Lesajnáló, lekicsinylő, leereszkedő megjegyzések. Csak egymás között, bizalmasan. Ugye, milyenek? Olyan, hogy is mondjam, na, érted, ugye. Összekacsintunk? Naná, hogy össze. Mindenki tudja. A másik nem, az más. Alma és körte, jing és jang, mindig is így volt, ez így természetes. Nem értenek annyira ehhez, meg ahhoz. Sokkal ügyetlenebbek, ha amarról van szó. Nem tehetnek róla, ilyennek születtek:kétbalkezesek, bénácskák, de hát ilyennek szeretjük őket. Egyszerűen vannak dolgok amiket nem lehet rájuk bízni. Hogy miért? A nemük miatt, természetesen.

Az ilyen és ehhez hasonló eszmefutatásokat, megjegyzéseket sajnos szinte minden nap hallunk, olvasunk, pedig nem vagyunk erre kihegyezve, tényleg. Most azt gondolod, arról fogunk írni, hogy a nőket elnyomják és hogy szegény gyengébbik nemmel igazságtalan a világ, hogy a nőket lenézik, elnyomják, és a nemi sztereotípiák fogságában senyvednek a lányok és asszonyok. Már megint ez a feminista lózung - sóhajtasz, vagy mentalitásodtól függően buzgón bólogatsz magadban.

Csakhogy most nem erről lesz szó, nagyon nem. A felvezetőben körülírt viselkedésről most épp nem a nők kapcsán írunk. Pontosabban mégis a nők kapcsán, de nem a nőket érintő sztereotíp megjegyzések miatt.

Női oldalakon, blogkommentekben és közösségi oldalakon tett megjegyzések ezreit olvastuk az elmúlt években, és úgy tapasztaljuk, hogy sajnos a nemi előítéletek pontosan ugyanolyan ostoba és általánosító módon sújtanak le a férfiakra, mint a nőkre. Nők tucatjai vélik és vallják (talán csak egymás között, összekacsintva), hogy bizony a férfiak balfaszkodnak, ügyetlenek, figyelmetlenek. Nem lehet semmit rájuk bízni. A gyereket például biztosan nem. Kizárt, hogy GYES-re menjenek, mert te jó ég, mi történne velük meg a két és három év közötti gyerekkel. A fogamzásgátlásban meg még annyira sem lehet számítani rájuk. Férfiak, ergo feledékenyek, szétszórtak. Férfiak, tehát nem tudják ellátni a háztartást és a gyereket. A kutyáktól félnek, a vértől hánynak. Kell még kacsintgatnom? Ugye nem?

A miniszterelnök, a vezérigazgató, a masiniszta és a szülészorvos az persze legyen mindig férfi. Ahhoz ők értenek. Férfimunka. Valóban? Csak ők? Csak ahhoz? Naná! Épp úgy, mint bárki ahhoz amibe beletanul, amiben gyakorlatot szerez, ami a feladatává válik, vagy amit annak választ.

A megkülönböztetés ellen akkor is szót kell emelnünk, ha nem minket, nőket sújt. Az emberek nem skatulyákba, hanem családba, közösségbe, társadalomba születnek. A skatulyákat magunk gyártjuk.

További nőkkel kapcsolatos híreket, érdekességeket találsz a feminfo facebook oldalán. Tetszik?