Titkos háború Budapest és Brüsszel között

  • Brüsszel nem utalja a pénzt Magyarországnak a nagy építkezések után
  • Az EU-s pályázatokhoz kért magyar kamarai igazolásokon buktunk el
  • Most a magyar állam hitelez egy csomó EU-s pályázatra pénzt
  • Ebből sokezermilliárd forint bukta is lehet

Tele van az európai és a magyar sajtó azzal, hogy Magyarország és az EU különböző szervei között háború dúl. A bizottság kötelezettségszegési eljárásokat fontolgat a 4. alkotmánymódosítás miatt. A parlamenti vitanapon a frakciók többsége nagyon aggódott a magyar demokráciáért. A kormány szerint az EU baloldali nyomásra előrántotta kettős mércét, és hiába, hogy Magyarország jobban teljesít, nem hajlandók kivenni bennünket a túlzottdeficit-eljárás alól.

A közvélemény számára kissé megfoghatatlan, de a sajtóban igen intenzíven tálalt vita láthatólag lefoglalja a feleket, miközben van egy terület, ahol sokkal nagyobb baj lehet, és tényleg nagyon sok pénzt bukhatunk.

Úgy tűnik, Magyarország kutyaszorítóban van: nem jön pénz Brüsszelből az EU-s pályázatok legalább két hatalmas szeletére.

Az egyik problémás terület a KEOP, a másik meg a KÖZOP. A rövidítések egy-egy operatív programot takarnak, az első az energiahatékonyságit, a másik a közlekedésit. Az elsőből lehet például panelházakat felújítani, a másodikból új utakat, vasutat építeni. KÖZOP-ra ment el eddig a legtöbb pénz, a 2007 óta 865 milliárd forint, és több mint 2000 milliárd forintnyi támogatást már odaítéltek a nyerteseknek. Összehasonlításképpen: összesen 8000 milliárd körüli a teljes keret, amit ebben a hét évben (2007-2013) el lehet költeni itthon az EU pénzéből. A KEOP sem kis falat. 365 milliárd ment már el ide, és 1100 milliárdról van már szerződés. A nagy különbség mutatja, hogy mindkét területen nagy a csúszás, sok pályázat akadozik, vagy éppen csak elbírálás után van.

Hitelez az állam

A pályázatok kifizetése úgy megy, hogy ha például Gyök település a KEOP-on nyer 889 millió forintot az önkormányzati tulajdonban lévő panelházak ablakcseréjére, akkor ahogy halad a munka, nyújtják be a számlákat, az NFÜ (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) pedig fizet. Az NFÜ a Magyar Államkincstárból (MÁK) szedi a pénzt, aztán ha összegyűlt 3 hónapnyi kifizetett számla, akkor azt egy csomagban küldik Brüsszelbe, ahonnan ezt euróban utalják a MÁK-nak.

A probléma az, hogy egy ideje (információink  szerint tavaly nyár óta) a KEOP-os számlákat Brüsszel nem fizeti ki. Kevésbé régóta, de ez a helyzet a KÖZOP-os pályázatokkal is (ott Gyök mondjuk elkerülő út építésére nyerhetett). És van, aki szerint ez van a TIOP-os pályázatokkal is. (Amiből a TI társadalmi infrastruktúrát, az OP szokás szerint operatív programot jelent. Ebből Gyök az orvosi rendelő mosdóját csempézné ki, mondjuk.)

Nátha vagy ebola?

Az egyes OP-ok számláinak késedelmes brüsszeli kiegyenlítése nem szokatlan dolog. Az ezzel foglalkozó szakértők szívesen mondják rá, hogy olyan, mint a nátha: kellemetlen, de úgyis elmúlik, és nincs olyan év, hogy valakit el ne kapna. Valóban, például a KÖZOP-os kifizetéseket már sokadjára függesztették most fel Brüsszelben, a szocialista kormány alatt is előfordult ilyen. Sőt volt olyan OP (ÁROP), ami el sem indulhatott egy ideig.

A felfüggesztések mögött mindig az van, hogy az Európai Bizottság talál valamilyen típushibát az utóbbi hónapok pályázataiban, és amíg a vitát le nem zárják a magyar állammal, addig nem fizetnek, ezzel is nyomatékosabbá téve érveiket. Van, amikor ez igen nagyban megy: Románia esetében például tavaly annyi OP kifizetését függesztették fel, hogy délkeleti szomszédunk 2012-re az EU nettó befizetőjévé vált. Vagyis hiába Románia a második legszegényebb tagállama az uniónak, mégis több tagdíjat fizetett be, mint amennyi uniós támogatást le tudott hívni.

A színfalak mögött szeretik intézni

Amikor a vita egy tagállam és a bizottság között nagyon elmérgesedik, és patthelyzet látszik kialakulni, akkor szokta csak a brüsszeli szervezet nyilvánosságra hozni, hogy egy-egy OP kifizetését felfüggesztették. Egyébként inkább csendben, a színfalak mögött szeretik intézni ezeket az ügyeket. Részben azért, mert nem akarnak politikai botrányt okozni. Nagyon rosszul hangzik minden tagállamban, ha kiderül, hogy a kormány annyira béna, hogy nem képes lehívni a pénzt. Másrészt a bizottságnak sem érdeke, hogy botrányosnak tűnjenek a kifizetések. Az egyre szűkmarkúbb nettó befizetők semmi másra nem vágynak jobban, minthogy kiderüljön, a támogatási rendszer béna, kár bele ennyi pénzt ölni. Értelemszerűen a nemzeti kormányok sem kötik az emberek orrára, hogy most éppen elakadt ez vagy az a számla. Így a legtöbbször az ilyen viták titokban maradnak, többségükben meg is oldódnak, és addig az államok a saját pénzükből hiteleznek. Mint most teszi ezt a magyar is.

A kamarai igazoláson csúsztunk el

Három, egymástól teljesen független helyen dolgozó, egymást nem is ismerő, de EU-s vonalon otthonosan mozgó szakembertől is úgy tudjuk, hogy a KEOP pénz nem jön jóideje (egyikük szerint tavaly nyár óta, a másik kettő nem mondott dátumot). Ketten úgy tudták, hogy a KÖZOP sem jön, és egyikük szerint már a TIOP sem. Ráadásul mindhárman ugyanazt az okot említették.

A probléma szerintük az, hogy a pályázatoknál a mérnököktől kamarai igazolást kért a magyar állam. Egy besorolási kódot, ami jelzi, hogy például a gyöki panelek kazánját milyen képesítésű mérnök tervezi majd. Ezt pedig azért látja problémásnak a bizottság, mert ilyen igazolást külföldi mérnök akkor sem tud benyújtani, ha a feje tetejére áll. Márpedig az EU érzékeny az ilyen versenykorlátozásokra.

Brüsszel utalgat, de nem pénzt

Úgyhogy ideje volt hivatalosan is megkérdezni a témában egyébként szemérmes két oldalt: a bizottságot és az NFÜ-t.

Az NFÜ válasza kerülgette a forró kását. Azt írták, hogy a "a Bizottság auditorai az októberi ellenőrzések során diszkriminatív közbeszerzési gyakorlatot véltek felfedezni" és "azt kifogásolták, hogy a mérnöki szaktudást megkövetelő beszerzések alkalmával követelményként fogalmaztuk meg az előzetes hazai mérnöki kamarai regisztráció, valamint a magyar nyelv tárgyalási szintű ismeretét".

A brüsszeli utalások felfüggesztéséről csak ennyit közöltek: "Az Európai Bizottságnak jogában áll felfüggeszteni az operatív programokhoz kapcsolódó kifizetéseket".

A bizottságtól Shirin Wheeler, a regionális politikáért felelős biztos szóvivője válaszolt: ebben közvetetten elismerte, hogy nem jön pénz, de azért a vita nagy része titok, „harmadik fél részére nem adható ki”.

A bizottsági szóvivő annyit megerősített, hogy a KEOP-nál tényleg találtak „potenciálisan diszkriminációra utaló” nyomokat a pályázatokban, és ez „igaz lehet más OP-okra is”. A vita most „contradictory procedure” (vagyis „egyeztető eljárás”) alatt van.

Ez azt jelenti, hogy hivatalosan nincs még felfüggesztés, de ha megnézzük a vonatkozó szabályokat, akkor kiderül, hogy mégis van. Ebben a fázisban ugyanis az eljárásrend szerint már felfüggesztik a kifizetéseket: „The Member State disagrees with the correction required or proposed by the Commission: following a formal contradictory procedure with the Member State that includes the suspension of payments to the programme” írja a szabályzat. (A tagállam nem ért egyet a bizottság által javasolt vagy elvárt módosításokkal: ekkor egy egyeztető eljárás indul, amelynek része a program finanszírozásának felfüggesztése.)

A hír igaz: nem jön pénz!!444!!!

Vagyis a hír igaz, Brüsszelből a KEOP-ra (és talán egyéb OP-okra) most nem jön pénz. A hivatalos felfüggesztés annyival durvább, hogy akkor a pénz már nem is jöhet meg, ebben a fázisban viszont még van esély megegyezésre, és a számlák (legalább részbeni) rendezésére.

Azt is elárulta Wheeler asszony, hogy brüsszeli kifogásokról idén februárban kapott a magyar kormány részletes dokumentumot. Ez megerősíti három forrásunk egyikének állítását: ő úgy tudja, hogy José Manuel Barroso bizottsági elnök személyesen nyomta Orbán Viktor kezébe az erről szóló papírt, kettejük február eleji brüsszeli találkozóján.

José Manuel Barroso bizottsági elnök személyesen nyomta Orbán Viktor kezébe az erről szóló papírt

Ekkor már nagy volt a baj, hiszen ilyen szinten nem szokás technikai vitákkal foglalkozni. Pedig február 1. óta a magyar fél nem követeli már meg a kifogásolt feltételeket a mérnököktől, és már csak a győztestől utólag kérnek kamarai regisztrációt. Az NFÜ szrint ezzel minden megoldódott és az esetleges fizetési felfüggesztés (amelyhez Brüsszelnek joga van) okafogyottá vált. Ehhez képest a bizottsági szóvivő arról írt, hogy februárban még kifogásokat küldtek Magyarországnak, és a vita nincs még lezárva.

Sokkal komolyabb, mint a pénzbüntetés lenne

A helyzet komoly, óriási pénzekről van szó. Egyre kényelmetlenebb a magyar államnak meghitelezni az EU-s pénzeket. Ha ez így marad, az a költségvetési hiánynak nagyon betehet, holott éppen most büszkélkedik a kormány, hogy tavaly csak 1,9 százalék volt a deficit.

Még aggasztóbb lenne, ha az eddig benyújtott számlákat tényleg soha nem fizetnék ki, mert Brüsszel megállapítaná, hogy ezek mind szabálytalan pályázatok voltak. Ilyenkor elvben a pénzt nem buknánk el, mert azt más pályázatokra át lehetne vinni. Csakhogy a költségvetési ciklus 2013 végén zárul. Amire addig nem sikerül leszerződni (és 2015 végéig meg is építeni) az a pénz elvész, vagyis rengeteg már elköltött pénz ragadhat így be, és ezek újbóli megpályáztatása a hátra lévő időben reménytelen. Mire lemegy a kiírás, jelentkezés, közbeszerzés, építkezés és próbaüzem herce-hurcája, addigra bőven túllépünk minden határidőn. Így is vért izzad a magyar bürokrácia EU-pénzköltési szakosztálya, hogy a rendelkezésre álló keretet el lehessen költeni.

eupenzek-titkoshaboru-jol3

A KEOP-nál, ami a legrégebb óta van befagyasztva, jól látszik, hogy mekkora a különbség a ténylegesen kifizetett és a leszerződött pénzek között: 735 milliárd forint, vagyis másfélszer meg lehetne építeni belőle a 4-es metrót. Nem tudjuk, hogy a brüsszeli befagyasztás vagy egyéb okok miatt van ekkora különbség a leszerződött és a kifizetett pályázatok pénze között, de valószínűleg van összefüggés. (A KÖZOP-nál még nagyobb, 1000 milliárd feletti a különbség.) A másik két feltehetően érintett OP-pal együtt tehát sokezermilliárdos tételről van szó. A kifogásolt pályázatok mind közbeszerzést igénylő infrastrukturális beruhások, vgyis jó drágák. Összehasonlításul: amikor tavaly néhány hónapra az EU belengette, hogy a túlzott deficiteljárás miatt megbüntetik Magyarországot, akkor kb. 140 milliárd forintot fagyasztottak volna be. A most kockán forgó pénz ennek legalább a tízszerese lehet.

Megoldás nincs, marad a para

Hiába kérdezgettük a szakértőket, senki nem bírta megsaccolni sem, hogy milyen kimenetele lehet ennek a vitának. Az eddigi pályázatokat utólag benyeli Brüsszel, és rendesen kifizetik az eddig államkincstárból hitelezett részt? Vagy mostantól mehetnek a dolgok, de az eddig ki nem fizetetteket bukjuk? Vagy egyenként végignyálazzák a pályázatokat, és egy részét elfelejthetjük, a másik részét pedig kifizetik?

Lázár János – aki államtitkári kinevezésekor megkapta az EU-s pénzek felügyeletét is – múlt szerdán Brüsszelben tárgyalt a fejlesztési pénzeket felügyelő biztossal, valószínűleg erről az ügyről is. (A találkozóról a sajtó nem számolt be, viszont a bizottság eseménynaptárában benne van.) Az biztosnak látszik, hogy ezt nem oldották még meg.

Miközben megy a politikai vita az EU intézményei és a magyar kormány között számos ügyben, az igazi érvágás az lenne, ha ebben a konfliktusban Brüsszel magyar szempontból kedvezőtlenül döntene, és nem rendezné soha a KEOP-os (és talán KÖZOP-os, esetleg TIOP-os) beragadt számlákat.

Nem tud annyit Magyarország ellen kiabálni az Európai Parlamentben Guy Verhofstadt (liberális frakcióvezető, aki az alkotmány legutóbbi módosítása után azt követelte, hogy függesszék fel a magyar kormány szavazati jogát az Európai Tanácsban), hogy az így okozott kár töredéke lehet csak annak, amit egy teljes kifizetési felfüggesztés okozhat.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.