forgalom bővülése nem haladja meg a fogyasztói árak emelkedését.

Nem csoda, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter elégedetlen az ágazat teljesítményével, ezen pedig a friss adatok sem változtattak. A minap a miniszter hosszan ecsetelte egy interjúban, hogy nem érti, a reálbér-növekedésnek köszönhető pluszpénz miért nem jelenik meg a fogyasztásban. A megfejtése szerint ahelyett, hogy élelmiszerre költenék a pénzt az emberek, sokkal inkább a lakhatással összefüggő kiadásokra teszik félre a többletet.

A friss adatokra visszatérve: az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 2 százalékkal bővült. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,6, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,3 százalékkal növekedett.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 3,8 százalékkal emelkedett. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 9,3, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 2,9, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 1,8 százalékkal nőtt, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 0,9, a használtcikk-üzletekben 1,3, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 1,6 százalékkal csökkent.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,6 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 6,4 százalékkal bővült. Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 0,6 százalékkal csökkent. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 1,8 százalékkal nőttek.

Júniushoz képest sem tudott növekedésről beszámolni a statisztikai hivatal, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva ugyanis a kiskereskedelmi forgalom volumene nem változott havi szinten. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag hónapok óta befagyott a háztartások fogyasztása. Idén áprilisban egy év után először csökkent havi szinten a költés, 0,9 százalékkal, amit egy lényegében stagnálással felérő adat követett májusban, júniusban és júliusban is.

Mindezek eredményeként továbbra sem éri el a kiskereskedelmi forgalom a 2021-es szintet, az év átlagánál 0,7 százalékkal alacsonyabb a friss adat. Az idei év márciust leszámítva gyakorlatilag több mint másfél éve, 2022 decembere óta nem képes a forgalom meghaladni a három évvel ezelőtti átlagos szintet.

Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1676 milliárd forintot ért el, vagyis

napi szinten 54 milliárd forintot hagytunk a boltokban, ám ennél jóval többet kellene, hogy lényegesen jobb statisztikát közöljön a KSH.

Az alacsony fogyasztási hajlandóság egyrészt nem kedvez a gazdaságnak, mivel az ágazat így nem tud érdemben hozzájárulni a GDP növekedéséhez, és nem kedvez a költségvetésnek az elmaradó áfabevételek miatt. Nagy Márton a kialakult helyzetet a „fogyasztást gátló óvatossági motívum” számlájára írja, ami takarékoskodásra készteti a lakosságot. A legutóbbi adatok szerint időarányosan közel 500 milliárd forint hiányzik az áfabevételi sorról a költségvetésben.

Negatív meglepetés

Az ING vezető elemzője, Virovácz Péter szerint a beérkezett adat a piaci konszenzushoz képest komoly negatív meglepetést okozott, miközben a piacon a legpesszimistább előrejelzést adó ING Bank várakozásait is csekély mértékben alulmúlta. Az adatokban már egyáltalán nem látni a trendszerű bővülés jeleit, sokkal inkább trendszerű lassulásnak vagyunk a szemtanúi.

Az elemző így fogalmaz: „továbbra is megállja a helyét a korábbi állításunk, miszerint a gazdasági alapfolyamatok gyengék, és csak egy-egy kiugró teljesítmény tud átmenetileg pozitív képet kirajzolni. Az elmúlt hónapokban a kiskereskedelemben pedig még erre az egy-egy egyedi hatásra sem számíthattunk. Ez utóbbi már csak azért is érdekes, mert azért a nagy sporteseményekkel tűzdelt időszakokban a kiskereskedelmi forgalom érdemi fellendülést szokott mutatni”.

Van azonban ok a bizakodásra, nevezetesen a magas reálbérnövekedés és az összességében erős munkaerőpiac. Ez utóbbi azonban könnyen csalóka lehet a munkaerő-tartalékolás jelentősége miatt. Virovácz szerint hiába az elmúlt egy év javulása a fogyasztói bizalomban, annak szintje még mindig túl alacsony ahhoz, hogy a háztartások fogyasztása érdemi impulzust adjon a gazdaságnak. „A bizonytalan gazdasági környezet, a tartalékok visszaépítése és a személyihitel-állomány leépítése a fő fókusz a háztartások számára. A legbiztosabb pozitív fordulat 2025 elején érkezhet ebben a tekintetben, amikor is az ÁKK ismét jelentős kuponfizetéseket hajt végre a lakossági államkötvények tulajdonosainak. Addig is folytatódik a gyógyulás, de a teljes helyreállás nem a jelen, hanem inkább a jövő ígérete” – írja kommentárjában az elemző.