• Magyarországon is bemutatták a cannes-i fesztiválon Arany Pálmát kapott francia filmet, az Adèle életét.
• Igen, ez a leszbikus szerelmes film, amiről sokat lehetett hallani.
• Egy francia képregény alapján készült.
• Arról szól, hogy két lány egymásba szeret, aztán a szerelem meghal, és ez fáj.
• Nagyon jó.
• De nem biztos, hogy neked is tetszeni fog.

Amikor már a tizedik perce tartott a mindent, de tényleg mindent megmutató szexjelenet a két főszereplő lány között, egy kicsit elkezdtem zavarban érezni magam.

A világ nagyjából összes hasonló jeleneténél ez az érzés egészen más lett volna.

Az alapján, ahogy általában a filmek a szexhez nyúlnak, eddigre már vagy kiröhögtem volna az egészet, vagy bosszantott volna a mesterkéltség. Esetleg tűnt volna egyszerű pornónak. Az Adèle élete elérte, hogy egyik se legyen. Inkább olyan, mintha az ismerőseidet látnád szexelni. Ez pedig sokkal inkább zavarbaejtő. Egy kicsit hosszabb ideig tart, mint szeretnéd? Hát, az életben sem megy mindig olyan egyszerűen.

Szóval a hír igaz, a filmben tényleg trú szexjelenetek vannak, nem átverés, óriási 18+. Ahogy pedig ilyenkor lenni szokott, egyáltalán nem ettől jó.

Hanem a hiperszemélyességtől. Az eddig nagyjából ismeretlen színésznő, Adèle Exarchopoulos úgy adja oda mindenét a kamerának, ahogy még a 444 műsorvezetői sem szokták. Szipog. Mohón falja a makarónit, aztán lenyalja a kést. Bénán fut a busz után, idegesen igazgatja a haját. Látjuk aludni és látjuk, ahogy sírás közben a szájába csorog a taknya. Nem csoda, ha együttérzünk vele.

Ilyen erősen azonosulni már jó ideje csak sorozatok szereplővel tudtam. Egy sorozatban van erre idő, hosszan követjük a szereplők útját, persze, hogy egy idő után magunkénak érezzük a sorsukat. Az Adèle életében viszont úgy éreztem, hogy velem történik minden.

Én fekszem a fűben, és figyelem közvetlen közelről a szerelmem bőrét, ami egyébként az egyik legjobb dolog a világon. Velem történik, hogy csók lesz a bizonytalan összebújásból. Én vagyok ott a kínos első közös vacsorán a szülőkkel, amitől legszívesebben elbújnék a székben. Én vagyok ott a bulin, ahol senkivel sem tudok beszélgetni. Aztán én leszek magányos. És amikor eljön a film legintezívebb jelenete, nekem rándul görcsbe a gyomrom.

Éppen ezért értem meg teljesen azokat, akiknek nincs erre szükségük. Akik nem akarnak ilyen közel kerülni egy francia gimnazistához, vagy egyáltalán bármilyen filmszereplőhöz. Egészen biztosan sokan szeretnek biztonságos távolságot tartani a gondosan esztétizált szereplőktől. A lányt, akinek sírás közben a szájába folyik a taknya, pedig nem megtörölnék és megölelnék, hanem egyszerűen nem akarják nézni.

Pláne három órán keresztül. Igaz, hogy meg lehetett vona oldani ugyanezt két órában is, fogyaszthatóbb is lett volna. Mégsem untam. Azt sem unom, ami a valóságban történik.

A végeredmény mögött állítólag egészen diktatorikus forgatás áll. A színésznők utólag arról beszéltek, alig bírták ki a a napokon a több százszor leforgatott szexjeleneteket, és többet nem akarnak Abdellatif Kechiche rendezővel dolgozni. A rendező is visszaszólt, hogy el vannak kényeztetve. Biztosan kemény volt.

Ez viszont semmit sem volt le a film őszinteségből. Lehet, hogy ki kellett taposni a színészekből a természetességet, de végül maradéktalanul sikerült. Ahogy pedig az Origo szerzője is megjegyzi, talán nem is olyan egyedi ez a megterhelő élmény, csak éppen túl sokszor próbál egy stáb arról áradozni, milyen csodálatos volt a közös munka.

A hiperszemélyesség mellett szép szimbólumokkal is játszik a film. Adèle táncol az utcán, a kertben, a bulikban, és ezeken a táncokon mindig látszik, mit érez valójában. Mikor próbálja csak jól érezni magát, és mikor szabadul meg tényleg a gátlásaitól.

Ugyanilyen fontos az az erdeti képregény címben (A kék egy meleg szín) is szereplő kék. A boldogság és a szenvedély színe a kék, amikor pedig eltűnik, ezek is meghalnak. Adèle a kék színhez próbál visszamenekülni, amikor már összeomlik minden.

Ja, hogy egyébként két lány szerelméről szól? Már el is felejtettem, ahogy egyébként a filmben sincs igazán nagy dráma ekörül.

Tényleg, mi az a leszbikus film?

Ez két szerelmes ember története úgy elmesélve, ahogy az tényleg történik.