Minden idők második legnagyobb júliusi többletét hozta össze a költségvetés, 213 milliárd forintot, de ez egyelőre csak sebtapasznak tűnik az idei évi államháztartási folyamatokat tekintve. A július végére felhalmozódott 2443 milliárd forintos deficit ugyanis még mindig 121 milliárd forinttal több, mint amennyinek időarányosan lennie kellene. Az új, módosított éves előirányzatnak a 61,4 százaléka jött össze (az időarányos mérték 58,3 százalék), ha viszont az eredeti 2514 milliárdosat nézzük, akkor annak 97,2 százaléka jött össze július végére. Nem meglepő, hogy tavasszal az összeomlott költségvetést látva szokatlanul korán döntött a kormány a hiánycél megemeléséről, amivel közel 1500 milliárdos plusz mozgásteret biztosított magának. Hónapról hónapra bebizonyosodik, hogy erre igen nagy szükség is volt.

Az idei költségvetés ugyanis számos sebből vérzik, ami részben összefüggésben van a magyar gazdaság pocsék állapotával is. Elmaradnak egyes jelentős bevételi tételek, nem jönnek az uniós pénzek, az állam a költségeit pedig nem tudja visszafogni, ami összefüggésben van a nagy állami tulajdonszerzésekkel, nevezetesen a repülőtér visszavásárlásával is.

A kormány két nagy problémával küzd a bevételi oldalon: egyrészt júliusban egy fillérnyi uniós forrás nem érkezett Magyarországra, legutóbb júniusban utalt Brüsszel szerény 19 milliárd forintot.

Az idei év egészét nézve pedig a várt összegnek csupán az ötöde, 483 milliárd forint érkezett. A másik nagy probléma pedig az áfabevételi soron alakult ki. Ugyan júliusban kicsivel több mint 780 milliárd forint érkezett az államkasszába, időarányosan óriási az elmaradás:

július végén 495 milliárd forint hiányzott erről a sorról, miközben tavaly ugyanekkor csak 32 milliárd forint.