Az egész úgy kezdődött, hogy Tiborpapa, a gumicsónakok és az ismeretlen Fortepan-képek nagy szerelmese, a múlt héten leugrott a Nagycsarnokba lecsónak valóért és útja a Váci utca 55. előtt vitt el. Ez a ház arról nevezetes, hogy itt lakott egykor a Fortepan archívumában nemrég bemutatott 1900 és 1919 között készült mintegy 600 sztereókép alkotója, Schoch Frigyes építési vállalkozó és népes családja. Egy korábbi posztunkban már szóltunk róla, hogy Schochék a ház aljában pékséget működtető Rutterschmidt családtól bérelték a ház teljes második emeletét. Tiborpapa szerencsére magával vitte fényképezőgépét és így szinte azonnal megajándékozta a fórumozókat egy bámulatos képsorozattal és néhány tanulságos történettel, melyet most a blog olvasóival is megosztunk. Íme mindjárt elsőnek a ház mai képe, amely szerencsére nem sokban változott a száz év előtti formájához képest.
A bejárat mellett a falon emléktábla hirdeti, hogy az első emeleten született éppen száz esztendeje Thurzó Gábor író, akinek ez esetben különösen érdekes lehet az eredeti neve, hiszen Rutterschmidt Károlyként jött a világra, vagyis a Lotaringiából bevándorolt pékmester fia vagy unokája lehetett. Ő egyébként egészen 1979-ben bekövetkezett haláláig ebben a házban élt, csakúgy, mint Schoch egyik unokája, akinek itt tartózkodását Tiborpapa az Országos Széchényi Könyvtár gyászjelentés-gyűjteményének egyik 1970-ből származó darabjával igazolta.
A ház mai formáját egyébként 1847-ben nyerte, amikor a korábbi emeletes lakóházból Diescher János Trifunovics János részére átépítette. Hogy a lakások belseje mennyit változott az évek során, nem tudni pontosan, a belső udvar azonban szerencsére sokban emlékeztet száz évvel ezelőtti önmagára, amit a háromdimenziós diasorozatban sokszor és sok szereplővel megörökített a család.
A korabeli felvételek mindegyike az épület második emeletén készült, ez látható is az ablakkereteken, amelyek csodák csodájára szintén azonosságot mutatnak száz évvel ezelőtti önmagukkal.
Itt, ezen a sarkon is sok, a család számára fontos fénykép készült. Például ez is, amelynek bal szélén a képeket készítő családfő, Schoch Frigyes látható.
Arról, hogy milyen volt a jómódú polgárcsalád bérlakása, ugyancsak képet kapunk a családi fotóhagyatékból, hiszen van néhány felvétel, amelyen egy-egy családi karácsony részletei láthatók, és vannak olyanok is, amelyeket minden különösebb szándék nélkül, talán csak dokumentálási szándékkel készítettek. Ilyen ez is, melynek érdekességét az adja, hogy jobb alsó sarkában egy ónémet díszítésű különleges berendezés látható. Nem gramofon és biztosan nem rádió, hiszen 1925 előtt nem is lehetett az, viszont jól látható, hogy az oldalába villanyvezeték összesodort kábele fut, igaz valami kurbliféle is látható azon a tájékon. Talán a sztereó diák nézegetésére szolgáló szekrény lenne?
Mielőtt végleg búcsút vennénk Schochék egykori lakásától, még egy érdekes dologról szólnunk kell, melyre természetesen Tiborpapa hívta fel a figyelmünket. Egy körülbelül 180 cm magas öntöttvas oszlopról van szó, amely a rögtön a ház bejáratánál a kapualjban áll. A Szoborlap műtárgylistáján is megtalálható a régiség, amiről kiderül, hogy bármily hihetetlen ez az örökségünk is szép apránként fogy, pusztul. Néhány éve megvolt még a tetődísze: holló, csőrében kenyérrel. Ez bizonyította a származását is, hiszen a pálosok jelképeként ott állt ez az oszlop is az eredetileg a pálos rend számára épült egyetemi templom kerítésének darabjaként a Kecskeméti utcában. A második világháborúban megrongálódott rács egy eleme tehát itt, a Váci utca 55-ben látható, egy másik oszlop pedig a papnevelde udvarára került.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.