Minden választási kampánynak vannak bűvös szavai. „Nyugodt erő”, „Tudjuk, merjük, tesszük”, „Rosszabbul élünk mint”, „Többet érdemel” stb.

A 2014-es választásra készülve már lassan egy éve burjánoznak elő az új kulcskifejezések. Amelyek közül - mint mindjárt látni fogjuk – a két legfontosabb valójában ugyanarra szótőre épült. Akkor is, ha ádáz ellenfelek használják, egymás ellen.

„Nyelvében él a nemzet”

mondta Széchenyi István, és 19. század közepének bölcsessége a 21. század tízes éveiben is igaz. Mert ugyan, mi bizonyíthatná jobban, hogy egyetlen közösséghez tartozunk, mint az, hogy belháborúinkat egy és ugyanazon jelszó alatt vívja az egymásra fenekedő két oldal?

A szót, az antagonisztikus harcba önmaga ellen küldött tövet, Bajnai Gordon kezdte szajkózni, amikor tavaly októberben elkezdett rezsimezni (rezsimváltás kell, stb.). Orbán Viktor alig néhány héttel később rezsizéssel válaszolt (rezsiharc van). És a két szót azóta elmondják ők is és társaik is, minden áldott nap.

• A „bajnai” és „rezsim” szavakra egyszerre keresve 123 ezer találatot ad a Google.
• Az „orbán” és „rezsi” szavakra egyszerre keresve 610 ezer találatot ad a Google.
• Karácsonyra közösen meg lesz az egymillió!

De most már nézzük meg, mi ez a szó, és hogyan fejlődött a kortárs magyar politikai közbeszéd alapvetésébe.

regere

Innen indulunk. A latin regere ige annyit tesz, mint kormányoz, uralkodik. Ez az ige lesz a rezsi és a rezsim szavak öreganyja is. Mielőtt azonban megnéznénk, hogyan lett belőle rezsi és rezsim a Kárpát-medencében, adjunk kampányunknak annyi tiszteletet, hogy még messzebbre megyünk a közös ős kutatásában! Mert van ezeknek a szavaknak ükanyja is.

A regere ige ugyanis az indoeurópai alapnyelvből jön, ami nem biztos, hogy egyetlen nyelvként valaha is létezett, de ha mégis, akkor jó hétezer évvel ezelőtt beszélték, és a germán, a szanszkrit és a latin nyelvek is ebből alakultak ki. (A magyar nem.) A

reg

ebben az ősnyelvben olyasmit jelenthetett, mint "valamit elmozdítani egyenes irányba", vagy egyszerűen "tolni". Az indoeurópai nyelvekbe ebből lett az "uralkodik" jelentés. A szanszkrit rádzsa is innen ered, meg a hindu rádzs, ami uralkodót jelent.

És innen jön a magyarországi cigányok (és már magyarok) által is szívesen használt „raj”, „rajoskodik” is (menő, menőzik).

De az angol reck ige (törődik) is innen jön. Úgyhogy most pihenésként hallgassuk meg a Reckless life című dalt:

A rezsi és a rezsim is a franciából jött a magyarba, (előbbi valószínűleg német közvetítéssel). A francia vonalat a „zs” bizonyítja, hiszen a g-t a németben ritkán ejtik zs-nek. Akkor csak, ha francia a gyökér.

A francia régir ige (ejtsd rézsír) itt az ős, ami azt is jelenti, hogy kormányoz, és azt is, hogy vagyont kezel. Előbbi jelentéséből lesz a rezsim, utóbbiból pedig majd a rezsi.

A „rezsim” forma valószínűleg közvetlenül a franciából jött a magyarba, a fent bemutatott igéből eredő

régime

főnévből, ami kormányzatot jelent.

A magyar rezsi pedig úgy lett, hogy az ausztriai németben a franciásan ejtett Regien (ejtsd rezsiön) „fenntartási költség”-et jelentett. Ezt magyarul, úgy mint „rezsi” először 1841-ben írták le, és „pénzügyi hatóság”-ot értettek alatta. Móricz Zsigmond is ebben az értelemben használta a Rokonokban, pedig azt már 1934-ben írta. „Volt igazgató, helyettes igazgató, irodai személyzet, főkönyvelő, három kisasszony, levelező, raktárnok, két okleveles gazda, ötven szakképzett sertéskezelő, akkora volt a havi rezsi, mint az egész városházáé.”

Ugyanakkor az 1870-es évekre terjedt el mai értelmében Magyarországon, vagyis úgy mint „fenntartási költség”.

Halljuk még meg időben Kölcsey intését, aki felidézte, hogy „Hányszor támadt tenfiad / Szép hazám, kebledre, / S lettél magzatod miatt / Magzatod hamvvedre!” Nehogy veder legyen a vége, ha már mindenki ugyanabból indul ki.