Képzeld anya, jó hírem van! Nem is egy. Legalább kettő, de inkább három. Először is: elengedték a diákhitelemet! Miért sápadtál el? Tessék itt a szék. Milyen vizet? Hozom már. Igen! Hogy találtad ki, „nagyi”??. Mikorra várom? A nyári vizsgaidőszakra. Igen, tudod, hogy fogy a nemzet. Igen, Józsi szerint is így van rendjén. Hogy érted, hogy azt akartátok, ne függjek senkitől felnőttként? Nem kell olyan kétségbeesetten nézni. Hogy a mobilszámlámat is ti fizetitek. Jó, hát igen, de nem ezeket a kicsinyes megjegyzéseket vártam. Igen, de ti is megoldottátok valahogy nem? Most halasztok, aztán később majd folytatom, nem olyan nagy dolog. Nem, Józsi nem halaszt. A német ösztöndíj? Hát az most nem olyan fontos. Család leszünk. A Kovács-család jobban teljesít, jó mi? Nem nevetsz. Hogy hol fogunk lakni? Azt gondoltam, maradhatunk. Azt mondtad nem baj, ha Józsi itt alszik néha nálunk. Lesz esküvő, persze hogy lesz, még a télen. Nem. Nincs igazad. Milyen mamahotel? Nem tudom, miért gondolod, hogy neked kell majd eltartanod minket? Józsi rendes fiú, és kapok majd gyedet is, az nem rossz pénz. Jó, esetleg besegíthetsz apával az első években. Hogy érted, hogy a munkahelyeden nehéz lesz megoldani? Önző vagy, most miért jössz azzal, hogy a lakáshitel és a baba sok lesz egyszerre?! Igenis gyerekes vagy, anya. Ezek szerint csak azt vártad mikor szabadulsz meg tőlem, hogy „élhess”? Hogy jön ide, hogy hány éves? Tudod, hogy 21, mint én. Nem fogja megbánni. Én sem. Szeretjük egymást, és láttam, hogy Józsi igenis örül a pocaklakónak. Most mondja meg ő is otthon.
Anya, Apa! Beszélnünk kell. Üljetek le, jó. Nem, ne vágd le a tyúkot, nem maradok vacsorára. Anya, ülj le. Tudom, milyen büszkék voltatok rá, hogy a családban elsőként egyetemre mentem, és aggódtatok a diákhitelem miatt. Most jó hírem van. Nem, nem látszom aggodalmasnak. Elengedik a hitelemet. Na jó, egy részét. Feltétel? Persze, az életben semmi nincs ingyen. Emlékeztek Zsuzsira? Nem, anya, az Réka volt. Zsuzsival nyáron voltunk itt. Na itt a hír: gyerekünk lesz. Nyugi, lesz esküvő! Télen tervezzük, Zsuzsi szülei állnák, és hozzájuk költözhetünk pár évre, míg egyenesbe jövünk. Anglia? Nem, az most lekerült a napirendről. Lesz gyakornoki hely máshol is. Nem a nyakamba veszem. Persze, ő nem fog dolgozni. Még nem. Majd elvégzi később, dolgozik majd még eleget az életben. Ne legyél már olyan negatív, majd találok valami munkát. Utálom, mikor ennyire aggódsz értem. Az utazásra és bulizásra is lesz még idő. Nagyon vicces. Nem, nem úgy, mint ti. Az egész más volt. Akkoriban…azt sem tudom mi volt akkoriban, de ez most más. Te is fiatalon szültél. Tudom, hogy miattunk nem mentél egyetemre, és megbántad, de ez nem a te életed. Ne okoskodjatok, kérlek. Nem lehetne kicsit örülni? A diákhitelünk egy részét elengedik….
"Mentesülnének a diákhitel egy részének visszafizetése alól azok az egyetemi, főiskolai hallgatók, akik tanulmányaik idején gyermeket vállalnak. Konkrétumok még nincsenek "...ha nem is az egész hitel, de egy részének visszafizetését elengedné a kormány"- nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár a héten. A terv még csak javaslat, döntés még nincs.
Mire jó, kinek jó ez az egész?
Ha minket kérdeznek, senkinek, de nem is fenyeget a veszély, hogy a fenti (fiktív) párbeszédekhez hasonló beszélgetések tömegesen előfordulnának a közeljövőben. Leginkább ugyanis azoknak jelenthet majd segítséget a diákhitel részleges elengedése (a diplomás minimálbér után számolt gyed mellett), akik váratlanul, a tervezettnél korábban lesznek szülők. Ha ez lehet a döntő érv egy nem tervezett terhesség kihordása mellett, ám legyen. Ugyanakkor nagyon kevéssé tartjuk valószínűnek, hogy a megesett diáklányok jártak a javaslat készítői fejében. De akkor mire gondolhatott Soltész Miklós?
Akkor meg minek?
Nyilván népesedéspolitikai okok miatt szeretnék támogatni, ösztönözni a fiatalabb korosztály gyermekvállalását. Nem ez az első alkalom, hogy a huszonéves fiatalok gyermekvállalásra biztatásáról esik szó. Javasolták már ezt civil szervezetek, demográfusok, nyugdíjrendszerrel foglalkozó kutatók is. Hiába gondolja az átlagos szülő és fiatal egyaránt, hogy a hasonló felvetések rossz szájízűek, a demográfusok és politikusok agya egyaránt más rugóra jár.
Mi annyit tudunk, hogy a huszonéves fiatalok fele még otthon lakik, hatvan százalékuknak ez a helyzet tökéletesen megfelel. Állandó párkapcsolata is körülbelül minden második magyar fiatalnak van. A nők alig 13 százaléka házas, és bár a felmérés készítőinek úgy nyilatkozott a hatvan százalékuk, hogy három éven belül szeretne családot alapítani, a korosztály nagyrésze épp a munkaerőpiacon küzd az első rendes állása megszerzéséért.
A fejlett országokban a diplomások egyre későbbre tolódó gyermekvállalását két okból szokás kifogásolni. Az első az egészségügyi kockázatok idősebb korral járó növekedése, a másik pedig hogy azzal, hogy a tanult nők (és most tényleg csak a nőkről van szó!) később, a harmincas éveik elején-közepén hozzák világra első gyermeküket, egyre nagyobb lesz a generációváltások közötti eltelt idő. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ha a megszülető lánygyerekek nem húszévente szülnek, hanem harminc-harmincötévente, akkor gyorsan kiszámolható, hogy Magyarországon száz év alatt mennyivel kevesebb (lány)gyerek születik még akkor is, ha az egy nőre eső gyerekszám egyébként nem csökkenne. De az is csökken.
Kevés szó esik arról is, hogy a kora huszonévesen családot alapítók körében magasabb a válások, az együtt nem maradó párok aránya, és hogy a fiatalabban szülő nők gyakran nem fejezik be tanulmányaikat és - részben az előbbiek miatt is - rosszabb anyagi helyzetben élnek később szülő társaiknál évekig, vagy akár egész életükben. Ráadásul aztán ők pedig épp emiatt nem biztos, hogy vállalnak újabb gyereket, gyerekeket. Mindent egybevetve éppen a diplomás nők azok, akik be szokták, be tudják váltani gyerekvállalási terveiket. A középfokú végzettségű nők akik kevesebb gyereket vállalnak a korábban elképzeltnél.
Hogy akkor mégis miért a fiatal főiskolás és egyetemista lányokat szeretnék akárcsak időlegesen is eltávolítani a felsőoktatásból és csatasorba állítani a nemzet jövőjének megmentésére? Rejtély.
További nőkkel kapcsolatos híreket, érdekességeket találsz a feminfo facebook oldalán. Tetszik?
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.