A múlt héten bejelentették, hogy egy kínai cég 100 ezer hektár földet venne Ukrajnában, ami a South China Morning Post szerint néhány év alatt 3 millió hektárra dagadna. A kínaiak eszerint 50 évig művelhetnék a földterületet, növényt termesztenének, és sertést tartanának. Erre a túlnépesedett ország szűkös élelmiszerforrásai miatt lenne szükség.
Az ukrán KSG Agro cáfolta a hírt, mondván: nem akar, és nincs joga sem arra, hogy földet adjon el külföldieknek, a kínaiakat is beleértve. (Ukrajna tavaly tiltotta be a külföldi földvásárlást.) Azt viszont elismerték, hogy a kínaiak az említett területen csepegtetéses öntözőrendszert telepítenek. Az ukrán agrárminiszter pedig azt mondta, hogy Kína a stratégiai partnerük, és így a teljes külkereskedelem 20-25 százalékát is elérné a Kínába irányuló agrárexport.
Ha mégis létrejönne a földbérlés, ezzel Kína már Afrika és Dél-Amerika után Európába is benyomulna.
Egy kínai textilcég tavaly állapodott meg az ausztrál kormánnyal arról, hogy megveszi a kontinens legnagyobb gyapotültetvényét. Néhány hónapja pedig szó volt arról, hogy Ecuador szintén 3 millió hektárt adna el kínai olajcégeknek, mivel 9 milliárd dollárnyi adósságot halmozott fel Kína felé, amit olajban kellene törlesztenie. A földterületet az érintetlen őserdőből vágnák le, emiatt gyakorlatilag mindenki támadja a tervet. Az Amazon Watch szerint a környezetvédelmi előírások mellett a nemzetközi jogot is sértené a megállapodás.
Nem Kína az egyetlen nagy földfelvásárló. A víz, az étel és az energia iránti egyre növekvő globális igények miatt a gazdag élelmiszer-importálók, és a feltörekvő gazdaságok is szegény országok nagyobb földjeit igyekeznek megszerezni. De az ilyen fontos üzleteket általában nem verik nagy dobra.
A világ országaiban kb. 115 millió holdnyi földet vettek meg vagy béreltek külföldi cégek. A legnagyobb felvásárlók sorrendben:
Az USA 4,1, Kína 5,3, India 5,4 millió hektárt vett vagy bérelt 2012-ig.
A landmatrix.org-on gyűjtik az összes 200 hektárnál nagyobb földterület eladásáról szóló szerződést, és ezek alapján csináltak egy térképet arról, hogy melyik országban kik vettek vagy béreltek földet, még akkor is, ha folyamatban van a vásárlás. Különösen sokat fektetnek be Afrikában, ahol a nem élelmiszercélú növénytermesztésre használt földek aránya jóval nagyobb a többi kontinensnél.
Kína eszerint 2000 óta 112 nagy földfelvásárló vagy -bérlő üzletet indított, és ebből eddig csak 5 bukott el.
Az egymilliárd fős hatalom élelmiszerigényét jól mutatja, hogy az 5,3 millió hektár külföldi földből 2 milliót mezőgazdasági célokkal tart. De az agrárterületeket már csak a gabonaárak növekedése miatt is veszik.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.