Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Kérem az Interparlamentáris Unió japán, horvát, jugoszláv, szlovák és román baráti tagozatának tagjait, hogy most, az ebédszünetben szíveskedjenek az ülésterem közepére fáradni.

Ez volt Lázár János első parlamenti megszólalása, 2002 június 18-án.

A 27 éves Lázár az egyik legfiatalabb képviselőként a parlamenti szokásoknak megfelelően jegyző lett a 2002-es alakuló ülésen, ezért egy kicsit várni kellett az első érdemi megszólalására. Nem lehetett igazán tudni, mire lehet számítani tőle, mert addig Rapcsák András hódmezővásárhelyi polgármester/országgyűlési képviselő háttérembereként sürgölődött: előbb mint személyi titkár, majd kampányfőnök, aztán megvolt az első törvényhozás körüli munka is: az Országgyűlési Hivatal alkalmazásában Rapcsák parlamenti titkára is volt. És valószínűleg ezt a szerepet töltötte volna be még egy ideig, de Rapcsák 2002-ben, a választások előtt két hónappal elhunyt. A Fidesz Lázár Jánost indította a körzetben, amit már az első fordulóban meg is nyert.

Az első, nem jegyzőként elhangzott szavai alapján egy konszenzuskereső ellenzéki képviselővel színesedett a parlament. 56-os kitüntetések ügyében szólalt fel abban a vitában, hogy kik dönthessenek a Nagy Imre-kitüntetés odaítéléséről. Még csak nem is kommunistázott ekkor:

"Ez független attól, hogy egyébként abban az időszakban, '56 őszén baloldali értékeket vagy polgári értékeket képviseltek, hiszen '56 pontosan az összefogásról szól, éppen ezért most is nagyon lényeges megteremteni a kitüntetés elbírálásakor egy bizonyos társadalmi konszenzust, függetlenül egyébként az előterjesztés körül zajló vitáktól, hiszen ez a kitüntetés 10-15-25 év múlva is létezni fog - remélhetőleg. Ez azt jelenti, hogy akkor sem szabad különböző vitákba belemenni, ezért nagyon megfontolásra javaslom - pontosan az '56-os események körül zajló viták oldásaként (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) -, hogy egy konszenzus irányába kellene elfogadni ezt a módosítást."

Ugyanez az összefogásra kész, sőt európai kitekintésű politikus szólalt meg 2002. szeptember 17-én, amikor - ha a saját hangját még nem is, de - első ciklusa legfontosabb témáját már megtalálta Lázár. Rezsicsökkentés, trafikügy, alkotmánybíróság? Nem.

Onnan indított, hogy - még az uniós csatlakozás előtt vagyunk - a magyar polgárok Európa polgárai szeretnének lenni, európai életminőségben. Ez nem is kérdés, az viszont sokkal inkább az: "hogyan lehet elérni azt, hogy a nemzeti értékeink megtartása mellett Hódmezővásárhely példának okáért vagy az ország más pontjai csatlakozzanak Európához, és az elmaradott vidékek is felzárkózhassanak nemcsak Magyarország fejlett régióihoz, hanem Európa különböző fejlett térségeihez."

Ez után a nagyobb kör után előállt azzal, ami miatt szólásra jelentkezett, vérbeli lokálpatrióta lobbistaként.

"Hódmezővásárhely és térsége, Szeged, Hódmezővásárhely számára a Szeged-Algyő és Hódmezővásárhely közötti 47-es út négysávosítása nemcsak infrastrukturális, hanem gazdasági okok miatt is nagyon lényeges, hiszen ezzel az úttal csatlakozhatunk az M5-ös autópályához, ami reményeink szerint mihamarabb elér Szegedhez, és végre ez a régió is rákerül Európa térképére(...). Mi, vásárhelyiek, azt szeretnénk, ha pártpolitikán átívelő módon minden kormány felismerné ennek a dél-alföldi régiónak a jelentőségét, és támogatná az életminőség-javító és az infrastrukturális körülményeket javító fejlesztéseket, beruházásokat."

Lázár rögtön szembesülhetett azzal, micsoda emberfeletti munkára vállalkozott, amikor Hódmezővásárhely kijáróembere lett, mert az alapoktól kellett kezdenie, melyik megyében is van a városa. Felszólalására Szanyi Tibor, akkori földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár válaszolt, kicsit eltévedve Magyarország térképén.

Békés megye valóban az ország egyik leginkább kedvezőtlen helyzetben lévő… (Jelzésre:) Bocsánat, elnézést. Tehát általában a Dél-Alföld, de Csongrád megye is az elmaradottabb térségek közé tartozik.

Lázárnak 56 mellett volt egy Kossuthozó felszólalása is, szintén európai értelemben, ("Azt hiszem, ma is, száz évvel a szobor felállítása után Európa felé aktuálisak a jogegyenlőség, a szabadság és függetlenség elválaszthatatlan fogalmai."), de aztán csak egy dologra koncentrált, egy ötkilométeres hiányra. 2003 áprilisban járunk.

"Az Orbán-kormány 2002-ben megkezdte a Szeged-Algyő-Hódmezővásárhely közötti 47-es főút négysávosítását" - kezdett bele újra, értetlenkedve fogadva a tényleg nehezen érthetőt, hogy fordulhat elő, hogy 2003 májusban kiszélesítették az út első szakaszát, az év végén a végső szakaszát, de a középső öt kilométer maradt egyszer egy sávos, ahol így rengeteg baleset történt. Az európai kitekintés azért innen sem hiányzott:

Ráadásul Európához nem lehet út nélkül, jó közlekedési infrastruktúra nélkül csatlakozni, így a huszonegyedik századi életminőség megteremtéséhez igencsak fontos, hogy összekötésre kerüljön Szeged Vásárhellyel, és így Hódmezővásárhely az autópályához csatlakozhasson.

Ahogy haladtunk előre az időben, egyre türelmetlenebb lett Lázár. 2005 09. 12-ét írunk, amikor szót kér:

"Annak ellenére nem történt semmi, hogy 2002-ben az új baloldali kormánytól 2003-ra, majd 2003-ban 2004-re, 2004-ben pedig 2005-re kaptunk ígéretet, hogy befejeződik az útépítés. Gaál Gyula államtitkár úr tavaly arról tájékoztatott írásban, hogy az útépítésnek semmi jogi akadálya nincs, hiszen az összes kisajátítási dokumentum és minden szükséges engedély rendelkezésre áll. Az önkormányzat ingyenesen adott át telkeket, amelyek az útépítést hivatottak biztosítani.

Szeretném, ha a gazdasági tárca korrekt választ adna arra vonatkozólag, hogy a nagyságrendileg 5 milliárdos beruházás mikor kezdődhet meg, mikor fejeződik be, mert azt hiszem, ez a három év a politikai büntetésre már elég volt Hódmezővásárhelyt illetően."

Az államtitkári válasz nagyjából úgy foglalható össze, hogy minden ok, meglesz a hiányzó öt kilométer.

Aztán mégis leszaladt úgy a ciklus, hogy csak nem sikerült összekötni a két kibővített szakaszt.

De Lázár nem hagyta annyiban. A 2006-os választások után alig több mint egy hónappal egy klasszikus Gyurcsány-idézettel üti föl mondanivalóját.

Azt szeretném megkérdezni miniszter útról, hogy van-e arra lehetőség, hogy végre kibontsuk az igazságot, és megmondjuk őszintén Kelet-Magyarország polgárainak, hogy mikor fog megvalósulni ez a középső 4,5-5 kilométeres elmaradt szakasz. Hány embernek kell még meghalnia? Csak megjegyezném, hogy az elmúlt évtizedben, az elmúlt években 11 halálos és 36 igen súlyos kimenetelű baleset történt.

A válaszban Kóka János miniszter oktatta ki, amire Lázár elővette az ütőkártyáját:

"Én szeretném, ha a kormányzat és különösképpen ön túllépne azokon a pártpolitikai kereteken, amire Csillag István miniszteri megbízása alapján Hódmezővásárhelyen egy interjúban utalt, és azt mondta, hogy nem éri meg a mostani kormányzatnak ide egy forintot sem invesztálni, mert nem hoz egy szavazatot sem."

A hiányzó öt kilométert végül 2010 januárban adták át. Mint kiderült, nem is öt, csak 2,6 milliárd forintba került. Lázár nem volt ott az ünnepségen. Egyrészt egészen egyszerűen azért, mert nem hívták meg. De ha hívták volna, akkor sem ment volt, mondta utólag, mert szerinte nem lett volna szabad kampányeseménnyé tenni a 47-es út négysávosításának befejezését. "Az út összesen kilenc év alatt készült el, s ez idő alatt 156 baleset történt a szakaszon – nyilatkozta, hozzátéve: az első kapavágás óta a 47-es úton hat ember halt meg, huszonegyen pedig súlyosan, s ugyanennyien könnyebben sérültek meg a balesetekben. A polgármester kifejtette: „a halottak emlékének meggyalázása, hogy az MSZP-s Ujhelyi István államtitkár, szegedi országgyűlési képviselő a nyolc éve zajló huzavonából politikai tőkét kíván kovácsolni.”

Alig örülhettek a hódmezővásárhelyiek is, hogy most már kétsávon juthatnak el Szegedig, máris itt van az újabb probléma. Óriási a városon átzúduló teherforgalom, naponta ötezer tehergépkocsi, kamion sokollja a vásárhelyieket. A várost elkerülő 13 kilométeres szakasz készül.

A már kormányzati politikus Lázár 2010-ben azt mondta: 2013-2014-re 12 milliárd forintos állami beruházásként megépülhet a Hódmezővásárhelyt északnyugatról elkerülő út.

Lázár 2012 augusztusban azt nyilatkozta:  a munkálatok várhatóan 2013-ban kezdődhetnek, és 2014 végére, 2015 elejére fejeződhetnek be.

Idén februárban tovább tolták ki a határidőt, és az összeg is megugrott már: "2014 második felében kezdődhet a 47-es számú főút északi elkerülő szakaszának építése Vásárhelyen. A mintegy 18 milliárd forintos beruházás megvalósíthatósági tanulmánya már elkészült, az engedélyes és kivitelei tervek elkészítésére kiírt közbeszerzés lezárult. A mintegy 13 kilométeres szakasz várhatóan 2016-ra készül el."