Felfüggeszthetik a Kossuth tér felújítását és a stadionépítéseket
2013 május 10., 11:21
Varga zárolása hatotta meg Brüsszelt
- 2004 júliusa óta noszogatták a magyar kormányt
- mindig tolták a határidőt, hátha telesítünk
- először 2009-ben jött részleges dicséret
- 2012-ben már büntettek, de aztán visszavonták
- idén már majdnem jók voltunk
- Varga Miháky májusi bejelentése kellett még, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól
Az Európai Bizottság öt és fél oldalas indoklást fűzött ahhoz, hogy miért lehet kiszedni Magyarországot a túlzottdeficit-eljárás alól. Az indoklást az Európai Tanács kapja, a végső döntést ott hozzák meg, de az eredmény borítékolható: Magyarország 9 év után kikerül az eljárás alól.
Az indoklás emlékeztet arra, hogy idén tavasz elején a bizottság még nem hitt abban, hogy Magyarország képes lesz ígérete szerint idén és jövőre is 2,7 százalékon tartani a hiányt. Idénre 3, jövőre 3,3 százalékot jósoltak inkább.
Május 10-én azonban a magyar kormány bejelentette, hogy tovább spórol. Erről 13-án értesítette Budapest a bizottságot. A túlzottdeficit-eljárás szabályai szerint a május 15-ig meghozott intézkedéseket veszik csak figyelembe, két napon múlott tehát.
Az új megszorítások után a bizottság már hitt a magyaroknak. Idénre 2,7, jövőre 2,9 százalék hiányt jósolnak. Mindkettő alatta van a 3 százalékos határnak.
A májusi magyar kiigazítás szerintük idén 0,3, jövőre pedig 0,7 százalékkal javítja a GDP arányában a magyar költségvetés egyenlegét. A kiigazítás első szelete, hogy 92 milliárd forintot zároltak a minisztériumok költségvetéséből. A második pedig a nagy kormányzati beruházások leállításának kilátásba helyezése (stadionok, Kossuth tér). A bizottság szerint ezek még kellettek.
Az indoklás hosszan felidézi, hogyan jutott el Magyarország idáig.
- 2004 júliusában jött az első felszólítás az EU-tól, hogy túl nagy a hiány. Abban az évben május elsején léptünk be az EU-ba. Nagyvonalúan 2008-ig kapott időt Magyarország, hogy 3 százalék alá vigye a hiányt. A határidő azért fontos, mert lejártakor jöhet a büntetés
- 2005 tavaszán szóltak, hogy Magyarország semmit sem tett, aztán ősszel megint jött egy figyelmeztetés, majd 2006 tavaszán megint (erre az időszakra mondta Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök, hogy „nem tettünk semmit”). A határidőt 2009-re tolták ki
- 2009-ben jött az első pozitívabb reakció a bizottságtól, amikor jelezték, hogy ugyan a hiány még mindig túl magas, de legalább történt valami, a kormány elkezdett lépéseket tenni a jó irányba. 2011-re tolták ki az új határidőt, a gazdagsági világválságra való tekintettel
- 2010 tavaszán, a kormányváltás előtt megdicsérték a magyar igyekezet, de figyelmeztettek is, hogy még túl sok a kockázat
- 2012-ben megállapították, hogy a 2011-re sem oldódott meg a helyzet. Miközben nemhogy hiány, de 4 százalék feletti többlete volt a magyar költségvetésnek. Csakhogy a bizottság nem fogadta el, hogy ez a magánnyugdíj-pénztárak államosításával jött össze. Az erről szóló vitát itt már megírtam
- Így 2012 tavaszán jött a büntetés, nem tologatták tovább a haladékokat mint korábban, mintegy 140 milliárd forintnyi kohéziós támogatás befagyasztására ítélték Magyarországot. A magyar kormány azonban gyorsan lépett, adókat és járulékokat emelt, csökkentette a kiadásait, jöttek a csomagok. Május végére vissza is vonták a pénzbüntetést (az amúgy is csak idén januárban jött volna el, akkortól vágtak volna a támogatásokon).
- Idén május elején a bizottság még csak majdnem volt elégedett, kellett még Varga 13-i bejelentése, de most már nincs kétely a bizottságban.
Így kerültünk ki.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.