• Bár Orbán Viktor nem szereti, az állami cégeknél elég magas prémiumokat osztanak.
• A Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél például évi 750 millió forint megy el jutalomra és prémiumra.
• A magas összegek fő oka a 2010-ben bevezetett, havi 2 millió forintos bérplafon.
• A versenyszférában inkább a vezetők alapfizetése magas, de a prémiumokkal kevésbé bőkezűek.

Összehasonlításképpen közöljük, hogy az MNV Zrt. jelenlegi vezetőinek átlagkeresete egyes esetekben a 2010 előtti bérek felére tehető.

Így magyarázkodik a magas prémiumok miatt az MNV Zrt. Igazuk van, részben tényleg az alacsonyabb bérek miatt lettek az állami vállalatoknál magasak a prémiumok.

A bérplafon miatt magas a prémium

Az állami vállalatoknál nem keresnek olyan jól, mint a versenyszférában. Egyébként pont fordított logika szerint működik a két terület. Az állami cégeknél az alapbér alacsonyabb és a prémium magasabb, a magántulajdonú vállalkozásoknál fordítva

Ezt Vida Zoltán, a PricewaterhouseCoopers szakértője mondta. Ennek szerinte egyrészt az a magyarázata, hogy a magas prémium magasabb kockázatvállalásra ösztönöz, ezért csődölt be sok cég a versenyszférában, és közvetve ez volt az egyik kiváltó oka a válságnak is.

A másik ok a 2010 szeptemberében bevezetett, havi 2 millió forintos bérplafon. Mivel alapbérként az állami cégek nem tudnak versenyképes fizetést ajánlani, főleg a nagy cégek felsővezetőinek, ezért prémiummal kompenzálnak.

Ezzel csak az a baj, hogy a prémiumfizetési rendszer kívülről nem igazán átlátható, nem lehet tudni, hogy egy vezető pontosan milyen feltételek teljesülése esetén kap jutalmat vagy prémiumot.

Ez a rendszer sehol sem nyilvános, és ennek jó oka van. Bármelyik állami cég vezetőjének a prémiuma a vállalat üzleti céljaihoz kötött. Például könnyen elképzelhető, ha mondjuk a Magyar Postánál a hatékonyabb működéshez egyes hivatalok bezárása vezet, akkor ez is szerepelhet a prémiumcélok között. Ez viszont olyan információ, amit a piacon működő versenytársak kihasználhatnak, így a cégnek, legyen az állami, vagy magántulajdonú, elemi érdeke, hogy ez ne kerüljön nyilvánosságra.

Vida magyarázata üzleti szempontból tökéletesen érthető, de emiatt ellenőrizhetetlenné válik az állami vállalatoknál a prémiumokra elköltött pénz felhasználása.

Itt nincs bértábla

A közszférában általában a közalkalmazotti vagy köztisztviselői bértábla alapján számítják a fizetéseket. Vannak különböző bérkategóriák, szorzók, pótlékok a végzettségnek, nyelvtudásnak és  munkakörnek megfelelően. Ezekről törvény rendelkezik.

Az állami cégekre ez a rendszer nem vonatkozik. Ott akár vállalatonként különbözhet, hogy hogyan számolják ki a fizetéseket, csak a felső vezetők bérének maximuma szabályozott.

Úgy tudjuk egyébként sok állami vállalat a Hay Group nevű nemzetközi HR-es cég módszerét használja a bérek kiszámítására. Ez persze csak sorvezető, a cégek akkor térnek el a Hay módszerétől, amikor akarnak. A Hay-nél sem állami klienseikről, sem a rendszerűk működéséről nem akartak nyilatkozni.

Évi 750 millió az MNV-nél

Még a nyáron küldtünk közérdekű adatkérést több állami cégnek a kifizetett jutalmakkal és prémiumokkal kapcsolatban.

Többen a határidőn belül válaszoltak, és vannak olyan cégek, mint a Magyar Fejlesztési Bank vagy az MTVA, ahol perelnünk kell a részletes prémiumadatokért.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő türelmet kért, aztán augusztus végén elküldték a prémiumokra és jutalmakra vonatkozó adataikat.

Elküldték a vezetőkre vonatkozó számokat is, ezek szerint

• Horváth Gergely Domonkos (volt) vezérigazgató 2011-ben 17, millió, 2012-ben 21,6 millió forint éves prémiumot kapott. (Ezzel az összeggel ő lehet a legjobban premizált állami cégvezető, legalább is azon cégek között, akik válaszoltak a 444 adatkérésére.)
• Molnár Zoltán általános vezérigazgató-helyettes 2011-ben 16,5 millió, 2012-ben 14 millió forint éves prémiumot kapott.
• Polacsek Csaba főigazgató 2011-ben 12,6 millió, 2012-ben 8,89 millió forint éves prémiumot kapott.