A házasság férfi és nő hosszú távú elköteleződése, amelynek célja a személyiség teljességének megélésén túl a gyermekvállalás lehetősége – írja a KDNP. Ez a hagyományos együttélési forma az emberiség társadalommá szerveződésének kezdeteitől fennáll, a történelem folyamán a jog intézményesítette és nevesítette a házasságot mint a család alapját – írja a KDNP.
A jogállam fejlődésével a polgári házasságkötés valóban néhány száz éves múltra tekint vissza, mint azt Ulrike Lunacek állítja, de lényegét tekintve semmit nem változott a több ezer év alatt: ugyanúgy egy férfi és egy nő szabad elhatározásán alapul
– állítja a kormánypárt. A KDNP szerint az azonos neműek házasságkötése nem a jogfejlődés, a haladás egy lépését jelentené, hanem a természettörvény felrúgását.
A KDNP továbbra is fontosnak tartja, hogy a szexuális kisebbségek jogai biztosítva legyenek, és a magánéletüket saját elképzelésük szerint élhessék, de kiáll amellett, hogy „a házasság csak férfi és nő viszonylatában létezhet”.
Ulrike Lunacek, az EP LMBT Intergroupjának tagja a szombati Budapest Pride-ot záró pikniken elmondott beszédében a legfontosabb európai értékek közé sorolta az egyenlőséget és a diszkriminációellenességet. A politikus a Népszabadságnak azt mondta, Orbán Viktor téved a házasság megfogalmazásával kapcsolatban, mert a házasság intézményének ma ismert formája csak jó 200 éve, az ipari társadalmak kialakulása óta ismert.
Ulrike Lunacek ezzel a magyar kormányfőnek a múlt keddi strasbourgi EP-vitában elmondott szavaira reagált, amikor Orbán azt mondta, hogy a magyar alkotmány egyértelmű szabályozást tartalmaz, ami szerint:
A házasság és a család azt jelenti, hogy férfi és nő, és mindegyikből egy, egy férfi, egy nő.
A magyar alaptörvény senkit nem bánt, ez a megfogalmazás senki ellen nem irányul, ez ugyanis egy 4000 éves tradíció védelme – mondta.
(MTI)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.