Magyarország költségvetési terveiből fontos információk hiányoznak, és megbízhatatlan adatokon alapulnak - áll Valdis Dombrovskis uniós biztos Varga Mihály pénzügyminiszternek címzett, csütörtökön kelt levelében, amelyet az Euronews látott.
A túlzottdeficit eljárás ezen szakaszában „még mindig fontos elemek hiányoznak, vagy további kiigazítást és pontosítást igényelnek ahhoz, hogy a Bizottság véglegesítse a magyar középtávú költségvetési terv értékelését” - írta Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági biztosa.
Ennek az elemzésnek azt kellene bemutatnia, hogy Orbán Viktor kormánya hogyan tervezi visszaállítani a következő években a költségvetési egyensúlyt, miután a szigorú uniós kiadási szabályokat a járvány és az azt követő energiaválság közepette enyhítették. Az uniós végrehajtó testület teljes körű értékelése azonban „a hiányzó információk terjedelmére való tekintettel eltarthat egy ideig” - írja a levelet ismertető Euronews, a határidő a jelenlegi december 12-ről a jövő év január közepére tolódhat ki.
Az EU szerződései korlátozzák a tagállamok által felvehető adósságot, és a jogsértések elvileg pénzbírságot vonhatnak maguk után, még ha ilyen szigorú intézkedéseket ritkán vagy egyáltalán nem is alkalmaznak. A blokk stabilitási és növekedési paktumának célja, hogy elkerülje az euróövezetben a 2007-8-as globális pénzügyi válságot követően Görögországban tapasztalt gazdasági zűrzavart. De a szabályok - bár kevésbé szigorúan - azokra is vonatkoznak, akik nem osztoznak a közös valután, például Magyarországra.
Két napja az OECD közölte, hogy nem látja azt a híres magyar gazdasági csodát, de Brüsszel felé maga a kormány sem dicsekszik már ezzel.
Frissítés: a Pénzügyminisztérium közleményt küldött, amely szerint „minden valóságalapot nélkülöz az az állítás, miszerint az Európai Bizottság visszaadta Magyarország 2025-ös pénzügyi terveit. A valóság ezzel szemben az, hogy Magyarország november 4-én, az Európai Bizottsággal előre egyeztetett időpontban adta le középtávú fiskális tervét. A Bizottságnak hat hete van a dokumentum értékelésére, amelynek során folyamatosak az egyeztetések a Bizottság és a Pénzügyminisztérium szakértői között. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a középtávú költségvetési tervet Ausztria, Belgium, Bulgária, Németország és Litvánia még nem adta le a Bizottságnak. A kormány a költségvetési fegyelem megtartásával és a gazdasági semlegességgel biztosítja a magyar gazdaság fejlődését. Előretekintve a kormány előrejelzése nemcsak a folyamatban lévő nagyberuházások növekedést gyorsító hatásával, hanem a 21 pontos akcióterv élénkítő hatásaival is számol.”