Novemberig oldják meg a devizahitelesek ügyét: módosítsák a szerződéseket az ügyfelek javára. Ha nem, akkor a kormány oldja meg, de annak a bankok látják majd a kárát. Ezt Rogán Antal jelentette be Visegrádon.

Már több intézkedés volt ebben az ügyben:

• a végtörlesztéssel aki tudta, egyben kifizethette idő előtt a tartozását,
• az árfolyamgát vállalásával pedig ki lehetett tolni a megemelkedett kamatok törlesztését.

A két lehetőség valamelyikével már 488 ezer devizahiteles élt Varga Mihály szerint, és 360 ezer Rogán Antal szerint. (Az első számot a gazdasági miniszter augusztus elsején a Magyar Rádióban mondta, a másodikat a Fidesz frakcióvezetője szeptember 5-én Visegrádon, sajtótájékoztatón.) Rogán Antal szerint most 510 ezer embernek van lakásalapú devizahitele, Varga 570 ezerre tippelte a számukat az idézett interjújában.

Most augusztusban bejelentette a kormány, hogy további intézkedéseket akar a devizahitelesek segítésére. Azt mondták, hogy a devizahitelt teljesen ki akarják vezetni. Ez egyébként lényegében már megtörtént, hiszen most már csak az vehet fel devizahitelt, aki a minimálbér tizenháromszorosát keresi, vagyis egymillió forint körül van a havi jövedelme.

A devizahitelekkel akkor lett nagy baj, amikor 2010-ben gyorsan romlani kezdett a forint az euróhoz és a svájci frankhoz képest, és a törlelőrészletek nagyon gyorsan emelkedtek. Korábban azért tűnt jó üzletnek devizában hitelt felvenni, mert alacsonyabb kamatot számoltak rá, mint a forinthitelekre.

Sokáig nem volt világos, hogy milyen intézkedésre gondolt a kormány. A bankárok hangulatát jól jelzi, hogy Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója részben a kormány homályos tervei miatt vált meg OTP részvényeinek jelentős részétől.

Varga Mihály gazdasági miniszter idővel közölte, hogy a devizahitelek forintosítását akarja elérni a kormány. Erről tárgyalások indultak a Bankszövetséggel, egyelőre megállapodás nélkül.

A kormány álláspontja az, hogy a devizahitel morálisan elfogadhatatlan, a lakosság átverésén alapuló termék volt. A bankok szerint aki devizahitelt vett fel, az kockázatot vállalt az alacsonyabb kamat kedvéért, és a politika is átvert mindenkit, hiszen úgy volt, hogy Magyarország belép az eurózónába, és akkor az egész nem jelentett volna problémát.

A devizahitelek forintosítása esetében a nagy kérdés az árfolyam. Hiszen ha a hitel felvételekor irányadót veszik figyelembe, akkor hatalmas veszteség éri a bankokat. De akkor mi legyen irányadó? A tegnapi? A holnapra saccolt? Ki lehet számolni ezt igazságosan? Nem egyszerű ez a feladat, és úgy tűnik, hogy a kormány és a Bankszövetség nem boldogult ezzel. Ahogy az is kérdés volt, hogy az állam mekkora szerepet válllaljon, mennyi pénzzel szálljon be a hitelesek segítésébe.

Húzd meg magad!

Lényegében ezt üzente a Fidesz a mostani ultimátummal. Vagyis a bankokra bízta, hogy oldják meg az egészet. Találják ki, hogyan okoznak kárt maguknak. Ha nem sikerül, akkor jön még idén a kötelező forintosítás.

A most megfogalmazott üzenet nehezen értelmezhető. Hiszen

• Amíg nem lehet tudni, hogy milyen árfolyamot képzel jónak a kormány, addig nem lehet értelmezni, hogy az ultimátum lejárta utánra érvényes fenyegetés mennyire szigorú.
• Azt sem lehet tudni, hogy milyen intézkedés lenne elég a Fidesznek, vagyis az ultimátum milyen esetben élesedik.
• Az sem világos, hogyan lenne eszközük a bankoknak, hogy kikényszerítsék egymáson ugyanazokat a könnyítési szabályokat.
• Lehetséges, hogy az egyik bank eleget könnyít, a másik nem, és akkor a kormány csak bizonyos bannkok devizahiteleire foganatosít kényszerátváltást?

Egyelőre egyetlen fogodzót adott az ultimátum mellé Rogán: a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mintha forinthitelt vettek volna fel.

A Bankszövetség és a kormány eddigi egyeztetésein olyan alapvető dolgokat nem sikerült még eldönteni, mint:

• Az átvávláts árfolyama,
• egy lépésben vagy fokozatosan (például öt év alatt) menjen-e az átváltás,
• a forintosított hitelnek mekkora legyen a kamata?

Lehet, hogy nem mer a kormány árfolyamot mondani?

A Demokrácia és Dilemma Intézetnek van egy tippje: lehet, hogy a kormány azért tolta a bankokra az "önkéntes" intézkedést, mert nem akar átváltási árfolyamot mondani. Ugyanis ha a kormány most hivatalosan megtippelné, hogy körülbelül milyen átváltási árfolyamat tartana reálisnak, akkor az nagyon erős üzenet lenne a piacok felé, és komoly spekulációra adhatna okot.

De az is lehet, hogy nem sikerült megoldást találni, és a kormánynak nincs kedve tovább gondolkodnia ezen.