Júliusban a friss adatok szerint ismét kicsit magasabb fokozatra kapcsolt a bérek növekedési üteme, hiszen átlagosan 13,9 százalékos növekedést regisztrált a KSH a júniusi 13,3 százalék után. Ezzel az átlagos bruttó bér 636 700 forintra nőtt, míg az átlagos nettó 423 400 forint volt a kedvezmények figyelembevétele nélkül. Ehhez továbbra is a költségvetési szektor járul hozzá nagyobb mértékben, hiszen itt 17,5 százalékos emelkedés volt júliusban előző év azonos időszakához mérten, míg a vállalkozásoknál átlagosan csak 12,7 százalékos növekedést mért a statisztikai hivatal.

Mivel júliusban 4,1 százalékos volt az átlagos fogyasztóiár-index mértéke, a bérek reálszinten érzékelhetően, 9,4 százalékkal érnek többet, mint egy évvel korábban. Csak ezt nézve tehát nem annyira furcsa, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azon csodálkozik, hogy a lakosság nem fogyaszt kellő mértékben. A helyzet azonban bonyolultabb, minthogy egyetlen számból következtetéseket lehessen levonni. A tavalyi recesszió, a rezsiárak és az infláció emelkedése miatt ugyanis sokan felélték a tartalékaikat, és a kormányzat háborús helyzettel riogató kommunikációja is a megtakarításokat, a vásárlások elhalasztását ösztönzi.

Ennek ellenére mégsem teljesen igaz az, amit a miniszter mondott nemrég, az alacsonyabb bért keresők ugyanis épphogy növelték a költéseiket, a helyzetet ebben a cikkben elemeztünk.

Az alacsonyabb bérrel rendelkezők fogyasztását támogatja idén a minimálbér-emelés, valamint az emiatt szükséges kiigazító emelések. Körükben ugyanis az átlagosnál magasabb bérnövekedés volt, erre utal az, hogy míg az országos átlagbér „csak” 13,9 százalékkal nőtt júliusban, a mediánbér – vagyis az az összeg, aminél pont ugyanannyian keresnek többet, mint kevesebbet – 16,5 százalékkal nőtt. A bruttó medián 524 100 forint volt, amiből 362 900 forintot vihettek haza az érintettek a kedvezmények figyelembevételével.

Van, ahol alig több mint 400 ezer az átlagos bér

Ágazatonként nézve óriási különbség mutatkozik a legmagasabb és legalacsonyabb átlagos bruttót regisztráló ágazatok között. A rangsor két vége között júliusban majdnem 2,5-szeres különbség volt,

vagyis a pénzügyi szolgáltatások ágazatban ennyivel több, 1,01 millió forint az átlag, míg a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén 408 ezer forint az átlagos bruttó.

Kiemelkedik még az ágazatok közül az információ, kommunikáció, ahol 999,9 ezer az átlagos bruttó, a dobogó harmadik fokán álló energiaiparban pedig 892,7 ezer forint.

A rangsor végén áll még a vendéglátás előtt az egyéb szolgáltatás 491,5 ezer forinttal, valamint a mezőgazdaság 502,6 ezerrel.

Ez még mindig csak bérfelzárkózás

„Az ok, ami miatt továbbra is ilyen magas maradhat a bérdinamika, hogy a hazai munkaerőpiac feszessége már nem enyhül, sőt egyre inkább feszítetté válik. A munkanélküliségi ráta csökken és a legfrissebb felmérések szerint az üres álláshelyek száma ismételten emelkedésnek indult” – írja kommentárjában Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.

A szakember szerint ugyanakkor amennyire pozitív változásokat indukálhat a magas bérdinamika a reálgazdaságban, ugyanannyira jelez kockázatokat is. Az adatok alapján úgy vélik, hogy az év hátralévő részében is fennmaradhat a versenyszférában a 10 százalék feletti bérnövekedés, ami az állami és non-profit szektorokban zajló változások figyelembevételével a nemzetgazdaság egészében is akár 13 százalék körül ragadhat. Úgy vélik, hogy a jegybanknak a jövőbeni kamatdöntések során nemcsak a szolgáltatások inflációját, hanem a bérek alakulását figyelnie kellene majd, de elsősorban a jövő évi inflációs kockázatokat érinti.

Az ING Bank idén átlagosan 13 százalék körüli bérnövekedést vár, és 3,8 százalékos átlagos inflációval számol 2024-ben. Tehát az év egészében akár 9 százalékot is megközelítő lehet a reálbér-növekedés üteme.

„Bár ez rendkívül erősnek látszik, mindez a tavalyi reálbércsökkenés mellett csupán azt jelentené, hogy a 2022-es reálbérszinthez képest szűk 6 százalékkal lenne magasabb az átlagbér vásárlóereje. Vagyis inkább még mindig bérfelzárkózásnak lehet bélyegezni az idei folyamatokat a 2023-ban látott markáns visszaesés fényében” – írja az elemző.