A magyarok minden eddiginél hangosabban és határozottabban megüzenték, hogy Magyarország nem eladó, a magyar föld és a magyar víz nem eladó, sem most, sem később. (Taps a kormánypártok soraiban)

A fent idézet mondat a parlament 80. ülésnapján, 2011. március 28-án, Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában hangzott el. Éppen lezárult az első nemzeti konzultáció, és már csak pár hét volt hátra az alaptörvény elfogadásáig.
Ezek után nyilván voltak olyanok, akiket meglepett a földtörvény május 15-én egyeztetésre megküldött tervezete. Például Liptay Erikát, aki ezt kérdezte Bencsik Jánostól a Facebookon:

János! Ez Igaz?

"Sajnos igaz..." válaszolta János. A felháborodás tárgya az, hogy a hangzatos ígéretekkel szemben, viszont Magyarország a csatlakozási szerződésben vállalt, 2014. január 1-ig ideiglenesen felfüggesztett kötelezettségeivel összhangban magyar állampolgár és jogi személy mellett tagállami állampolgár és jogi személy is megszerezheti a föld tulajdonjogát.  Itt van, a 10. paragrafusban:

(1)Ha e törvény másként nem rendelkezik, a föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg

Ebben tényleg semmi meglepő nincs. Az Európai Unió négy alapszabadsága az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad áramlása, ami egyben az egyésges piac alapfeltétele is. A földvásárlás korlátozása a tőke szabad áramlásának korlátozása is volna.

Ha a törvény a külföldiek földszerzését nem is korlátozhatja, a megszerezhető föld mértékét - állampolgárságtól függetlenül - már igen. A vitára bocsátott tervezetben a birtokszerzési maximum háromszáz hektár, ennyit szerezhet az, aki megfelel a földműves definíciójának. A törvényi definíció szerint földműves az, aki a végrehajtási rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik, vagy legalább három éve Magyarországon földművelő. A törvénytervezet ezen pontja elvileg lehetőséget teremthet a trükközésre.

A végrehajtási rendeletet a törvény elfogadása után adják majd ki, és ebben akár azt is megkövetelhetik, hogy a földművesnek magyar diplomája legyen. Ez esetben a kormány számíthat az EU beavatkozására. Mert az EU az alapszabadságok korlátozására elég háklis - most éppen többszáz milliárd forintnyi KEOP és KÖZOP támogatást tartanak vissza, alapvetően azért, mert a pályázati feltélekben magyar kamarai tagságot és magyar nyelvtudást követelt meg, vagyis az EU állampolgárai közötti megkülönböztetéssel korlátozta a személyek (munkavállalók) szabad mozgását.