Az 1977-ben elindított űrszonda az első ember építette szerkezet, ami megtette ezt. Még 2012 augusztusában, de azóta vita volt arról, hogy valóban-e. A NASA pedig most szólalt meg először az ügyben, megerősítve több tudós feltételezését.

A Voyager-1 1977. szeptember 5-én indult el, a Voyager-2 pedig két héttel korábban. Eredeti céljuk szerint a Naprendszer külső bolygóit kellett megfigyelniük, ezzel azonban már 1989-re végeztek. Azóta is száguldanak tovább, 60 ezer kilométer per órás sebességgel, a Voyager-1 most 19 milliárd kilométer távolságra lehet tőlünk. A rádiójelei 17 óra alatt érnek a Földre.

Tudósok 2012-ben figyeltek fel arra, hogy a küldött adatokban nagyon csökkent a Nap által generált töltött részecskék száma, a csillagközi részecskék száma viszont megugrott. E miatt gondolták azt, hogy a szonda elhagyta a Naprendszert.

Azóta viszont újabb adatok érkeztek, melyek megerősítették a feltételezést,  hogy a Voyager-1 áthaladt a napszelet a csillagközi széltől, a csillagközi gáz atomjaitól, részecskéitől elválasztó heliopauzán.

John Grunsfeld, a NASA tudományos igazgatóságának vezetője szerint ez egyike a tudománytörténet legjelentősebb vívmányainak.

A Voyager-1 várhatóan 2020-tól egyre nehezebben tudja majd biztosítani energiaellátását, 2025-re pedig teljesen kifogy az őt működtető radioaktív plutóniumból. Kozmikus útja azonban ezt követően sem ér véget, és több mint 38 ezer év múlva halad el a következő csillag, a gyengén fénylő AC+79 3888 katalógusjelű nap mellett a Kis Medve csillagképben.

Ha esetleg közben idegen civilizációk találkoznának a szondával, a Voyager-ikrek egy-egy arannyal bevont lemezt visznek magukkal. Az album címe A Föld hangjai. A lemezhez lemezjátszót, ahhoz pedig használati utasítást is mellékelt a NASA 1977-ben. (MTI/nasa.gov)