Ezért lett megint a németeké Európa

Mindenkit más idegesít a modern fociban, abban viszont tévés sportműsorok szerkesztőin kívül mindenki egyetért, hogy a statisztika-fetisizmus fárasztó fejlemény. Húsz éve még senki sem tudta, meccsenként hány pontos passzt ad Guido Buchwald, ma viszont már az is az általános műveltség része, hogy szezononként hány leshelyzetet intenek be jól Kassai Viktor partjelzői. A fanyalgás jogos, viszont ettől még el kell ismerni, hogy néha a nyers adatok és a belőlük gyártott csinos infografikák ezerszer többet mondanak el a pályán történtekről, mint egymillió sporttévés meccs utáni elemzés. Ilyen esettel állunk szemben most is, amikor a szezon legfontosabb európai futballtörténését a legjobban egy grafikon magyarázza el. Ez itt:

infographic

A fenti ábra azt mutatja, hogy Európa öt legfontosabb bajnokságában hogy osztják el a csapatok között a tévéközvetítési jogok értékesítéséből befolyt pénzeket. Ahogy első pillantásra is látszik, a franciák, az angolok és az olaszok nagyjából hasonló modellt követnek, míg a németek és a spanyolok ezektől különböző, és egymással radikálisan szemben álló megoldást választottak. Mit ad isten, éppen ennek a két bajnokságnak a legjobbjai játszották a 2012/13-as BL-szezon elődöntőit, az eredmény pedig közismert. Az idei német bajnok annyira megverte az idei spanyol bajnokot, amennyire spanyol bajnokot még nem vertek meg, a német ezüstérmes pedig minden előzetes várakozást felülmúlva volt sokkal jobb a spanyol második helyezettnél.

A végén mindig a németek

A Bayern München az utóbbi négy BL-döntő közül a harmadikban lesz ott, így nyilvánvaló, hogy nem pillanatnyi német fellángolásról van itt szó. Hanem teljes rendszerváltásról az európai fociban, amelynek elég egyértelmű jele a mostani német házidöntő. Ez egyfelől nem meglepő, hiszen a négy nagy bajnokság között évtizedek óta rotálódik az európai dominancia. A hetvenes-nyolcvanas évek fordulója az angoloké volt, egy évtizeddel később jöttek az olaszok, majd a kilencvenes évek végén a spanyolok. Most pedig minden jel arra mutat, hogy a németek évei jönnek. Ezt mutatja a játék képe – különösen a Bayern, ahogy 180 percen át minden pillanatban, a játék minden elemében leiskolázta a Barcelonát –, és ezt mutatják a gazdasági adatok is, amelyek nélkül a kortárs, szórakoztatóipari focit nem lehet megérteni.

REUTERS/Sergio Perez

Kivételesen nem a német nemzetgazdaság európai jelentőségéről van szó, bár azért érdemes megemlíteni, hogy ha már ők finanszírozzák a komplett kontinens henyélését és szórakozását, igazán megérdemlik, hogy ők játszhassák a BL-döntőt. Hanem arról, hogy a jelek szerint számtalan egyéb iparág mellett a fociban is a németek találták meg a leghatékonyabb gazdasági modellt. A Bundesligában törvény tiltja, hogy arab sejkek és orosz oligarchák vásároljanak maguknak játékszerként futballklubot. 2013 májusában pedig már tényleg nem lehet amellett érvelni, hogy az abramovicsi modell eredményesebb lenne, mint a német, ahol minden klubban legalább 51 százalék tulajdonrészt kell birtokolnia a klubtagoknak, tehát a bérletes szurkolóknak.

A spanyol klubok tulajdonosi struktúrája valahol félúton van a német és az angol között. A Real Madridot és a Barcelonát a klubtagok birtokolják (akárcsak a két büszke baszk klubot, az Osasunát és az Athletic Bilbaót), a gyakorlatban azonban itt azért kevésbé átláthatóak a viszonyok, mint a nem annyira latin Németországban. De hiába a közösségi tulajdon, azóta, hogy a két szuperklub teljesen kétszereplőssé alakította a spanyol bajnokságot, lehetett hallani hangokat, amelyek arról susogtak, hogy ez a modell fenntarthatatlan, és gyorsan a Real Madrid és a Barcelona európai versenyképességének csökkenéséhez és végső bukásához fog vezetni.

Amit a spanyolok főztek

Az összes nagy európai bajnokságban – a takaros Bundesliga azért itt is kivétel –  vannak gazdag, kevésbé gazdag, és folyamatosan a tönk szélén egyensúlyozó csapatok. Ezen nehéz segíteni: a népszerű csapatok mindig sikeresebbek, nagyobb a stadionjuk, Kínától Kolumbiáig milliószámra adják el a mezeiket, kegyeikért a legnagyobb multik versengenek. A múlt hétvégi Valladolid-Sevilla spanyol bajnokin egyik csapatnak sem volt mezszponzora sem, ami nem sok jót ígér a két klub közeljövője szempontjából. A kivédhetetlen egyenlőtlenségeket azonban az öt nagy bajnokságból négy igyekszik tompítani – az egyetlen kivétel Spanyolország.

Angliában, Olaszországban és Franciaországban a tévés közvetítési jogokból befolyó pénzt elég bonyolult rendszerben, az egyes csapatok népszerűségét és teljesítményét is figyelembe véve osztják szét a professzionális klubok közt. A német meritokráciában csak az előző négy szezon teljesítménye alapján megy a pénzosztás, azonban így sincs nagy különbség első és utolsó közt: a legjobban premizált csapat is csak kétszer annyit kap kézhez, mint az utolsó. Spanyolországban viszont a liga úgy táncol, ahogy a Barcelona és a Real Madrid fütyül, aminek eredményeként a befolyó pénzt a kluboknak népszerűség, az egyes meccsek nézettségi mutatói szerint osztják ki. A két sztárcsapat tíz-tizenkétszer annyi pénzt kap – természetesen már eleve is jóval magasabb bevételeik tetézéseként –, mint a Granada vagy a Getafe.

A két nagy csapat és a többiek közötti hatalmas szakadéknak gyorsan meg is lett az eredménye Spanyolországban. Az utóbbi néhány szezonban a többiek csak a bronzéremért küszködtek, a Real Madrid és a Barcelona pedig minden korábbi pont- és gólrekordot megdöntött. Idén ráadásul az az egészen nevetséges helyzet állt elő, hogy a Madrid őszi bukdácsolásának eredményeként gyakorlatilag novemberre eldőlt a bajnoki cím sorsa. Innentől kedzve pedig mindkét csapat koncentrálhatott a Bajnokok Ligájára, hiszen pontosan tudták, hogy a hazai bajnokság legtöbb meccsét még félgőzzel játszva is megnyerik

REUTERS/Gustau Nacarino

Olyan viszont még nem volt a foci történetében, hogy egy csapat kedvére tudjon felpörögni a fontos meccseken, miközben a többin robotpilótával játszik. A Madrid vért izzadt a Manchester United ellen a negyeddöntőben, a Barcelona pedig a Milan és a PSG ellen is csak szerencsével jutott tovább. Aztán a két német csapat ellentmondást nem tűrve hazavágta mind a kettőt. A két spanyol csapatot végső soron saját kapzsisága juttatta ilyen megalázó helyzetbe, és mivel semmilyen jele nincs annak, hogy a közelövőben a bajnokság többi szereplőjének nagyobb szeletet adnának a tortából, egyáltalán nem lenne meglepő, ha a Bayern München a következő négy BL-döntőből is ott lenne háromban.

(A grafikon forrása a mértékadó futballgazdasági blog, a Swiss Ramble.)

Koronavírus Hírek, háttér
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.