A Magyar Nemzet írta meg, hogy Varga Mihály állítólag kizárólag a devizahitelek forintosításáról hajlandó tárgyalni a Bankszövetséggel. Viszont nem minden hitelt váltanának át, csak a lakáscélúakat. A szabadfelhasználású hitelek maradnak, és Varga azt mondta, hogy "vannak, akik befektetési céllal vásároltak lakást, rajtuk "nem tudunk segíteni"

A lakáscélú hitelek a körülbelül három és félezer milliárd forintnyi kihelyezett devizahitel felét teszik ki. Durván 1800 milliárd forintról van szó, ennyit váltanának most át. Az MNB-nek viszont van annyi devizatartaléka, hogy ezt meg lehessen csinálni, mondta Gyurcsik Attila, a Concorde elemzője.

Valaki szívni fog

Viszont az átváltással valakinek mindenképp vesztesége lesz, csak azt nem tudni, hogy kinek. A kormány hozzáállása alapján mondjuk leginkább a bankokra tippelnénk. Gyurcsik szerint ez a veszteség ráadásul nem is kevés, akár 450 milliárd forint is lehet. A jegybank ebből valamennyit átvállalhat, ha kedvezményes árfolyamon vált a bankoknak, de nem valószínű, hogy ezt a költségvetés terhére megtennék. Varga korábban arról is beszélt, hogy nem engedik majd, hogy emiatt a költségvetési hiány három százalék fölé menjen.

Pedig az MNB-nek egyébként nem lenne rossz üzlet, ha a saját devizatartalékából váltanák a forintra. Így ugyanis kisebb lenne a vesztesége a kéthetes kötvényeken. A kéthetes kötvény pedig a jegybank egyik legalapvetőbb eszköze, ennek a kamatát határozzák meg a kamatdöntéseknél. De a lényeg az, hogy azért, hogy a bankok kötvényt vásárolnak, a jegybank kamatot fizet, ha pedig kevesebb kötvényt vásárolnak, akkor kevesebb kamatot fizet. A devizatartalék csökkenésével az MNB mutatói javulnának.

Ez még azért nem elég

Persze azt még nem tudni, hogy milyen árfolyamon akarja majd a kormány átváltani a hiteleket. Ráadásul önmagában az, ha forintra váltják őket, nem sokat segít a devizahiteleseknek. Valamivel kevesebbet kell majd fizetniük, de a devizahitelekkel együtt felvett forinthiteleknek magasabb maradt a kamata.

Akkor csökkenne jelentősen a devizahitelesek törlesztőrészlete, ha a hitelek kamatait is csökkentené a kormány. És bármennyire is lehetetlennek tűnik ez most, elég sokszor láttuk, hogy ha a kormány kitalál valamit, akkor azt többnyire meg is szokta csinálni.

Azt kell tehát még eldöntenie a kormánynak, hogy ki fizeti majd ki a devizahitelesek megmentését. Varga szerint a költségvetést nem akarják terhelni, a devizahitelesekkel pedig nyilván nem fogják kifizettetni, hiszen pont az ő megmentésük a cél. Az egyetlen megmaradó lehetőség az, hogy a bankok fogják az egészet állni.

Nem fejőstehén

Azt már sokan megírák sokszor, hogy a bankszektor terhelése nem tesz jót a magyar gazdaságnak. Nincsenek hitelek, ezért nincsenek beruházások, így pedig nem épül semmi, és vállalkozni is nehezebb. A bankszektort pedig az Orbán-kormány nagyon szívesen terheli.

Annyira, hogy állítólag több bank is azon gondolkodik, hogy elhagyja az országot. Legutóbb a Raiffeisen Bank International vezérigazgatója kelt ki a magyar kormány ellen, és azt mondta, hogy a bankok nem lehetnek fejőstehenek, mert egy egészséges gazdaságnak egészséges bankokra van szüksége. Reméli, hogy ezt a magyar kormány is belátja.

Csányi nem viccelt

De egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy nem látja. Orbán Viktor nemrég azt mondta, hogy a bankok különadója akár tíz évig, vagy örökké része maradhat a magyar adórendszernek.

Csányi Sándor viszont nem viccelt, amikor a részvényei eladása után azt mondta, hogy akármit kitalálhat a kormány a devizahitelesek megmentésére, az OTP túl fogja azt élni. Az OTP egyébként is Európa egyik legstabilabb bankja. Kifejezetten tőkeerős és ki fogja bírni a veszteségeket. És ugyan a lakossági devizahitelek jó része az OTP-nél van, a többi bank nem biztos, hogy olyan könnyen kibírja majd a veszteséget.

Még van idő

Attól viszont, hogy a forintosítás miatt nagyon gyengülne a forint árfolyama, Gyurcsik szerint nem kell tartani. Rövid távon esetleg gyengülni fog, de nem valószínű, hogy ez tartós marad.

De van még időnk addig, mire minden kiderül, mert a kormány egyelőre csak egyeztet a Bankszövetséggel, és a devizahitelesek oldalán a békemenetes CÖF-fel. Varga legkésőbb őszre szeretne elkészíteni egy tervezetet, mert szeptember végén kell elfogadni a jövő évi költségvetést, és addig ki kell derülnie, hogy mennyibe fog kerülni az államnak a megsegítés.