Aki rúgott már be, biztos gondolta magáról, hogy mekkora király, de ezt tudományosan senki nem bizonyította be. Egészen mostanáig.

Az Ohioi Állami Egyetem tudóscsoportja francia kollégákkal együtt kifejezetten eredeti kutatási módszert választott: lementek a kocsmába, megkérdezték, ki mennyit ivott, aztán meg hogy mennyire tartja magát vonzónak.

Nem fogják kitalálni: minél többet ivott a kocsma népe, annál faszább csávónak képzelte magát. A "Beauty is in the eye of the beer folder" (lefordíthatatlan szójáték) című tanulmány csütörtökön megkapta az idei Ig Nobel díjat (szintén lefordíthatatlan szójáték), amivel az idióta témákról készült tudományos dolgozatokat tüntetik ki 1991 óta.

További díjazottak:

Az Ig Nobel-békedíjat megosztva kapta Aljakszandr Lukasenka, Fehéroroszország elnöke és az ország rendőrsége. Lukasenka azért, mert

betiltotta az országban a nyilvános tapsolást,

a belarusz rendőrség meg azért, mert tapsolás vádjával letartóztatott egy félkarú embert.

Az edinburgh-i SAC kutatóintézet kutatója, Bert Tolkamp azzal a felfedezéssel nyerte el a Valószínűségi kategóriát, hogy tudományos eszközökkel bebizonyította:

minél tovább fekszik egy tehén, annál nagyobb a valószínűsége, hogy egyszer feláll.

Kapcsolódó felfedezés: ha a tehén már áll. igen nehéz megjósolni, mennyi idő múlva fekszik le újra.

A kanadai egyetem két kutatója, Brian Crandall és Peter Stahl azért részesültek a rangos elismerésben (régészet kategória), mert egy kísérleti alannyal tudományos célzattal

lenyelettek egy döglött cickányt.

A cickányt valamennyire előfőzték ugyan, viszont az alanynak rágás nélkül kellett lenyelnie, hogy kiderüljön: melyek azok a cickányrészek, amivel az emberi emésztrőrendszer nem boldogul.

Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a tudósok többsége egyáltalán nem értette, miért érdemelt Ig Nobelt a felfedezése, és többségüknek igaza is van.

A kocsmai részegeket vizsgáló professzor, Brad Bushman a BBC-nek elmondta: a felfedezés azt bizonyítja, hogy az emberi agyban milyen erősen kötődik egymáshoz az alkohol és a vonzerő, és hogy kutatása jelentős hozzájárulást jelent a témában korábban létező szakirodalomhoz.

A tehénfekvést vizsgáló Tolkamp sem értette, mi ebben a vicces, sőt szerinte az állat lefekvésének és felállásának tanulmányozása igenis fontos az egészségügyi problémák korai felfedezése miatt.

És amennyire hülyén hangzik cickány rágás nélküli lenyelése, annyi értelme van archeológiai szempontból: a kísérlettel azt próbálták kideríteni, hogy a régészeti ásatásokon talált csontok olyan állatoktól származnak-e, amik megdöglöttek, vagy olyanoktól, amiket megevett valaki.

Lukasenka nem nyilatkozott.