• Az Európai Bizottság szerint nem teljesítjük idén a három százalékos hiánycélt
• Így nem kerülhetünk ki a túlzottdeficit-eljárások alól
• A kormány ezt figyelembe vette, és döntéseket hozott: 92,9 milliárd forintot zárolnak a magyar költségvetés kiadásai közül. ha kell felfüggesztik a nagyobb beruházásokat, beleértve a stadionépítéseket is, végső esetben pedig emelik a tranzakciós illetéket, vagy az energiacégek és a bankok különadóját

Giró-Szász András kormányszóvivő és Varga MIhály nemzetgazdasági miniszter bejelentették, hogy a magyar kormány milyen lépésekkel reagál az Európai Bizottság tavaszi országjelentésének ajánlásaira. Giró-Szász először elmondta, hogy egyébként minden jól megy, nincs szükség további lépésekre, sőt, méltánytalannak és szükségtelennek ítélik a bizottság ajánlásait. Ennek ellenére nagyon szeretnének kikerülni a túlzottdeficit-eljárás alól, úgyhogy mégis hoznak lépéseket.

Ezekről már Varga beszélt. De persze előtte elmondta, hogy a bizottságnak már csak azért sem lehet igaza, mert soha nem tudta eltalálni a fontosabb adatokat, azokban eddig mindig a magyar kormánynak volt igaza. Ennek ellenére figyelembe veszik az ajánlásokat és három lépést hoznak, aikből idén 93, jövőre 150 milliárdos megtakarítást várnak:

• 92,9 milliárd forintot zárolnak a magyar költségvetés kiadásai közül
• ha ez nem elég, akkor felfüggesztik a nagyobb beruházásokat, beleértve a Kossuth teret és a stadionépítéseket is
• ha kell, akkor emelik a tranzakciós illetéket, vagy  az energiacégek és a bankok különadóját

A Kossuth tér felújításának felfüggesztése azért is furcsa lenne, mert a kormány tegnap jelentette be, hogy további 7,2 milliárd forintot adnak a felújításra.

A magyar kormány nagyon szeretne kikerülni a túlzottdeficit-eljárás alól, ami érthető, hiszen az országban az elmúlt években csak uniós forrásokból épült bármi. Ezeket a forrásokat pedig nem engedhetik elveszni. A kikerülésnek viszont ára van. Most ez az EU egyetlen fegyvere a magyar gazdaságpolitika ellen. Kizárólag a forrásmegvonásokkal tudnak bármilyen hatást gyakorolni, hogy elkerüljük például a jövő évi osztogatást. Ha viszont kivesznek minket az eljárás alól, akkor két évig nem kerülhetünk oda vissza. Ez pedig azzal jár, hogy két évig nem fenyegethetnek minket ezzel.

A mostani országjelentésben még azt írták, hogy esetleg kikerülhetünk, de hiába volt kifejezetten alacsony a tavalyi költségvetési hiány, nem látják biztosítottnak azt, hogy az idei, és a jövő évi hiány is jó lesz. 2012-re szerintük három, 2013-ra 3,3 százalékos lehet a hiány.

Ennek több oka is van. Az egyik egyrészt az, hogy több olyan, a matolcsy-csomagokban bejelentett intézkedés van, amikből eddig nem jött be pénz, és még azt sem tudni, hogy mikor fog.

Ilyen például az e-útdíj-rendszer, amiből csak a második félévben 75 milliárdos bevételt várnak. Ezt többszöri közbeszerzéses bénázás után sem tudták elindítani, majd az állam magára vállalta, hogy akkor megcsinálják ők. Ezzel csak az a baj, hogy még a terveket sem látta senki.

A másik ilyen ügy a pénztárgépeké. Ezekből csak idén majdnem százmilliárdot várt az állam, de egyelőre úgy tűnik, hogy inkább ráfizetéses lesz a dolog. Egyrészt még nincs olyan pénztárgép, ami az előírásoknak megfelelően lecserélhetné az eddigieket. Másrészt pedig a NAV elvileg a cserék költségét is támogatni fogja, tehát ha lesz ilyen pénztárgép, az államnak először csak költségei lesznek vele.

Ezeket a kieső bevételeket pedig valahogy pótolni kell. Rogán Antal korábban már elmondta, hogy mit nem fognak csinálni. Nem törtlik el a rezsicsökkentést, nem növelik a vállalkozások és a családok adóterheit, nem adóztatják meg a nyugdíjakat, és nem csökkentik a családok kedvezményeit. Akkor viszont csak a kormányzati kiadáscsökkentés és a pénzügyi szektor további terhelése marad. A pénteki Népszabadság már megírta, hogy Varga megoldása a tranzakciós illeték lehet, de az Indexnek Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője is azt mondta, hogy ezt látja ideális megoldásnak. Valószínűleg inkább a készpénzfelvételek terheit növelik majd, ami azért is jó, mert csökkentik a készpénzhasználatot, ez pedig a kormány tervei szerint fehéríti majd a gazdaságot.