1961-ben a levegőben darabjaira hullott egy amerikai repülő, fedélzetén két hidrogénbombával. Az Észak-Karolina felett elszabadult bombák egyike pedig majdnem felrobbant, végül egy filléres biztosítékon múlt, hogy a Hirosimára ledobottnál 260-szor pusztítóbb bomba nem pusztította el az Egyesült Államok keleti partvidékének a felét.
Mindezt Eric Schlosser derítette ki. Schlosser a hidegháborús atomfegyverkezési versenyről írt könyvéhez kért ki eddig titkos iratokat. Az egyik az 1961. január 23-i incidensről szólt.
Aznap hullott szét egy gyakorlórepülést végző amerikai bombázó Észak-Karolina felett. A B52-es két Mark 39-es, egyenként négy megatonnás robbanóerejű hidrogénbombát szállított. A bombák a gép szétesése után zuhanni kezdtek, és az egyik működésbe lépett.
Kinyilt a fékezőernyője, élesítette magát, stb.
A Mark 39-esekben négyféle biztonsági mechanizmus volt a véletlen robbanás megelőzésére. Ezekből három is csődöt mondott, a detonációt végül az utolsó, filléres biztosíték akadályozta meg - ezt amúgy egy sima elektromos zárlat kiüthette volna, és akkor az észak-karolinai Goldsborónak, ami felett a baleset történt, annyi.
Ha felrobbant volna, akkor nemcsak Goldsborónak lett volna annyi, hanem Washington, Baltimore és Philadelphia is lakhatatlanná vált volna, talán még New York is.
Via The Guardian
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.