„Abban gondolkodunk, hogy kell egy olyan törvényt alkotni, amelyik a közműszolgáltatásokat Magyarországon egy rendszerbe fogja. E rendszer lényege az lenne, hogy a monopol-közműszolgáltatásoknál nem lehetne tetemes profitot realizálni, hanem nonprofitnak kellene lenniük, vagyis a keletkező nyereséget vissza kellene fordítani például a szolgáltatás színvonalának emelésébe.” - Rogán Antal

Rogán Antal, aki egyébként a Fidesz felső vezetésének közgazdaságilag messze legképzettebb tagja, olyat mondott, ami még az unortodoxia mércéjével mérve is kemény.

Cserébe biztos lesz, akinek tetszik majd.

A közműszolgáltatás egy természetes monopólium, a szolgáltatás jellegéből adódóan ugyanis a szolgáltató területi monopol helyzetben van a fogyasztóval szemben.

Ha nem akarjuk, hogy a monopol tulajdonos gátlástalanul visszaéljen előnyével, akkor szabályozni kell, hogy mit tehet és mit nem. Magyarországon ezt úgy oldották meg az elmúlt húsz évben, hogy a felügyelő hatóság csak egy előre meghatározott profitszintet engedélyezett a közműszolgáltatóknak.

Ahogy azonban oly sok más területen, a honi szabályozó itt sem állt mindig a helyzet magaslatán. Például a vállalatok képesek voltak megvezetni az államot, és lényegesen több pénzt tudtak kivonni, mint amennyit a szabályozó helyesnek gondolt volna. A rendszernek ugyanakkor előnye volt, hogy a külföldi befektetők egy bizonyos beruházási és szolgáltatási színvonalat fenntartottak, részben éppen azért, hogy profitjuk miatt kevésbé támadhassák őket.

A rogáni javaslat értelmében a tulajdonosok gyakorlatilag nem vihetnének haza profitot. Így viszont természetesen nem is tennének be friss pénzt a rendszerbe. Sőt, minden ösztönzőjüket elveszítenék arra, hogy hatékonyabban vagy jobban végezzék munkájukat.

Az a tulajdonos, aki éppen csak pénzt nem kereshet a befektetéséből, el fogja azt hanyagolni.

Ezért Rogán Antal javaslata csak mint rövid- vagy középtávú államosítási igény értelmezhető. Hiszen csak az állam vállalhatja azt, hogy nem a profitért költi a pénzét.

Ez azonban ugyanaz az állam, amelyik még csak felügyelni sem tudta hatékonyan a korábbi tulajdonosokat. Az, amelyik közbeszerzéseinek döntő többségét pusztán néhány ember kezébe koncentráltatja. Az, amelyiknek tevékenysége az elmúlt húsz évben elválaszthatatlan volt a folyamatos korrupciótól. Az, amelyik még saját magát, az államigazgatást sem képes megfelelő szakemberekkel feltölteni. És nem utolsó sorban az, amelyiknek egyáltalán nincs saját pénze beruházásokra.

Csak az támogassa Rogán ötletét, aki úgy gondolja, hogy a külföldi vállalatoktól a két környi rezsicsökkentés után még elvonható nyereség nagyobb összeg, mint amennyivel többet kell majd költeni az állami tulajdonú közművekre.