A CIA vagy az oroszok buktatták meg a cseh kormányt?

Petr Nečas két rendőr közt remél.REUTERS/David W Cerny
  • Júniusban az ügyészség rajtaütött a cseh kormányon.
  • Letartóztatták a miniszterelnök kabinetfőnökét és a katonai hírszerzés vezetőjét is.
  • Maga Nečas miniszterelnök is belebukott a botrányba.
  • Aztán eltelt egy hónap, és már mindenkit szabadon engedtek, a legtöbb gyanúsított ellen az eljárást is beszüntették.
  • MI VAN???
  • Barátunk, a Csehszlovák Kém megmondja!

Patthelyzettel fenyeget, zsákutcába kerülhet a jó egy hónappal ezelőtt kirobbant csehországi korrupciós botrány. Ami az első hivatalos közlemények szerint a csehországi korrupció elleni kérlelhetetlen küzdelemnek látszott, újabban kafkai abszurditásnak hat. Valaki csúnyán kihasználta a jobboldali-liberális cseh kormánykoalíció gyengeségét, és a korrupció elleni harc felkent lovagjának szerepében megszerezte a politikai hatalmat Csehországban? Esetleg valami más is lehet a háttérben, amiről nem szólnak a híradások? Vagy nincs itt semmi látnivaló, mindenki menjen haza?

A dolgok, amiket tudunk, hogy tudunk*

Ami biztos: a cseh politikai argóban csak Tiszta Úrnak nevezett Petr Nečas miniszterelnök nem élte túl a júniusi, többnapos korrupcióellenes razziát. Miloš Zeman, a szociáldemokrata köztársasági elnök a letartóztatások után néhány nappal már meg is nevezte az új miniszterelnököt. A nem is olyan rég még szociáldemokrata, de a szerinte túl populista pártot otthagyó Jiří Rusnok felállította szakértői kormányát, amely nem élvezi a cseh parlament többségének a támogatását. Elemzők szerint a köztársasági elnök régi, megbízható barátaiból, munkatársaiból, illetve lekötelezettjeiből - ilyen például az új pénzügyminiszter, Jan Fischer is, aki Zeman javára lépett vissza az elnökválasztás második fordulójában - összeállított kormány élén valójában maga Zeman áll, tovább gyengítve ezzel a cseh politikai pártok tekintélyét, és a liberális demokráciába vetett bizalmat.

Nečas bukott, de a célkeresztbe mégis Jana Nagyová, az exkormányfő barátnője, egykori kabinetvezetője került. A vád szerint ő volt az, aki a cseh katonai hírszerzés egykori vezetőjét bízta meg több személy, köztük az exminiszterelnök feleségének megfigyeltetésével. Az eset szereplői nemrég elhagyhatták a börtönt, de ellenük folytatódik az eljárás, szabadlábon védekezhetnek.

A másik esetben szintén Nagyová a kulcsszereplő. A vád szerint részt vett három egykori kormánypárti (ODS) politikus megvesztegetésében. A rebellis képviselők nem értettek egyet a kormány reformprogramjával, annak azonban szabad utat engedtek azzal, hogy a leszavazása helyett lemondtak a mandátumukról. Nem mellékesen: cserébe elfogadták a felkínált, jól fizető állásokat. A képviselők ellen a múlt héten beszüntették az eljárást, az indoklás szerint ez ügyben megilleti őket a mentelmi jog. Korábban az államügyészség és a rendőrség korrupciónak minősítette a kormányfő és a képviselők megállapodását. Cseh politikai és szakértői körökben jelenleg is folyik a vita az ügy értelmezéséről.

A dolgok, amiket tudunk, hogy nem tudunk

A képviselők felmentése után az ügy kulcsfigurájává vált olomuci államügyész, Ivo Ištvan óvatosan reagált a fejleményekre.

Estére vége a napnak, de reggel új nap kezdődik.

Ezt úgy érti, hogy szerinte a tettekért, amit az exképviselők képviselőként követtek el, parlamenti mandátumuk leadása után is felelősségre vonhatók.

Ištvan Nečast is korrupció vádjával akarta bíróság elé állítani, de a miniszterelnökre is vonatkozik a legfelsőbb bíróság döntése, vagyis őt is védi a mentelmi jog. Nečas ezután ellentámadást indított. Szerinte ami történt, vagyis az, hogy képviselőket állami állásokkal vettek meg, teljesen bevett gyakorlat, egyfajta politikai megállapodás. Vagyis:

Nincs itt semmiféle Nagyová-ügy, ez itt már Ištvangate!

De Ištvan a csatavesztés ellenére se adja fel. A nyilvánosság előtt próbálja levadászni a csehországi "keresztapákat", korrupt politikusokat. És vannak befolyásos barátai is. Zeman elnök a múlt héten a rezidenciáján fogadta, ami a körülményekre tekintettel nagy magabiztosságra utal mindkettejük részéről. Mégiscsak éppen összeomlóban van a vád az évezred cseh korrupciós botrányában.

És a dolgok, amiket nem tudunk, hogy nem tudunk

Amióta megbukott a jobboldali-nyugatbarát kormány és létrejött a baloldali-oroszbarát, szakértői csapat, rengeteg a találgatás a cseh médiában. Az elméletekben egy közös pont van. Az akciósorozat politikai megrendelésre kezdődött, és a közvélemény elől elhallgatják a kormány bukásának valódi okait. Hat héttel az elképesztő professzionalitással levezényelt, több napig tartó, országos razzia után a baloldaliak szerint az amerikai CIA buktatta meg a Necas kormányát, míg jobboldalon cseh-orosz kormánybuktató összjátékot sejtenek. Zeman elnök szerint pedig "egy kis köztársaságban bármi megtörténhet". Bármi?

Hirtelen mindenki Temelinről kezdett el beszélni.

Temelin? Hé, mi az a Temelin?

  • Csehország modern történetének legnagyobb beruházása!
  • A temelini atomerőmű 3-as és 4-es blokkjának megépítése, határidő: 2025.
  • A beruházás becsült értéke: 200-300 milliárd cseh korona, vagyis 2200 - 3300 milliárd forint.
  • Pályázó cégek: Areva (francia), MIR.1200 (orosz-cseh), Westinghouse (amerikai-japán).
  • Az új blokkok segítségével az atomerőmű teljesítménye több mint kétszeresére nőne, ez az érték jelenleg 2000 megawatt** körül mozog.
  • Temelin új blokkjainak felépítésére kiírt tender győztesét a 70%-ban állami tulajdonban lévő cseh villamos művek (ČEZ) eredetileg 2013 őszén jelentette volna be.
  • A cseh kormányválság miatt az eredményhirdetés egy évet csúszhat.
  • Az idén márciusban megjelent előzetes latolgatások szerint az amerikai Westinghouse vezet az orosz MIR.1200 orosz-cseh konzorcium előtt.
  • A tenderkiíráson elinduló harmadik, francia résztvevőt (Areva csoport) a ČEZ kizárta a további küzdelmekből a pályázati anyagban talált súlyos kötelezettségszegések miatt, a franciák az esetleges hibákat nem ismerték el.
  • Idén februárban a cseh Trösztellenes Iroda megerősítette a kizárás jogszerűségét.
Petr Nečas mélyen a zsebébe nyúl.REUTERS/Petr Josek

Hosszú kések amerikai éjszakája!

Szóval Temelin. Erről beszélt Petr Hájek, Klaus volt köztársasági elnök kommunikációért felelős igazgatója is. Szerinte nagyon valószínű, hogy a kormány bukásában legnagyobb szerepet az “amerikai tengely” – vagyis amerikai iskolákban képzett, jelenleg magas funkciókat betöltő emberek, például Bradáčová prágai államügyész, és Ištvan - öszjátéka és a temelini atomerőmű játszotta, amelynek kibővítésével kapcsolatos beruházást az amerikaiak mindennél jobban meg szeretnék kapni. Hájek megérzéseivel azonban nem árt vigyázni, írt ő már olyat is, hogy Oszama bin Láden amerikai médialufi, vagy hogy Václav Havel a Sátán szolgája. Az, hogy 2011-ben még a prágai melegfelvonulóknak is beszólt, jelen esetben mellékes, de a karakterrajzhoz hozzáad. Klaus egyik esetben sem hátrált ki Hájek mögül. Klaus szerint egyébként puccs buktatta meg Necast.

Kínaiak a spájzban?

A volt miniszeretlnök-helyettes, Miroslav Macek is a temelini erőműben látja a bukás okát. A Klaus exelnök köréhez tartozó politikus szerint az amerikai Westinghouse csoport bajban van, többségi (87%) társtulajdonosuk, a japán Toshiba rövid időn belül, fokozatosan eladja részvényeit a kínaiaknak. Ezt az értesülést ugyan semmilyen más forrás nem erősítette meg, de ha igaz volna, akkor a stratégiai jelentőségű cégben a szövetséges Egyesült Államok helyett a kommunista ellenség, Kína kerülhetne döntő helyzetbe, ez pedig alapvető biztonsági kérdéseket vet fel.

Ilyesmiről 2012 decemberében még biztos nem volt szó. Akkor a Westinghouse mellett maga az amerikai külügyminiszter, Hillary Clinton lobbizott:

A cseh nemzet megérdemli a legjobb és biztonságosabb technológiát, azt, amellyel a Westinghouse által felépített atomerőművek rendelkeznek, ez az ajánlat a megfelelő garanciákat biztosítja. Az USA kormánya csak olyan projekt mögé áll be, amely kölcsönösen előnyös a cseh és amerikai szövetségnek.

Atomerőműért vadászgépeket!

Őrület, de a temelini atomerőmű két újabb reaktorának megépítése közvetve összefüggésben állhat a cseh hadsereg fejlesztésével is! Az E15 napilap május 21-i exkluzív értesülései szerint, három héttel a Nečas-kormány bukása előtt a cseh fél meglehetősen izgalmas árukapcsolással állt elő. A védelmi minisztériumhoz közel álló, magát megnevezni nem kívánó forrás szerint meglehetősen erősítené az amerikai Westinghouse csoport esélyeit a temelini atomerőmű befejezésére kiírt tenderen, ha az amerikai kormány kedvezőbb feltételekkel és olcsóbban adna el vagy bérbe Csehországnak F-16-os vadászgépeket.

A csehek jelenleg 14 darab Gripent bérelnek Svédországtól 19,6 milliárd koronáért, de a szerződés 2014 decemberében lejár. A Nečas-kormány a svédekkel is tárgyal, de ez már több mint egy éve húzódik, mert elégedetlenek a svéd ajánlattal. A cseh légierő egy magát megnevezni nem kívánó tisztje azt mondta az E15-nek, hogy gazdasági szempontokból érdemes lenne megpróbálni az amerikaiakkal az együttműködést és kihasználni Temelint. De ez szerinte semmiképp nem korrekt, hülyét csinálnak a svédekből, ha egy másik féllel titkos tárgyalásokba bocsátkoznak.

Előre isznak az orosz medve bőrére?

Ha mindez még logikusnak is tűnik, nem szabad figyelmen kívül hagyni a cseh politika alapvető megosztottságát. A jobboldal hagyományosan Amerika-párti, a baloldal viszont a cseh-orosz összefogás híve. Nečas a Westinghause, Zeman a MIR.1200 konzorcium mellett állt ki. Ahogy az ún. hazai ipar is. Például Zeman jó barátja és régi támogatója Jan Světlík a Vítkovice Machinery Group tulajdonosa. Vagy Martin Pecina, a Vítkovice Power Engineering általános igazgatója, aki tagja is Zeman pártjának, az új, szakértői kormányban pedig belügyminiszter. A Vítkovice Power Engineering társaság nyíltan harcolt azért, hogy Temelint a MIR.1200 konzorcium építse meg.

Azt pedig már kommentálni sem kell, ami Nečas bukása után történt. Egy nappal a miniszterelnök lemondása után egyszerre kiáltott fel Szergej Kiszeljov csehországi orosz nagykövet és Jan Mládek, a szociáldemokraták pénzügyminiszter-jelöltje a Nuclear Power Alliance társaság megalapításának alkalmával tartott ünnepségén:

Győzünk!

Még mindig ugyanazon a napon a legjelentősebb cseh cégek több szerződést is aláírtak orosz partnerekkel. A MIR.1200 konzorcium például a Sigma Grouppal, ZVVZ Enven Engineeringgel és az OSC-vel is. A szerződésben többbek között az áll, hogy a konzurcium győzelme esetén ígéretet tesz a közös munkára.

"Befektetni kell, hogy kikerüljünk a válságból" - mondta Zeman korábban. És tényleg: a szakértőinek nevezett, a parlamenti többség támogatását nem élvező kormány pénzügyminisztere, mint a ČEZ többségi tulajdonosát képviselő állami tisztviselő simán aláírta a MIR.1200 és a cseh cégek beszállítói szerződéseit a még oda sem ítélt temelini projekthez.

Petr Nečas azon mereng, mit visz a víz.REUTERS/David W Cerny

Summázzunk!

A fentiek alapján három dolog vezethetett Nečas bukásához.

1. A korrupció elleni harc

Csehország a térség egyik legfertőzöttebb állama, így a korrupció visszaszorítása legitim cél. Paradox helyzet, hogy pont az a miniszterelnök bukik ebbe bele, aki a korrupció elleni fellépés ígéretével nyert 2010-ben. Mi több, a rendőrség azért léphetett fel kormányával szemben, mert ezt ő maga egy törvénymódosítással lehetővé tette. Az elemzők abban egyetértenek, hogy Nečas valóban rengeteg haladást ért el a korrupció elleni harcban. Ha nem is sikerült minden törvényen szigorítania, de szabad kezet adott a bűnüldözőknek, társadalmi vita indult, előkészített javaslatait pedig a szakértői kormány is megörökölte.

2. Zeman puccsa

Nečas kormánya Prágán kívül nem rendelkezett erős társadalmi támogatással, gyengítette a belső harc és a korrupciós ügyek. A populista baloldal közben 2010 óta minden választáson tarolt. Fideszes arányban nyertek az önkormányzati választáson, övék a felsőház és az Alkotmánybíróság is. És övék a köztársasági elnök, a diktatórikus hajlamú Zeman is. Vagyis csak a kormány zavart be a képbe. Az, hogy Zeman a múlt héten otthonában fogadta Ištvant, csak ráerősít a képzetre. Kalousek volt pénzügyminiszter szerint a köztársasági elnök ezzel nyíltan elismerte, hogy közvetlen kapcsolat van a korrupciós nyomozás és az elnök által támogatott politikai változások között. Másrészt viszont miért ne hívhatná vendégségbe Zeman elnök az olomouci legfőbb ügyészt?

3. Temelin

Egy 2200-3200 milliárd forintos biznisz lehetősége, nyakon öntve a “hazai ipar támogatásának” bullshitjével. Az elmélet szerint az utolsó csepp az lehetett a pohárban, amikor május 27-én, Nečas Oroszországban több mint háromórás tárgyaláson biztosította Medvegyev orosz miniszterelnököt és Szocsiban Putyin elnököt, hogy a temelini beruházásért folytatott verseny teljesen nyitott. Az oroszok 6 milliárd euró értékű beruházást ígértek. A közös sajtótájékoztatón újságírói kérdésre, miszerint foglalkoztak-e Temelinnel, Nečas azt mondta, csak érintették a témát, "nagyjából öt percet beszéltünk róla". Tizenhét nappal később kommandósok rontottak be a Kormányhivatal épületébe és elvitték Nečas kabinetfőnökét.

Csehországban egyelőre hivatalosan megoszlanak a vélemények, kire bízza az aktuális kormány a temelíni atomerőmű bővítését. A végső döntést egy évvel elhalasztották. A döntés stratégiai jelentőségű. Minden aktuális kormányzat hosszabb távú céljai közé tartozott Telemin 3-4 megépítése, és ezzel a cseh ipar elképesztő méretű támogatása. Zeman ugyanakkor putyini mintára felosztja a vállalkozókat és pénzembereket olyanokra, akik képesek az államkasszába befizetni, és olyanokra, akikkel tipikus kelet-európai piszkos bizniszeket lehet csinálni.

Nečasnak nem volt, az amerikaiaknak nem lesz esélye. Az oroszok megint itt vannak a térségben.

**UPDATE 13:56: Eredetileg azt írtuk, hogy a temelini erőmű 2000 wattos kapacitású.