Répássy Róbert igazságügyi államtitkár ma bemutatta, mik lesznek az 5. alkotmánymódosításban, ami októberben lép hatályba. A változtatások az előző (4.!) alkotmánymódosítást ért nemzetközi (EU, Európa Tanács főleg) kritikák miatt szükségesek.

De azért nem leszünk gyarmat, a legtöbb ügy lényegében ugyanúgy marad mint volt, csak másképpen fogalmazzák meg.

• Nem tiltják, csak ellehetetlenítik

Az Európai Bizottságnak az volt az egyik problémája, hogy kitiltották a kampányhirdetéseket Magyarországon a kereskedelmi tévékből és rádiókból. Most engedélyezik, de azzal a feltétellel, hogy pénzt nem lehet kérni értük. Melyik tévé akarna ingyenreklámot közölni? Nyilván egyik se, és így gyakorlatilag minden marad az eddigiek szerint, csak kategorikus tiltás nem lesz.

• Nem egyház, hanem bevett egyház lesz a neve

Az Európa Tanács és az USA is kritizálta, hogy a parlament dönt Magyarországon arról, hogy egy vallási közösség egyházat alapíthat-e. Nos, ezentúl szabadon lehet egyházat alapítani, csak adókedvezmény nem jár hozzá majd. Ahhoz „bevett egyháznak” kell lenni. Hogy melyik egyház lehet bevett egyház? Hát amelyikről így dönt a parlament. Vagyis a lényeg marad mint volt, csak az egyház szót használhatják akár azok is, akiket nem illet meg az egyházakat megillető kedvezmény.

A többi, érdemibb változtatásról már júniusban döntöttek, de ezek is a szeptemberben tárgyalandó 5. módosítással együtt mennek a parlament elé:

• Nem helyezhetik át a pereket

Az Európai Bizottság ebben az ügyben kötelezettségszegési eljárással fenyegetett. Magyarország engedett, és a pereket nem lehet majd áthelyezni egyik bíróságról a másikra. A magyar érv szerint a túlterheltség ellen találták ki a módszert, az Európai Bizottság viszont az igazságszolgáltatás függetlenségi csorbítását (politikai manipuláció lehetőségét) látta benne. Már május elején megígérte a magyar kormány Brüsszelnek, hogy ez nem lesz. Cserébe Brüsszelben kiszedték az idei országspecifikus ajánlásokból, hogy aggódnak a magyar igazságszolgáltatás függetlenségéért. Cserébe Orbán Viktor a júniusi EU-csúcson nem akarta megvétózni az országspecifikus ajánlások tanácsi támogatását. Jó bonyolult alkudozás megy mindig.

• Nem szednek elmarasztás-adót

Szintén az Európai Bizottság fenyegetett eljárással, ha marad az Alaptörvényben, hogy a kormány adót vethet ki, ha az Európai Bíróság vagy Alkotmánybíróság egyes döntései miatt az államnak fizetnie kell. A szabályt lényegében a telekomadó megtámadása miatt lett: sok pénz múlott volna azon, hogyha az Európai Bizottság pere nyomán a luxemburgi bíróságon elmarasztalják Magyarországot. Azonban egy hasonló pert elvesztett Brüsszel Franciaországgal szemben a közelmúltban, és így elálltak a magyar kormány további perelésétől is. És így már a magyar kormány is könnyebben elengedte az adóztatás alkotmányos lehetőségét.

• Összevonás mehet

Belerakják továbbá az alkotmányba MNB és PSZÁF összevonásának lehetőségét. Ezt már 2011 végén a jegybanktörvénybe beletette a kormány, ám akkor ezt az Európai Központi Bank nyomására kiszedték – úgy tűnt, hogy Simor András eltávolítását alapozta volna meg a lehetőség. Nincs már Simor, hitelkérelmünk sincs a bizottság felé, az EU-s jog meg sehol sem tiltja az összevonást, tehát ez most már mehet.