• Magyarországon ma tilos delfint tartani, bemutatni és úgy egyáltalán, az ország területére akárcsak áthaladás közben behozni.
• Ezt a hatályos állatvédelmi törvény mondja ki, ami amúgy olyan, mintha a cápatartást tervező Sánta János írta volna:

(4) Delfin és cápa országba történő behozatala, utaztatása és bemutatása - az (5)
bekezdésben foglalt kivétellel - tilos.
(5) A természetvédelmi hatóság engedélyezheti állatkert részére cápa behozatalát, utaztatását, illetve bemutatását, ha a megfelelő tartás feltételei tartósan biztosítottak.

• Egy magyar vállalkozó és az őt támogató külföldi befektetők viszont szeretnék kijárni, hogy megváltozzon a törvény. Delfináriumot terveznek Budapestre.
• Jelenleg úgy fest, erre nem sok esélyük van.
• Két kérdés már most joggal merülhet fel bárkiben: hogy miért ennyire szigorú a törvény, és hogy miért a kiskapu a cápatartóknak. A cikk végén ezekre is kitérünk!

Farkasdi Tamás a Tropicarium vezetője, ahol cápát ugyan tartanak, de delfineket nekik sem szabad. Pedig Farkasdi delfináriumot álmodott meg Budapestre, az utóbbi időben be is indult a lobbizás, hogy módosítsanak a törvényen. Farkasdi is egyetért azzal, hogy az állatvédelmi törvény különös figyelmet szentel a delfinek védelmének, de szerinte egy modern delfináriumban nem lenne gond. Főleg mert a nemzetközi szabályozás miatt eleve csak másodgenerációs, fogságban született delfineket lehet delfináriumban tartani, ők pedig már képtelenek lennének életben maradni az óceánban.

Most üzleti tervekkel, és különféle tanulmányokkal próbálják kijárni, hogy a delfinek is bekerüljenek a kivételt jelentő 5. pont alá, ahová a cápák már átkerültek. Egyelőre hiába, a delfinkérdésben illetékes Vidékfejlesztési Minisztériumtól mi is azt a választ kaptuk, hogy

a tárca a média, és egyéb lobbi tevékenység ellenére kiállt a delfinek tartását tiltó rendelkezés fenntartása mellett.

A minisztérium több irányból, ráadásul meglehetősen progresszív környezetvédelmi szempontok mentén érvel: a világban egyre több helyen zárnak be delfináriumok, részben a bevételek hiánya, részben a lakossági bojkott miatt. És szakmailag sem elfogadható a fogságban tartása a delfineknek, mivel nem képesek rendesen alkalmazkodni a fogság körülményeihez. Ez pedig csökkenő immunitáshoz, stresszhez, korai halálhoz, növekvő agresszióhoz vezet a minisztérium levele szerint.

"További probléma, hogy az ultrahanggal tájékozódód állatok számára egy medence mint valami tükörszoba, vagy visszhangcsarnok funkcionál, mely lassan szintén megőrjíti az állatokat. Nem véletlen, hogy ezért a delfinek tartásával egyre több Európai Uniós tagországban hagynak fel." - írják.

Farkasdi ismeri ezeket az érveket, de nem ért velük egyet. Tud olyan delfinről, ami 50 évet is megélt fogságban, olyanról viszont nem hallott, hogy tisztességesen működő delfinárium bárhol veszteséges lett volna. Sokáig nem is tett semmit a delfinárium érdekében, úgy volt vele, hogy feleslegesen nem fog befektetőkkel tárgyalni. De közben a legnagyobb európai delfinvállalkozó cég állt be a terv mögé. Európában 252 delfin él fogságban Farkasdi tudomása szerint, ebből több mint ötven a holland cég tulajdona. Harminc közülük Hollandiában él, a többiek szétszórva Európa delfináriumaiban.

A hollandok, akik a legnagyobb európai delfináriumot, a Dolfinarium Harderwijkot is üzemeltetik, csak akkor fektetnének be Magyarországon, ha a kivitelezés során a létező legjobb feltételeket valósítanák meg a delfinek számára, a pénz Farkasdi szerint nem számít nekik. Ez pedig garancia arra, hogy nem olyan botrányos körülmények között tartanák az állatokat, mint mondjuk a várnai delfináriumban.

Farkasdi szíve szerint a delfináriumot a Hajógyári szigetre költöztetné, és egy komplexumot építene köré. Kalandparkkal, oktatási és táborozási lehetőséggel. De már annak is örülne, ha végül ezt is a XXII. kerületben húzhatná fel. Felmerültek külföldi helyszínek is, de nem szeretne újra költözni, és elölről kezdeni mindent.

Apja, Farkasdi Károly 1964-ben ment el Magyarországról. Svédországban telepedett le, 23 évvel ezelőtt ott nyitottak egy víziparkot. A magyar nagykövetség folyamatosan hordta oda a magyar vendégeket, ők javasolták nekik, hogy próbálják meg Magyarországon is. Ebből lett a Tropicarium Budatétényen.

Itt állunk most, lobbizgatunk. Itt élek 13 éve Magyarországon, nem foglalkoztam soha politikával.

- mondja Farkasdi, aki most kénytelen lett. Szerinte munkahelyteremtésben, adóbevételben és a turizmus fellendülésében is nagyon sokat hozna Budapestnek egy delfinárium. A legközelebbi park Nürnbergben, 750 kilométerre van. A Tropicariumba most is évi 3-400 ezer ember látogat el, ennek sokszorosát hozhatná egy delfinpark.

Ezért most közvélemény-kutatást fognak indítani, az interneten próbálják majd felmérni, mennyire akarnak a magyarok delfineket. (Ebbe a cikk végén mi is besegítünk!) Farkasdi úgy látja, az emberek 98 százaléka nagyon lelkes, de van kétszázaléknyi nagyon hangos kisebbség, ők pedig mindent elkövetnének, hogy megfúrják a delfináriumot. Hallott már olyanról is, hogy külföldről is jönnének környezetvédő aktivisták tiltakozni, ha Magyarországon lehetőség nyílna egy ilyen beruházás előtt. A közvélemény reakciójától való félelem többször előjött akkor is, amikor próbáltak politikusokat rábeszélni a törvénymódosításra. Még akinek tetszett is az ötlet, félt, hogy mit fognak majd szólni az emberek.

A delfintartást teljesen tiltó rendelet ritkaságszámba megy Európában. Minden országban vannak ugyan megkötések, de azok legtöbbször az amerikai állatvédelmi szabályozáson alapulnak. A magyarországi delfinlobbisták egyik fő érve éppen az, hogy az EU tagországainak kétharmadában működik delfinárium.

A munkát végig nehezítette, hogy a parlamenti könyvtár a Kossuth tér átalakítása miatt januárig zárva van, ezért nem tudtunk a korabeli országgyűlési viták között turkálni. Bár a parlamenti sajtóosztály munkatársai nagyon készségesek voltak, az online fellelhető jegyzőkönyvek között nem akadtunk rá a törvény történetére.

Viszont azt minden forrásunk megerősítette, hogy a szigorú szabályozás mögött egy sajnálatos 1992-es történet áll. Akkor egy jugoszláv üzletember hozott be öt palackorrú delfint az országba, majd a margitszigeti uszoda egyik medencéjébe rakta őket. A nem megfelelő körülmények, például a koszos édesvíz miatt több állat megbetegedett, majd kettő el is pusztult.

Egy angol nyelvű tanulmányból (The Dolphin Traders An Investigation into the World-wide Trade and Export of Black Sea bottlenose dolphins (Tursiops truncatus) from the Ukraine and Russia, 1990 - 1997., PDF-ben itt letölthető) össze lehet rakni a történet részleteit, például hogy a jugoszláv üzletember helikopterrel hozta be az állatokat az országba, bármiféle engedély nélkül, meg hogy csak az egyik halott delfin került elő, a másikat állítólag megpróbálta még élő állatként elkönyvelve visszaküldeni Ukrajnába.

1992. októberében az MTI is arról írt, hogy "az öt delfin közül kettő elpusztult, kettő pedig megbetegedett, a gondozók állítása szerint a víz vegyi szennyezettsége miatt. Az elpusztult állatok közül egy ,,eltűnt,, , egyet magyar állategészségügyi hatóságok is vizsgáltak, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium jelenlévő képviselője szerint bakteriális fertőzést állapítottak meg."

Az életben maradt delfineket végül visszaszállították Szevasztopolba. Budapesten a betiltás előtt 65 showt rendeztek, ezeken 25 ezer néző vett részt, de általában csak az egyik delfin szerepelt, a többiek túl betegek voltak hozzá. A becsült bevétel hétmilió forint volt, ebből a gondozók semmit nem láttak, a meghalt állatokra pedig nem volt biztosítás.

A történet után teljes delfinstop lett Magyarországon, egy jugoszláv bűnöző ügyeskedése elég volt a delfintartás teljes betiltásához.

Adná magát, hogy a Tropicarium járta ki a megengedő ötös pontot, hiszen ők is tartanak cápákat. De nem így történt, mire Farkasdiék Magyarországra jöttek, már érvényben volt az engedmény. Igaz, nagyon nehezen kapták csak meg az engedélyt, akkor is keményen kellett lobbizniuk érte.

Viszont azt Farkasdi sem tudta megmondani, hogy akkor miért és kinek került bele az enyhítés a törvény szövegébe. Kérdeztük persze a minisztériumot is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a cápák nem elég intelligens állatok.

A minisztérium úgy érvel, hogy a delfinek olyan intelligens állatok, mint a főemlősök és az elefántok, márpedig ideje már arra sem adnak ki engedélyt, hogy ezek az állatok cirkuszban szerepeljenek. Fontos érvük ehhez, hogy a delfináriumok inkább cirkuszi tevékenységet végeznek,

és így a „szórakoztató ipar” részeként tevékenységük nem a megfelelő módja a cetfélék megismertetésének, a természet- és környezetvédelmi ismeretek átadásának. Mindenki elismeri, hogy ezek az állatok a természetestől eltérő viselkedésformákat mutatnak fogságban.

Viszont mindez nem vonatkozik a cápákra, egyszerűen mert butábbak:

Az alacsonyabb intelligencia szintű cápáknál más a helyzet, ezért ad a törvény – igaz, rendkívül szűk keretek között – felmentési lehetőséget a tilalom alól.