Két embert gázolt halálra a zebránál, felmentették

  • K. Ottó az Istenhegyi úton a zebrán ütött el két nyugdíjast.
  • Első fokon másfél év börtönre ítélték felfüggesztve.
  • Eszerint nem volt elég körültekintő, amikor megközelítette a gyalogátkelőt.
  • Ráadásul korábban is elítélték már halálos baleset miatt.
  • Aztán jött a másodfok, és kiderült, semmi sem biztos.
  • Ha ön szokott gyalogolni és zebrán átkelni, mindenképp olvassa el ezt a történetet. És akkor is, ha szokott vezetni, és zebrát megközelíteni.

2009 március negyedikén szerdán kora délután, átlagos időjárási körülmények között súlyos baleset történt a XII. kerületben, az Istenhegyi úton. A zebrán gázoltak halálra két idős embert. (Ez a zebra látható a fenti képen 2013-ban a Google Mapsen. A közért épülete akkor még máshogy nézett ki.)

Bottal, körülnézve

A 86 éves Csapó András és felesége, a 84 éves Csapó Andrásné évtizedek óta ezen a környéken éltek, jól ismerték a területet. A helyi CBA előtti zebrán készültek átkelni.

Aki látta őket, azt mondja, látványosan ide-ode tekintgettek a járda szélén, hogy elindulhatnak-e. Csapó Andrásnénak ráadásul botja is volt.

Csak a csattanáskor fékezett

K. Ottó felülről érkezett Audi A4-esével. Nem voltak nála iratok, cigarettáért indult a benzinkúthoz, ő is a közelben lakott. Sebessége negyven kilométer per óra körül lehetett. A zebránál azonban nem állt meg, és mikor odaért, az idős pár már elindult. Csapó Andrást sodorta el autója szélével, vele együtt pedig felesége is elesett.

Fékezni csak akkor kezdett, amikor érezte a csattanást. Ezután megállt és visszament segíteni. A férfi a mentőben halt meg, felesége aznap éjjel a kórházban.

Jager a baleset után

A helyszínen az alkoholszonda is elszíneződött, K. azonban ezt azzal magyarázta, hogy a baleset utáni sokkban a közeli benzinkútnál vett jägermeistert. A bírósági ítéletben végül ittas vezetésről nem is volt szó, mert később ezt már nem is mutatta ki a vizsgálat.

A Budai Központi Kerületi Bíróság első fokon egy év hat hónap fogházbüntetésre ítélte halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt, három évre felfüggesztve. Három évre eltiltották a vezetéstől is, és arra kötelezték, hogy a vizsgálat költségeiből térítsen meg 664 ezer forintot.

Nem az első

K.-nak nem ez volt az első halálos balesete. 1999-ben Veszprémben szintén felfüggesztve másfél év börtönre ítélték, közúti baleset gondatlan okozása miatt, ami 2003-ban lett jogerős másodfokon a megyei bíróságon 8 hónap fegyházas ítélettel, szintén felfüggesztve. Kisebb közlekedési szabálysértésből pedig még a gázolás előtti évben is három volt a rovásán.

K. a nyomozás során nem tett vallomást. A bíróság előtt azt mondta, nem látta, hogy bárki át akarna kelni a zebrán. Az idős embereket csak akkor vette észre, amikor a csattanást érezte. Szerinte más gyalogosok takarásából léptek ki az úttestre, ráadásul nem is a zebrán, hanem már az után, az útszűkületnél. Ezen kívül szerinte egy parkoló autó is zavarta abban, hogy érzékelje az áldozatokat.

Körültekintés nélkül

Tanúvallomások és szakértői vélemények alapján a bíróság ezeket az érveket nem fogadta el. Az ítélet szerint voltak ugyan körülmények, melyek megnehezítették azt, hogy az autós észrevegye a gyalogosokat, de egyáltalán nem akadályozták meg azt. A baleset azért történt, mert K. nem a kellő körültekintéssel közelítette meg a zebrát.

Fontos viszont, hogy a szakértő szerint az áldozatok féktávolságon belül léptek az úttestre. Ez azt jelenti, hogy az autós abban a pillanatban már elkerülni nem tudta volna a balesetet azzal a sebességgel, amellyel haladt – viszont meg tudta volna előzni, ha óvatosabban közelíti meg a gyalogátkelőhelyet.

Egyszerűbben:

Az elsőfokú ítélet szerint az történt, hogy a két idős ember látta a közeledő autót, ami nem ment gyorsabban a megengedettnél, ezért ők arra számítottak, hogy megadja nekik az elsőbbséget, így elindultak a zebrán. A sofőr viszont nem vette észre őket, bár erre különösebb oka nem volt, ezért egyszerűen nem állt meg a zebránál.

Az ítélet után mind a védő, mind az ügyész fellebbezett, előbbi enyhítésért, utóbbi a büntetés szigorításáért.

Jött a felmentés

A másodfokú ítélet idén tavasszal született meg a Fővárosi Törvényszéken, ahol K.-t felmentették, ami egyben azt is jelenti, hogy a költségeket sem kell megtérítenie.

A másodfokú ítélet több szempontból is helyesbítette a eset körülményeit, és azokból lényegesen más következtetéseket vont le. E szerint már nem egyértelmű, hogy K. az áldozatokat a zebrán, vagy az után ütötte el, nem egyértelmű, hogy a két idős ember állt, vagy mozgott, mielőtt a járdára léptek volna, és nem bizonyított az sem, hogy észlelhette-e volna a két gyalogost.

Ennek okai:

  • A sérülteket elmozdították a baleset után, így a bíróság szerint nem volt bizonyítható, pontosan hol történt az ütközés.
  • A balesetet érdemben két szemtanú látta, de az ő vallomásaikat végül nem fogadták el, mert vagy túl messze voltak, vagy más tényeknek ellentmondóan mesélték el az esetet.
  • Az elsőként kiérkező rendőrök nem rögzítették a nyomokat, és csak később zárták le a helyszínt.
  • A vádlott pedig azt mondta, úgy emlékszik, ment előtte egy másik autó, ami szintén akadályozta abban, hogy észrevegye a két gyalogost, ezt pedig nem tudták egyértelműen cáfolni, ezért nem tudták kizárni ezt az érvet.

Minden kétséget kizáróan

Mindezek azért fontosak, mert olyan tényeket, melyeket nem sikerül minden kétséget kizáróan bizonyítani, nem fogadhat el a bíróság a vádlottal szemben.

Ehhez jön hozzá, hogy a másodfokú ítélet szerint a két idős ember szegte meg a KRESZ-t azzal, hogy nem bizonyosodtak meg arról, veszélytelen-e az átkelés. A gyalogosnak ugyanis nincs abszolút elsőbbsége, akkor már nem léphet le az úttestre, ha ezzel megzavarna egy autóst. Az ítélet szerint nem bizonyítható, hogy az áldozatok körülnéztek-e, vagy nem, de látniuk kellett volna, hogy az autó veszélyesen közel van.

A bizonyítottság hiánya

Az ítélet ezek után arról szól, hogy a vádlottat bizonyítottság hiányában kell felmenteni. Mivel nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani, hogy látta a gyalogosokat, a neki kedvezőbb változatot fogadja el a bíróság.

Vagyis:

Nem lehet pontosan megállapítani, hogy mi történt.

Az ügynek ezzel nincs vége, harmadfokon, az ítélőtáblán folytatódik.

Az áldozatok idősebb fia, Csapó György azt mondta, az elsőfokú ítéletet elfogadta volna, a felmentés viszont felháborította. A másodfokú eljárás utolsó érdemi tárgyalási napjára ráadásul nem is hívták meg.

K. az eljárás során egyszer sem kereste az áldozatok családját. Mi is próbáltunk beszélni vele a cikk elkészítéséhez, ezt egyértelműen elutasította.

Az Origo 2011-ben készített összeállítást a magyarországi gyalogosgázolásokról. Eszerint az ügyek döntő többsége felfüggesztett büntetéssel végződik.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.