Magyarország ellen is eljárás indulhat a túl magas költségvetési hiány miatt

A Covid-19-világjárvány, az energiaárak ugrásszerű növekedése és a szükséges szakpolitikai válaszintézkedések az elmúlt években számos tagállamban hozzájárultak az államadósság jelentős növekedéséhez. A fiskális politika középpontjába az adósság csökkenő pályára állítását kell helyezni a beruházások fenntartása mellett - írja közleményében az Európai Bizottság, amely ugyebár a tagállamok által delegált biztosokból áll.

Az ún. tavaszi csomagban a Bizottság arra szólítja fel a tagállamokat, hogy tegyenek szakpolitikai intézkedéseket a versenyképesség előmozdítása és a termelékenység növelése érdekében, ugyanakkor eljárásokat is javasol azokkal szemben, akik nem teljesítik a vállalásaikat vagy az intézkedéseiket a Bizottság elhibázottnak ítéli.

A Bizottság szerint hét tagállam esetében indokolt a hiányon alapuló túlzotthiány-eljárás megindítása: Belgium, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Málta, Lengyelország és Szlovákia. A - leánykori nevén - túlzottdeficit-eljárás célja, hogy az uniós országok korrigálják az adósság túlságosan magas szintjét. Ilyet akkor lehet indítani, ha például valaki megsérti a GDP 3 százalékának megfelelő deficithatárt, vagy fennáll ennek a veszélye, illetve ha túl magas az államadósság.

Azt is megállapították, hogy - más országokkal egyetemben - Magyarországon is makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn.

Ez a jelentés csak az első lépés a túlzott hiány esetén követendő eljárás megindítása felé - írja a Bizottság, amely júliusban az eljárás megindítását szándékozik javasolni a kormányfőket tömörítő Tanácsnak. Ezt követően, szép brüsszeli nyelven, „a középtávú tervekben meghatározott kiigazítási pályával való összhang biztosítása érdekében a túlzott hiány megszüntetésére irányuló ajánlásokat fog tenni a Tanácsnak.”