• Ugye megnézne a tévében egy Bajnai-Mesterházy-vitát?
• Hát Bajnai is, ezért versenyt javasolt a baloldalon.
• Pont, mint Amerikában, csak éppen a lényeg nélkül.
• Az MSZP ezt hadüzenetnek tekinti.

Őrületes fordulatot vettek az ellenzéki tárgyalások. Bajnai Gordonék azzal próbálnak fordítani a vesztesnek tűnő álláson az MSZP-vel szemben, hogy azt javasolják, kéthetes előválasztás után döntsenek a közös miniszterelnök-jelölt személyéről. Ennek része lenne egy országos kampány,

a végén pedig egy televíziós vita.

Ezután megnéznék a közvélemény-kutatások eredményeit, és az alapján választanának miniszterelnök-jelöltet. Mesterházy erre azt mondta, ez háború. Ha pedig harc, legyen harc, és legyen előválasztás minden egyes körzetben. Ezt viszont Bajnai nem akarja elfogadni, mondván, hogy ez kivitelezhetetlen.

Bajnaiék változatában szétválasztották volna a miniszterelnök-jelölt kérdését és az egyéni körzeket. Az Együtt-PM azt javasolja, hogy az MSZP és az Együtt-PM kétharmad-egyharmad arányban állítson jelölteket. Ez azt jelentené, hogy az MSZP hetvenegy, az Együtt harmincöt egyéni jelöltet állít. A javaslat szerint az a párt, amelyik veszít a kormányfőjelölti versenyben, kompenzációt kapna az egyéni körzetekben, a 71:35-ös arány változna a javára. Erre mondta az MSZP, hogy nem lehet szétválasztani a kérdést, egyszerre kell dönteni. Ha pedig előválasztás, akkor tartsanak azt mindenhol. De mi ez az egész előválasztás?

Valami Amerika

Maga az intézmény természetesen egyáltalán nem új, a legjobb példa erre az Egyesült Államok rendszere 1972 óta. Minden elnökválasztást megelőz egy kilenc-tíz hónapig is tartó időszak,

amikor hivatalosan egy párthoz tartozó, a novemberi választáson vállvetve harcoló politikusok mészárolják egymást vidáman pénzt és becsületet nem kímélve.

Ezt a Demokrácia és Dilemma elemzője fogalmazta meg tavaly decemberben, ugyanis már akkor is világosan látszott, hogy a legjobb módszer egy ehhez hasonlő előválasztási rendszer lenne.

Tisztább, biztonságosabb

Igaz, egy igazi előválasztás előnyei a mostaninál összetettebb helyezetekben látszanak igazán - például akkor, amikor ismeretlen jelöltek indulnak el, akiknek az ország minden pontját végigjárva, minden harcot végigküzdve kell bebizonyítaniuk, hogy alkalmasak jelöltnek. Akik ezt végigcsinálják, a végére sokkal jobban ismerik az országot, a választókat és saját pártjukat, és sokkal valószínűbb, hogy alkalmas jelöltek lesznek, mint azok, akiknek a sorsáról úgynevezett szivarfüstös szobákban döntenek. Egyszerűen demokratikusabb az egész. A magyar baloldalon most nem kifejezetten ez a helyzet. Itt már nem arról van szó, hogy potenciális Barack Obamák tűnhetnek fel, vagy hogy így akarnák demokratikusabbá tenni a folyamatot. Itt semmilyen meglepetés nem születhet már, van egy Mesterházy Attila és egy Bajnai Gordon. Mi nincs viszont? Nincsenek regisztrált választók, akik eldöntik az előválasztásokat.

Lenne helyette az egésznek egy műanyag változata, néhány hetes minikampánnyal, egy darab tévévitával, a végén pedig közvélemény-kutatással. Ennek minden eleme egészen más, mint az igazi verseny igazi eredménnyel.

Benne lesznek a tévében

Ettől még az ötlet működhetne, legalábbis Bajnaiék szempontjából. Az biztos, hogy az ő tanácsadói közül többen is régóta nyomják ezt az elképzelést. Miért jó ez nekik? Ha csak az alapján kéne dönteni a jelöltről, hogy az MSZP vagy az Együtt támogatottsága nagyobb-e, Bajnainak nem lenne esélye Mesterházy Attilával szemben. Ő, és támogatói mindig arra hivatkoznak, személy szerint őt többen tartják alkalmasnak Orbán Viktor leváltására, mint Mesterházyt. De a lényeg természetesen nem az.

Hanem a médiajelenlét.

Egy ilyen kampánnyal annyiszor lehet bekerülni az újságba, a tévébe meg az instagramra, ahányszor pénzzel soha nem sikerülne ezeknek a pártoknak. Nyilván nem ez a legfontosabb példa, de mégis adja magát - mi sem írnánk most erről, ha nincs ez az ötlet. A verseny viszont mindig izgalmasabb, mint a háttéralkuk, ahol ugyan szintén szeretik szivárogtatással elszórakoztatni a nézőket ezek a szereplők, de nyíltan azért mégis más.

Miért lenne jó az MSZP-nek? Nagyjából ugyanezért. Amikor az MSZP önmagától akar kitalálni valamit, az általában mérsékelten szokott izgalmasan sikerülni - ezt jól példázza legutóbbi kampányvideójuk.

Bajnai Gordon mellett viszont még Mesterházy is érdekesnek tud tűnni.

A folyamatos megjelenés pedig nekik is számít. Más szempontból viszont a szocialisták nem fognak belemenni egy vitába arról, amiről tudható, hogy ezer Konrád György sem tudná rákényszeríteni őket - vagyis, hogy egyáltalán esélye legyen annak, hogy a végén megint egy náluk sokkal kisebb párt ugráltassa őket. Egyszerűbben fogalmazva annak, hogy ne Mesterházy legyen a jelölt.

Éppen ezért mondhatták válasznak, hogy akkor viszont versenyezzenek mindenhol - országos szervezettségben nyilvánvaló a Bajnai-párt hátránya. Ráadásul az ő változatukban nem a közvélemény-kutatók, hanem maguk a választók döntenének.

Felmerülhet egyébként ellenérvnek az is, hogy egy ilyen versenyben keményen kellene mocskolniuk egymást, amivel esetleg túl nagy sebeket ejtenének egymáson.

Ez azonban nem túl erős érv, egyrészt, mert így is mocskolják, még ha egy fokkal indirektebben is, másrészt pedig még jól is jöhet, ha néhány botrányos még ősszel sikerül túljutni. Azokra ugyanis a választók nagy része úgysem emlékszik majd jövő tavaszra. Tavaly a DeDi elemzője mindkét felet megszólaltatta. Akkor a szocialisták volt elnöke, Lendvai Ildikó „hosszú távon üdvözítőnek”, rövid távon viszont elképzelhetetlennek tartotta az előválasztásokat. „Ha a tagszervezetek egymás ellen kampányolnának, márpedig ez lenne, akkor úgy összevesznénk, hogy az a végcélt veszélyeztetné”. A másik oldalon Szigetvári Viktor azt mondta, akkor kell megvizsgálni az előválasztás lehetőségét, ha „nem egymás ellehetetlenítése a cél”. A legfontosabb szempont pedig, legalábbis nekünk, hogy egy ilyen előválasztás

elég szórakoztató tud lenni.

És mint mondtuk, éppen a médiajelenlét a lényeg.

Persze az is elég könnyen elképzelhető, hogy ennek ellenére az egész előválasztásból nem lesz semmi. Erre az esetre Mesterházy már meg is lebegtette, hogy készek más szervezetekkel tárgyalni. Az Index szerint ez a Fodor Gábor-féle liberális pártra, Schmuck Andor szociáldemokratáira, valamint Bokros Lajos pártkezdeményére utal.