5. Forgács Imre

Nehéz az epizódszereplők sorsa, és Forgácsnak talán még tizenöt perc hírnév sem jutott.

2009 december 15-én lett rendészeti és önkormányzati miniszter, amikor Draskovics Tibor, a sokat próbált ilyen-olyan miniszter, éppen erről a posztról távozott. Április 11-n már jöttek is a választások, így ha a „béna kacsa” politikai szakkifejezést kell elmagyarázni, elegendő kimondani Forgács nevét.

Szegény összesen 89 másodpercet beszélhetett a parlamentben – ennyi ideig tartott elmondani miniszteri esküjét. Aztán soha többet nem kellett szereplnie.

Holott kecskeszakálla ennél több izgalmat sejtetett. Aki kompenzálni szeretné, olvassa el esetleg "Neokonzervatív fordulat az Egyesült Államokban" című művét, amit 1987-ben jelentetett meg.

4. Schamschula György

1993 és 1994 között volt közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (MDF). "Nem tudok elmenni a vizsgálóbizottság ülésére, mert aratás van" – mondta 2004-ben, amikor parlamenti vizsgálóbizottság elé citálták, ahol azt vizsgálták, mitől lett olyan drága az M5-ös autópálya útdíja. A koncessziót ő kötötte még.

Shchamschula azonban nem Európa legdrágább autólyájától lett ikonikus figura, hanem azért, mert neki kellett átadnia a Boross-kormány kampányhajrájában az el nem készült autópályákat.

Például az M1-es Győrt elkerülő 18 kilométeres szakaszát, ahol a leállósávok még nem készültek el, és így csak átadni, de használni nem lehetett a pályát. Másrészt az M0-s egy ennél is rövidebb szakaszát, ahol volt ökörsütés és néptáncbemutató is, a néhány perces autózást lehetővé tevő új út tiszteletére.

1996 őszén pontosan egy hónapig volt kisgazda képviselő (előtte az MDF-ből zárták ki), de aztán a mobiltelefon-koncesszió körüli 1993-as sikerdíjbotránya aktuális hullámai miatt négy hét után onnan is mennie kellett.

3. Szűcs Erika

2008 – 2009 között nem egészen egy évig volt szociális és munkaügyi miniszter. Ez volt a kisebbségi Gyurcsány-kormány időszaka (az SZDSZ ekkoriban kívülről támogatta a kormányt), és e sajátos helyzetben néha előfordult, hogy parlamenti interpellációkkor leszavazták a minisztereket.

A rendszerváltás óta egyetlen miniszterrel történt csak meg, hogy egy nap alatt háromszor is leszavazzák, és ez pont Szűcs Erikával történt meg, 2008. október 6-n.

Szűcsöt Gyurcsány bizalmasaként, és az MSZP kongresszusaira sok tagot delegáló BAZ-megyei pártvezetőként tartották számon, vagyis a bukásra álló miniszterelnök túlélőkészletének volt fontos eszköze. A 21. század első éveiben Gyurcsány Ferenc egyik vállalkozásánál volt területi igazgató. A 20. század 80-as éveiben meg az MSZMP miskolci gazdasági vezetője volt.

Amikor Gurmai Zita EP-képviselő lett, Szűcs örökölte meg parlamenti mandátumát, így lett az országos politika része. A 90-es években három bankos állása is volt, ebből kettő után a rendőrség nyomozott ellene, de végül mindkét esetben felmentették. Jelenleg a Demokratikus Koalíció parlamenti csoportját erősíti.

2. Pepó Pál

Az első Orbán-kormány környezetvédelmi minisztere volt 1998-2000-ben, és miatta veszekedett ez idő alatt legtöbbet a Fidesz és a Kisgazdapárt. Illés Zoltán (mostani környezetvédelmi államtitkár, akkor a parlamenti szakbizottság elnöke) úgy fúrta például Aradi Csaba kirúgása miatt, hogy még az akkori ellenzék is megirigyelte keménységét. Holott elvben együtt kormányoztak. (Aradi a Hortobágyi Nemzeti Park leváltott, majd visszahelyezett igazgatója volt.)

A Pepó Pál-féle történeteket unalmas lenne itt sokáig bogozni: mindenféle nagyon gyanús kifizetések, egy csomó ember össze-vissza kirúgása, és teljes agyatlanság jellemezte tevékenységét.

Például saját nevén futó vállalkozása nyert mindenféle minisztériumi támogatásokat, meg az FTC népligeti pályája jutott 34 millió forinthoz (micsoda pénz volt az 13 éve!) valami természetvédelmi alapból, stb. És még mindehhez rettenetesen arrogáns is volt.

1. Németh Lászlóné