túlzottdeficit-eljárás

2018. november 21.
2014. október 13.

Orbán csak nyer és nyer

És most, hogy idén a harmadik győzelmet is megszerezte, jöhet a megszorítás. Az önkormányzati választás közel sem hozta annyira lázba a külföldi sajtót, mint pl. a tusványosi beszéd.

2014. július 2.
2014. július 1.
2014. január 28.
2013. december 10.

Horvátország ellen túlzottdeficit-eljárás indul

Ezt javasolja az Európai Bizottság a tagállamok szakminisztereiből álló tanácsnak. Horvátország a nyáron lépett be az EU-ba, és a bizottság már a múlt hónapban jelezte: eljárás megindítását fogja javasolni, mert Horvátországban a költségvetés hiánya és az államadósság is tartósan átlépi, vagy át fogja lépni a stabilitási és növekedési paktumban lefektetett küszöbértéket. A horvátok szerint 2012-ben a deficit a GDP 5 százaléka volt, az egy héttel ezelőtt elfogadott költségvetési javaslat szerint pedig 2016-ig a hiány végig meghaladja a 3 százalékos tűréshatárt. A bizottság szerint a költségvetési deficit idén várhatóan 5,4, jövőre pedig 6,4 százalék lesz. (MTI)

2013. november 5.
2013. június 21.
2013. június 18.
2013. június 1.
2013. május 29.
2013. május 28.
2013. május 24.
2013. május 22.
2013. május 10.

Felfüggeszthetik a Kossuth tér felújítását és a stadionépítéseket

  • Az Európai Bizottság szerint nem teljesítjük idén a három százalékos hiánycélt
  • Így nem kerülhetünk ki a túlzottdeficit-eljárások alól
  • A kormány ezt figyelembe vette, és döntéseket hozott: 92,9 milliárd forintot zárolnak a magyar költségvetés kiadásai közül. ha kell felfüggesztik a nagyobb beruházásokat, beleértve a stadionépítéseket is, végső esetben pedig emelik a tranzakciós illetéket, vagy az energiacégek és a bankok különadóját

Giró-Szász András kormányszóvivő és Varga MIhály nemzetgazdasági miniszter bejelentették, hogy a magyar kormány milyen lépésekkel reagál az Európai Bizottság tavaszi országjelentésének ajánlásaira. Giró-Szász először elmondta, hogy egyébként minden jól megy, nincs szükség további lépésekre, sőt, méltánytalannak és szükségtelennek ítélik a bizottság ajánlásait. Ennek ellenére nagyon szeretnének kikerülni a túlzottdeficit-eljárás alól, úgyhogy mégis hoznak lépéseket.

Ezekről már Varga beszélt. De persze előtte elmondta, hogy a bizottságnak már csak azért sem lehet igaza, mert soha nem tudta eltalálni a fontosabb adatokat, azokban eddig mindig a magyar kormánynak volt igaza. Ennek ellenére figyelembe veszik az ajánlásokat és három lépést hoznak, aikből idén 93, jövőre 150 milliárdos megtakarítást várnak:

  • 92,9 milliárd forintot zárolnak a magyar költségvetés kiadásai közül
  • ha ez nem elég, akkor felfüggesztik a nagyobb beruházásokat, beleértve a Kossuth teret és a stadionépítéseket is
  • ha kell, akkor emelik a tranzakciós illetéket, vagy  az energiacégek és a bankok különadóját
MTI Fotó: Soós Lajos

A Kossuth tér felújításának felfüggesztése azért is furcsa lenne, mert a kormány tegnap jelentette be, hogy további 7,2 milliárd forintot adnak a felújításra.

A magyar kormány nagyon szeretne kikerülni a túlzottdeficit-eljárás alól, ami érthető, hiszen az országban az elmúlt években csak uniós forrásokból épült bármi. Ezeket a forrásokat pedig nem engedhetik elveszni. A kikerülésnek viszont ára van. Most ez az EU egyetlen fegyvere a magyar gazdaságpolitika ellen. Kizárólag a forrásmegvonásokkal tudnak bármilyen hatást gyakorolni, hogy elkerüljük például a jövő évi osztogatást. Ha viszont kivesznek minket az eljárás alól, akkor két évig nem kerülhetünk oda vissza. Ez pedig azzal jár, hogy két évig nem fenyegethetnek minket ezzel.

A mostani országjelentésben még azt írták, hogy esetleg kikerülhetünk, de hiába volt kifejezetten alacsony a tavalyi költségvetési hiány, nem látják biztosítottnak azt, hogy az idei, és a jövő évi hiány is jó lesz. 2012-re szerintük három, 2013-ra 3,3 százalékos lehet a hiány.

Ennek több oka is van. Az egyik egyrészt az, hogy több olyan, a matolcsy-csomagokban bejelentett intézkedés van, amikből eddig nem jött be pénz, és még azt sem tudni, hogy mikor fog.

Ilyen például az e-útdíj-rendszer, amiből csak a második félévben 75 milliárdos bevételt várnak. Ezt többszöri közbeszerzéses bénázás után sem tudták elindítani, majd az állam magára vállalta, hogy akkor megcsinálják ők. Ezzel csak az a baj, hogy még a terveket sem látta senki.

A másik ilyen ügy a pénztárgépeké. Ezekből csak idén majdnem százmilliárdot várt az állam, de egyelőre úgy tűnik, hogy inkább ráfizetéses lesz a dolog. Egyrészt még nincs olyan pénztárgép, ami az előírásoknak megfelelően lecserélhetné az eddigieket. Másrészt pedig a NAV elvileg a cserék költségét is támogatni fogja, tehát ha lesz ilyen pénztárgép, az államnak először csak költségei lesznek vele.

MTI Fotó: Soós Lajos

Ezeket a kieső bevételeket pedig valahogy pótolni kell. Rogán Antal korábban már elmondta, hogy mit nem fognak csinálni. Nem törtlik el a rezsicsökkentést, nem növelik a vállalkozások és a családok adóterheit, nem adóztatják meg a nyugdíjakat, és nem csökkentik a családok kedvezményeit. Akkor viszont csak a kormányzati kiadáscsökkentés és a pénzügyi szektor további terhelése marad. A pénteki Népszabadság már megírta, hogy Varga megoldása a tranzakciós illeték lehet, de az Indexnek Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője is azt mondta, hogy ezt látja ideális megoldásnak. Valószínűleg inkább a készpénzfelvételek terheit növelik majd, ami azért is jó, mert csökkentik a készpénzhasználatot, ez pedig a kormány tervei szerint fehéríti majd a gazdaságot.

2013. május 3.

Egyelőre maradunk a túlzottdeficit eljárás alatt

excessive deficit missIdénre 3,0 százalékos, jövőre pedig 3,3 százalékos költségvetési hiányt jósol az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzésében Magyarországnak. Ez azt jelenti, hogy a bizottság továbbra is fenntarthatatlannak tartja a magyar hiánycélt. Kérdés, hogy az eddigi intézkedések által hozott bevételeket nem látják-e biztosítottnak, vagy újabb intézkedéseket akarnak-e látni.

Szintén kérdés, hogy a mostani számokra figyelemmel mit javasol május végén a túlzottdeficit-eljárás keretében a Bizottság a Pénzügyminiszterek Tanácsának. A szankciók kizártak, hiszen a hiányszámot hozzuk. Az a kérdés, hogy kiengednek-e az eljárás alól, vagy benne maradunk arra hivatkozva, hogy a korrekció nem fenntartható módon valósult meg. Az is elképzelhető, hogy csak ősszel dönt Magyarországról az Európai Bizottság, és addig megfigyeli, hogy az eddig bejelentett intézkedések, különösen az autópályadíj és a pénztárgépek NAV-hoz történő bekötéséből eredő bevételek valóban megérkeznek-e.

Olli Rehn, pénzügyekben illetékes EU-biztos a sajtótájékoztatón már közölte: új intézkedések meghozatalával a kormány biztosítani tudná a küszöbérték alatti költségvetési hiányt. Rehn szerint „Olaszország mellett Magyarország is kikerülhet az eljárás alól, ha a pénzügyi politika fenntartható marad”. Mindez természetesen nem választható el a politikai csatározásoktól. Elképzelhető, hogy a Bizottság csökkenteni akarja a feszültséget, és el akarja kerülni azt a látszatot, hogy politikai megfontolások alapján hoz gazdasági döntéseket. Az államadósságot a bizottság 2013-ban 79,7 százalékra, 2014-ra pedig 78,9 százalékra, a gazdasági növekedést pedig 2013-ra 0,2 százalékra, jövőre pedig 1,4 százalékra teszi.

2013. április 24.

Barroso eltette karikás ostorát

Az Európai Bizottság elnöke szerint „a megszorításokon alapuló gazdaságpolitikában rejlő lehetőségek kimerültek”Az új füstjeleket eregetett Barroso hétfőn Brüsszelben, kedden pedig Párizsban, melyek gyökeres fordulatot jeleznek előre az EB válságkezelő gyakorlatában. Annak a brüsszeli testületnek az irányvonalában, mely 2008 óta tomahawkkalkergeti a tagállami politikusokat a Tanácsban a tárgyalóasztal körül, mondván: fagyasszátok a büdzsét, vágjatok meg az állami kiadásokat, tartsátok be a költségvetési hiánycélokat.

Márpedig úgy tűnik, hogy a vasszigornak ezennel vége. Barroso keddi párizsi előadásában úgy fogalmazott: “A jelenlegi gazdaságpolitika sok tekintetben elérte határait, mert azok sikere nem csak attól függ, hogy jól vannak e megtervezve. Szükség van hozzájuk bizonyos szintű politikai és társadalmi támogatottságra is”. Magyarán, amit eddig csinált a Bizottság az jó volt (legalábbis jól meg volt tervezve), de a megszorításokból elege lett az embereknek, elfogytak a társadalom tartalékai és túlzottan felerősödtek az Európa-ellenes hangok.

Tegyük mindjárt hozzá: nem mindenki szerint volt jó az, amit a Bizottság éveken át erőltetett. Paul Krugman, Nobel-díjas közgazdász például a kezdetektől fogva arra figyelmeztetett, hogy a megszorítások olyan mértékben visszafoghatják a GDP növekedését, hogy az államadósság GDP-hez mért aránya egyszerűen nem fog csökkenni. Idén márciusban pedig már az IMF is bekapcsolódott az EU-s megszorító-politika bírálatába.

A megszorításokba belefáradt Európát új gazdaságpolitikai iránymutatással május 3-án látja el az EB. Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos már előzetesen azzal nyugtatgatta amerikai kollégáit, hogy idén a tavalyinál kevésbé lesznek hegymenetben a megszorítások. Persze a frappáns körmondatból nem maradt ki a csak a navahó indiánok által dekódolható utalás a “növekedést elősegítő költségvetési konszolidációra”.

Az EUrologus azonban felbérelt egy kódfejtő rézbőrűt, aki szerint Rehn szavai ellenére világos: a spanyoloknak, portugáloknak, görögöknek és franciáknak hajlandó több időt adni Brüsszel, míg a belgákkal és az olaszokkal szemben elégtelen reformjaik nyomán kevéssé lesz elnéző Barroso törzsfőnök. Kérdés, hogy az új gazdaságpolitikai mantra hogyan befolyásolja a magyar költségvetési számok megítélését. A Bizottság május 29-én tesz javaslatot az európai pénzügyminisztereknek, így például hogy Magyarország szabadulhat-e a túlzottdeficit-eljárás alól, vagy továbbra sem tartja meggyőzőnek a magyar kormány erőfeszítéseit.

Mindenesetere jobb lesz megkeresni azt a bizonyos békepipát!

2013. április 5.

Orbán Viktor szerint az EP gyűlöli a magyarokat

image

A magyar miniszterelnök szokásos péntek reggeli - a Kossuth Rádió 180 perc műsorában elhangzott interjúnak álcázott – példabeszédében az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet is jól kiosztotta. Előbbi kapcsán elmondta, Magyarország nem bízhat abban, hogy a testület kizárólag a tények alapján dönt a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése ügyében, az EP képviselőkről pedig úgy vélekedett, hogy „gyűlölnek valamilyen okból bennünket”.

Ha a kormány bízhatna abban, hogy az Európai Unió kizárólag a tények alapján dönt, akkor Magyarországnak ki kell kerülnie a túlzottdeficit-eljárás alól, de “nem bízhatunk ebben” - mondta Orbán Viktor, aki szerint az EU-ban a Magyarországgal szembeni bánásmód nem mindig méltányos, tényszerű. Jelezte, számítani kell arra: Magyarország “kifejezetten mérges” ellenfelei mindent megtesznek azért, hogy a magyar kabinet csökkentse a bankadót és vonja vissza a rezsicsökkentést. Orbán szerint, ha az unió meg tudna békélni azzal, hogy bár Magyarország más utat választott, mint amit Brüsszel javasolt neki, mégis sikeres lett, “akkor ezt akár közös sikernek is tekinthetnénk.”

Az Európai Parlamentben a magyar alkotmányos helyzetről két hét múlva tartandó vitán való esetleges részvételéről a magyar miniszterelnök még nem döntött. A korábbi strasbourgi vitákkal kapcsolatban ugyanakkor - amelyeken ő is részt vett - úgy fogalmazott: az EP “nem egy európai hely”, ugyanis ott a tények másodlagosak voltak, “dühös, dagadt erekkel, vastag nyakkal ordibáló baloldali, liberális, zöld, szocialista képviselők, akik azt sem tudták talán, hol van Magyarország, nyilvánvalóan nem olvasták azokat a jogszabályokat, amelyeket bíráltak. De egy dolog biztos volt, gyűlölnek valamilyen okból bennünket”. 

Az EUrologus szerint világosan látszik, hogy a kormányfő hónapok óta tudatosan készíti elő a terepet arra az esetre, ha esetleg nem engedik ki Magyarországot a túlzottdeficit eljárás alól. Már előre kettős mércével vádolja a Bizottságot, az Európai Parlamentet pedig úgy festi le, mint egy alapvetően tájékozatlan, de a magyarokkal szemben erősen elfogult társaságot. A cél a hazai közönség (leginkább saját táborának) felhergelése, a politikai kudarcokért viselt felelősség áthárítása.

Nyilván nem örülnek a külföldi tulajdonú bankok és energiacégek a magyar bankadónak és rezsicsökkentésnek. De azt sugallni a kormányfő részéről, hogy az Európai Bizottság nem más, mint ezeknek a cégeknek furkósbotja, olyan, mintha azt feltételeznénk, hogy Orbán Viktor Ilham Alijev, Azerbajdzsán elnökének ügynöke lenne. Nem szerencsés.

Az is tény, hogy az EP tavaly februárban rendezett vitáján voltak heves hangvételű felszólalások, és felkészületlen képviselők, akik vélhetően nem végeztek alkotmányjogi elemzést a magyar alaptörvényről. Attól azonban, hogy valaki hangot ad tiltakozásának még nem gyűlöli a magyarokat, legfeljebb elítéli a magyar miniszterelnök politikáját. Meglehetősen rossz emlékeket idéz az a gyakorlat, amikor a vezető azonosítja magát a néppel.

Mindenesetre az EUrologus reméli, hogy Orbán Viktor tiszteletét teszi Strasbourgban, mert mindig érdekes - bármennyire is szomorú - amikor bepillantást enged európai partnereinek a magyarországi párhuzamos valóságba.