Folytatódik az UD Zrt. ügye

Keddre tűzte ki a Fővárosi Törvényszék az első tárgyalását annak a megismételt büntetőpernek, amiben az ügyészség az UD Zrt.-vel összefüggésben lehallgatási anyagok nyilvánosságra hozása miatt vádolta meg Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati miniszterét, Dávid Ibolyát, az MDF volt elnökét és párttársát, Herényi Károlyt.

Kövér is

Az ügyészség személyes adattal visszaélés, illetve Dávid Ibolya esetében kényszerítés miatt is vádat emelt. Az ügy sértettje mások mellett a jelenlegi házelnök, Kövér László és Demeter Ervin (mindketten volt fideszes titkosszolgálati miniszterek), és Almássy Kornél volt MDF-es országgyűlési képviselő, illetve az UD Zrt. egyes vezetői.

Személyes adatokat is tartalmazó lehallgatási anyag

Az ügyészség szerint 2008 szeptemberében Szilvásy György és Tóth Károly volt szocialista politikus, aki a vádbeli cselekmények idején a parlament nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke volt, a bizottság tagjainak kiosztotta Kövér László és Demeter Ervin akkori ellenzéki országgyűlési képviselők és az UD Zrt. biztonságtechnikai cég egyik akkori vezetője közötti telefonbeszélgetések személyes adatokat is tartalmazó lehallgatási anyagát.

Dávid Ibolyának és Herényi Károlynak pedig azt rótta fel az ügyészség, hogy a máig ismeretlen helyről származó, titokban rögzített telefonbeszélgetések hangfelvételeinek nyilvánosságra hozásával visszalépésre kényszerítették az MDF 2008 szeptemberi tisztújításán elnökjelöltként (azaz Dávid Ibolya riválisaként) indulni kívánó Almássy Kornélt.

Otromba beavatkozási kísérlet

Boross Péter volt miniszterelnök, MDF-es politikus a büntetőper egyik tárgyalásán tanúként arról beszélt: „otromba beavatkozási kísérlet” történt a párt életébe, ő jobban megérti a vádlottak padjára kerülteket, mint a feljelentőket, 2008 szeptemberében pedig ő maga azért vetette fel Almássy eltávolítását a pártból, mert a fiatal politikus azt ígérte, tud hozni 2 000 000 000 forintot az MDF-nek, de a pénz eredetéről nem kívánt semmit mondani.

Mi történt?

A Dávid Ibolya birtokába került lehallgatási anyagokon többi között az UD Zrt. egyik akkori vezetője beszélt Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának a Dávid Ibolya elleni adatgyűjtésről, illetve egy esetleges MDF-en belüli hatalomváltásról. (A beszélgetések egyes résztvevői vitatták, hogy ezekről a kérdésekről lett volna szó, és félreértésnek minősítették ezeket az értelmezéseket.)

Félresiklott

A vádlottak az eljárásban végig következetesen tagadták a bűnösségüket. Tavaly áprilisban első fokon, nem jogerősen a bíróság mind a négy vádlottat felmentette, de ezt másodfokon idén januárban hatályon kívül helyezték, és új eljárást rendeltek el a négyből három vádlottnál, egyedül Tóth Károlynál emelték jogerőre az első fokú, felmentő határozatot. A törvényszék szóbeli indoklása szerint az első fokú büntetőper azért "siklott félre", mert az ügyészség és ez alapján az első fokú bíróság a sokféle vádbeli cselekményt a személyes adattal való visszaélés fogalmába próbálta "betuszkolni".

Szilvásy György

Ugyanakkor Szilvásy György esetében a másodfokú bíróság szerint a vádban rögzített tények alapján hivatali visszaélést kellett volna vizsgálni, ami viszont első fokon nem helyi bíróság, hanem törvényszék hatáskörébe tartozik, így a pesti bíróság, amely tavaly az első fokú, nem jogerős felmentő ítéletet meghozta, el sem járhatott volna az ügyben.

Jogilag méltányolható érdek

A másodfokú bíróság szóbeli indoklásában azt mondta, hogy a vádbeli események során a két megvádolt MDF-es politikus észlelhettek olyan tevékenységet, amik a pártjuk demokratikus működését veszélyezteti, a közélet megtisztítása, az erkölcstelen politikusok onnan történő eltávolítása pedig lehet jogilag méltányolható érdek, de tisztázni kell, hogy ebben az ügyben csupán erről van-e szó.

Politikai célok

Az események során szembenálló csoportok közül nemcsak az egyiknél merülhettek fel politikai célok, egyforma mértékkel kell mérni a különböző vallomásokat. Almássy Kornéllal kapcsolatban találónak minősítette a büntetőbíróság az egyik polgári ügyben eljáró bíróság megfogalmazását, amikor a testület "a jogellenesség gyanúját felvető súlyosan erkölcstelen cselekedetről" beszélt.

(MTI)