Brüsszel nem hisz a magyaroknak

Akkor kerülhet ki idén Magyarország a túlzott-deficiteljárás alól, ha a kormány teljesíti azt, amit a bizottság május végén előír neki. Ez volt a lényege Olli Rehn pénzügyi biztos péntek délelőtti sajtótájékoztatójának, amiben a bizottság 2013-ra és 2014-re vonatkozó jóslatait mutatta be. E számok alapján adja ki május végén bizottság a házi feladatokat (EU nyelven országspecifikus ajánlásokat) a tagállamok kormányainak, ami meghatározza, mit kellene tenniük, hogy ne adósodjanak el még jobban, és hogy ne kapjanak pénzbüntetést.

A magyar kormány hetek óta azt kommunikálja, hogy ha idén sem kerülünk ki a túlzott-deficiteljárás alól, akkor Brüsszel kettős mércével mér, és gonosz politikai játékot űz. Ollí Rehn pénteken azt mondta, hogy racionális „kontextusában nézni az országokat”, vagyis mást várnak el attól, aki nagyon nagy bajba keveredett, mint attól, akinél szerintük meg lehetne oldani most is problémákat.

Vagyis a kettős mérce létezik, csak ennek alapja Rehn szerint a józan belátás, míg a magyar kormány szerint politikai ellenszenv.

Így például Spanyolország és Franciaország két évet kapott arra, hogy 3% alá vigyék a hiányt, míg Olaszországnak és Magyarországnak még az idén intézkednie kellene. Litvánia esetében figyelembe veszik, hogy idén az országnak sokat kell költenie nyugdíjreformra, míg Magyarország esetében 2011-ben nem vették figyelembe a nyugdíjpénztárak államosításából érkező egyszeri bevételt.

A magyar gazdaságpolitika megmondói általában 4 százalékponttal opimistábbak a brüsszeli jósoknál, ha a GDP alakulásáról van szó

Magyarország esetében Brüsszel az idénre 3, jövőre 3,3 százalékos hiányt jósol, a magyar kormány viszont 2,7-t mindkét évre. A bűvös határ a 3: e fölött jár büntetés. Magyarország esetében aligha rónak ki pénzbüntetést még a brüsszeli jóslat alapján sem, de az eljárás fennmaradhat az előrejelzés miatt. Ez a magyar kormány számára kellemetlen lenne, mert egyrészt politikailag nem hangzik jól, hogy nem sikerült kikerülni az eljárás alól, másrészt a brüsszeli ellenőrzések és nyomások is fokozottak maradhatnak. Másrészt Magyarország 2004, vagyis belépése óta ezen eljárás alatt van, azt sem tudjuk, hogy milyen lenne nélküle.

Az államháztartási hiány alakulása Brüsszel és Budapest szerint (2012-2014)

Tavaly májusban egyébként Brüsszel tévedett a 2012-es magyar hiány ügyében: ők 2,5 százalékot vártak, Budapest 2,2-t, és végül ennél is jobb, 1,9 lett a valóság.

GDP-előrejelzésben viszont Brüsszel járt tavaly közelebb az igazsághoz. Tavaly májusban 2012-re ők 0,3 százalákos recessziót, a magyar kormány 0,1 százalékos növekedést várt, a valóság pedig sokkal rosszabb lett: 0,7 százalékos csökkenés.

REUTERS/Yves Herman

Most Brüsszel idénre lényegében stagnálást vár a magyaroktól: 0,2 százalékos növekedésben bíznak csak.

A bizottsági elemzés szerint az export az idén növekedhet, és talán a belső fogyasztás is növekszik egy kicsit. Szerintük a toábbi fejlődés gátja, hogy kevés a hitel, és túl sok gondot okoznak a nagy cégeke kirótt különadók.

A bizottság megjegyzi, hogy tavaly 1,7 százalékkal nőtt a munkanélküliség, és csak a közmunkaprogram miatt nem sokkal rosszabb a helyzet. Érdemi javulást 2014-re sem várnak, sőt fél százalékos emelkedés néz ki 4-reszerintük.

A hiányt a bizottság szerint növelik idén a munkahelyvédelmi akcióterv kiadásai és egyes adócsökkentések. Ha tényleg lesz e-útdíj és nyugdíjreform, akkor ezek még javíthatnak a számokon.

Varga: Ez méltánytalan

Varga Mihály gazdasági miniszter szerint a bizottsággal hiánnyal kapcsolatos jóslata téves és méltánytalan. "Mintha ismét kettős mérce lenne az Európai Bizottság értékelésében" - vélekedett. Szerinte bíztató is volt Rehn, mert "igen jó esély van arra, hogy a kilenc éve tartó eljárás megszűnjön június végén". Ígért még kettőt: nem kell költségvetési kiigazítás és nem lesz választási költségvetés sem.

Európa Pang

Általánosságban az EU-tól nem vár sok jót a bizottság, bár Rehn sokszor elmondta, hogy már látszik a kibontakozás esélye. A teljes EU-ban idénre 0,1 százalékos recessziót jósolnak, amiből az eurózóna még rossabbul (0,4%) teljesít majd. 2014-re viszont már 1,4 százalék növekedést várnak.

A rekord magas európai munkanélküliség sem csöken szerintük az idén, 11,1 százalékot várnak, de nagyon nagyok a különbségek (Spanyoloszág 27%, Ausztria 4,7%)

Az államadósság is tovább növekszik, az eurózónában az idén átlagosan eléri a GDP 96 százalékát. A hiány átlagosan 3,4 % lesz.

Idénre legalább 1 százalékos növekedést csak Észtországtól, Máltától, Szlovákiától, Litvániától, Lettországtól, Lengyelországtól, Romániától és Svédországtól várnak. A legnagyobb visszaesését (8,7 százalék mínusz) Ciprus szenvedi majd el a brüsszeli jóslat szerint.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.