• Ózdon a nyári kánikula közepén az önkormányzat több közkutat lezáratott, majd a botrány hőség miatt újranyitották őket.
• A városban több helyen, például a Hétes telepen is csak közkutak vannak. Nincs vezetékes víz.
• Pedig lehetne.
• A svájci állam ugyanis másfél milliárd forintot adott az önkormányzatnak, hogy oda is bevezessék a vizet.
• Ez három éve volt.
• Azóta egy kapavágás sem történt.

Ünnepélyes aláírásban baromi jók vagyunk. A politikus, a minisztérium tisztviselő elmegy, mosolyog, aláír, közleményt ad ki. Még jobb is, mint az alapkőletétel, nincs annyi piszok és max tollakat kell emelgetni.

A Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében négy pályázó közel 25 millió svájci frank támogatást nyert vízellátási infrastruktúrája fejlesztésére. A projektek támogatási szerződését a mai napon ünnepélyes keretek között írták alá. (2010. november 10., Budapest)

És kész is. Már az aláírós része. A beruházások, azok speciel nem annyira.

Azért nincsen víz

Túlzás nélkül lehet mondani, hogy Ózdé a magyar rendszerváltás egyik legszomorúbb története.

A KGST megszűnésével az ózdi kohászat sorsa megpecsételődött. A gyár a csúcson 13 ezer embernek adott munkát, őket 1987-től kezdték elbocsájtani, a városban a munkanélküliség azóta is az országos átlag feletti.

Mivel nincs munka, pénz sincs Ózdon.

Az önkormányzatnak nem volt elég forrása, hogy az elöregedett vízvezeték-hálózatot felújítsa, és arra meg végképp nem, hogy csöveket fektessen azokon a településrészeken, ahol nincs vezetékes víz. Ilyen hely például a romák lakta Hétes telep is.

Mit adnak nekünk a svájciak?

Itt jött képbe a svájci pályázat.

Az önkormányzat 1,46 milliárd forintot nyert el arra, hogy a város vízellátását fejlessze.

• Összesen 28 kilométernyi csövet cserélnek majd le,
• 4,3 kilométer új vezetéket fektetnek.
• Lesz két új víztározó,
• a régieket felújítják,
• meg a nyomásfokozókat is,
• és lesz új irányítási rendszer is,
• hogy minden hatékonyabban működjön.

Elvileg.

Ilyen új vezeték vinne majd vizet például a Hétes telepre is.

A Hétes azért érdekes, mert az önkormányzat a nyár legmelegebb hetében például záratta le az egyik közkutat és szereltetett szűkítőt a másikra, hogy kevesebb vizet lehessen róla felvenni. Mivel több, mint 15 család csak itt jut ivóvízhez a hőségben órás sorok alakultak ki a megmaradt kútnál.

De a projekt az egész várost, és nem csak a roma lakta részeket érinti. Mindenhol jobb lesz a víznyomás, kevesebb a csőtörés, tisztább a víz.

Mire elég három év?

A tényleges építkezésre biztosan nem.

Arról, hogy az ózdi önkormányzat pénzt kap a város vízellátásának javítására 3 éve, 2010 augusztusában döntöttek a svájciak, és egy hónappal később, szeptemberben tájékoztatták a jó hírről a győztes magyar várost. Innen volt két hónapra szükség, hogy a támogatási szerződést aláírják.

Még ugyanebben az évben elkészült ez a kisfilm is arról, hogy majd mi fog történni Ózdon a svájci pénzből.

Ezután fél évig, 2011 júniusáig látszólag semmi sem történt. Nyilván egyeztetni kellett Svájccal, a magyar felügyeleti szervekkel. Erről még később.

Aztán az ózdi önkormányzat elkezdte kiírni a közbeszerzéseket, először a project irányítására (2011. augusztus), a PR és kommunikációs feladatokra (2011. október), a műszaki ellenőrzésre (2011. október), a tervezésre (2011. december).

A közbeszerzési eljárások az előkészítéssel együtt 5-6 hónapig tartottak, maga a tervezés pedig még ezen felül újabb fél évig.

Az egész folyamat elég pontosan nyomon követhető a Transparency International (TI) oldalán, akik tanácsadóként vesznek részt a folyamatban.

Ezek után fél évig megint semmi látványos nem történt (feltehetően újabb egyeztetések, ellenőrzések), végül 2013. május 31-én kiírták a közbeszerzést a tényleges építkezésre. Úgy tudjuk két ajánlat érkezett, az eredményhirdetés pedig "hamarosan" meglesz.

Magyarországon ilyenek a közbeszerzések

Én is türelmetlen vagyok. Egy vízügyekkel foglalkozó céget vezettem, ha ezt nekünk kellett volna csinálni, már régen készen lennénk vele. De egy önkormányzatnál ez más. Sokkal több szabályt kell betartanunk, és be is tartjuk őket. Ilyenek Magyarországon a közbeszerzések. Ez nem megy gyorsabban.

Fürjes Pál, Ózd polgármestere ezt válaszolta, amikor megkérdeztük, nem tartja-e soknak a pénz elnyerése óta eltelt három évet. Azt mondta, hogy az önrésszel nincs gond, a svájciak pénze mellé az önkormányzat oda tudja rakni a szükséges 15 százalékot.

Itt megvan az akarat, a pénz. Mindenki elkötelezett a projekt mellett. A mi dolgunk az ellenőrzést segíteni, hogy minden szabályt betartanak-e a beszerzéseknél. És be is tartják őket. A közbeszerzések lefolytatása ennyi ideig tart.

Ezt Szloboda Alíz, a TI egyik vezetője mondta, ő az, aki konkrétan az ózdi fejlesztéssel foglalkozik a szervezetnél.

Nem volt viszont szerencsénk a projectet finanszírozó Svájci Alapnál. Levélben kerestük a magyar irodavezetőt, de ő nem akart velünk leülni az ózdi ügyekről beszélgetni. A Svájci Alap magyar irodája kérdéseinkre annyit válaszolt, hogy az ózdi vizes fejlesztésnek 2015. végére kell elkészülnie, viszont nem fejtették ki, hogy elégedettek-e a munka ütemével, illetve, hogy szerintük mi hátráltatta eddig az építkezés elkezdését.

Egy rendkívül hosszú ellenőrzés

Egy közbeszerzésekkel foglalkozó forrásunk arról beszélt, hogy a Svájci Alapból pénzelt fejlesztések mindenhol iszonyú lassan haladnak.

A megrendelő önkormányzaton túl belefolyik a munkába a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a maga bürokráciájával, a magyar regionális fejlesztéseket terelgető, szintén állami VÁTI Kft. a saját embereivel, ezen felül jelenteni kell a Svájci Alapnak, van külön monitoring cég és tanácsadó. Ugyanő azt mondta, hogy

a közbeszerzésekből, a sok kis 30 meg 45 napos határidőből hamar összejön pár év. Ellenőrzések, beszámolók, ilyesmi.

Ez, mármint hogy a Svájci Alapos fejlesztések lassan haladnak tényleg így van.

Az Alap saját kimutatásában a Magyarországon futó 39 projektjükből összesen 1 darabot jelölnek befejezettként. A befejezett projekt a Svájci Alap helyi irodájának létrehozása. Szinte pontosan ugyanez a helyzet a többi támogatott országban is.

Tavaly [2011] megkezdődött a tervezési feladatok közbeszerzési eljárásának előkészítése, majd egy rendkívül hosszú, a svájci támogató közreműködésével lezajlott előzetes ellenőrzési folyamatot követően, annak kiírása is.

Ezt Érd önkormányzata írta 2012 márciusában. Ők Ózdhoz hasonlóan több, mint egymilliárd forintot nyertek a vízvezetékek cseréjére a Svájci Alapból.

Egy önkormányzatnak nem ez a leghálásabb műfaj

Az őrjítő bürokrácián és a nagyvonalú határidőkön túl itt van még néhány lehetséges ok, amiért általában (tehát nem konkrétan Ózdon) csúsznak az ilyen önkormányzati fejlesztések.

• Az önrész: Egy kisebb önkormányzatnak probléma egy milliárdos beruházás akár 15 százalékát, százmillió forintos nagyságrendű pénzt az önrészre kigazdálkodni.
• Nincs hitel: Az önrész sokszor azért is gond, mert az önkormányzatok a bankoktól nem vagy csak nagyon nehezen kapnak hitelt.
• Nem hálás műfaj: Egy ilyen infrastruktúra fejlesztésre nagyon sok energiát kell fordítania az önkormányzatnak, miközben a politikai haszon ehhez képest nagyon alacsony. Egy tornaterem vagy tekepálya felújítása ilyen szempontból sokkal hálásabb.
• Majd az állam úgyis megcsinálja: Egyes infrastruktúra fejlesztéseket az államnak meg kell csinálnia, különben bukjuk az uniós pályázati pénzt. Ezért az önkormányzatok joggal bízhatnak benne, hogy egy ponton jön majd valaki az államtól, aki a macerás részt átveszi tőlük, miközben a politikai hasznot (még ha az nem is sok) így is ők arathatják le.

[Mindenféle adat meg pályázatvadászatba besegített Tremmel Márk, aki nálunk gyakornok.]