Évtizedes trend fordult meg Magyarország európai uniós tagságának megítélésével kapcsolatban: a Tárki felmérése szerint valamivel többen gondolják hátrányosnak a tagságot, mint ahányan jónak.

A társadalomkutató intézet nyári felmérése azt mutatja, hogy a magyarok 39 százaléka szerint az ország EU-tagsága inkább rossz, 32 százalékuk szerint viszont inkább jó, míg 22 százalékuk véli úgy, hogy nem értékelhető egyértelműen az uniós tagság Magyarországra kifejtett hatása.

A Tárki szerint az ország 2004-es uniós csatlakozása óta egészen 2011-ig, az Eurobarometer ezzel kapcsolatos utolsó vizsgálatáig mindig azok voltak nagyobb arányban, akik szerint Magyarország számára az EU-csatlakozás egyértelműen pozitív (30-40 százalék) vagy se nem jó, se nem rossz, a tagságról csak tízből egy-két ember nyilatkozott negatívan.

Az elmúlt három évben azonban másfélszeresére nőtt a tagságot hátránynak tartók aránya. Jelentősen csökkent a tagságot vegyesen érékelők száma és kisebb mértékben ugyan, de mérséklődött az EU-hoz pozitívan viszonyulóké.

A felmérés eredményeiből kiderül az is, hogy az iskolázottsági szint, valamint a jövedelmek emelkedésével nő a tagságot pozitívumként értékelők száma: a legfeljebb érettségivel rendelkezők között tízből hárman, a diplomások körében viszont már tízből öten tartják jó dolognak azt.

A legrosszabb jövedelmi helyzetben lévők alig negyede áll pozitívan az uniós tagsághoz, az anyagi gondok nélkül élők körében az arány 61 százalék.

Ugyancsak az átlagosnál több támogató van a foglalkoztatottak, a budapestiek, a dél-dunántúliak és az internetezők, valamint a politikailag aktívak körében.

Pártpreferenciák szerint csak az Együtt-PM szövetség tábora emelhető ki: az átlagoshoz képest csaknem kétszeres, 58 százalékos az EU-tagságot jónak tartók tábora körükben. (MTI)