Szívinjekciót döfnek a magyar filmbe

2013 október 15., kedd 13:48
  • Kedden este mutatták be az elsőfilmes Bodzsár Márk filmjét, az Isteni műszakot.
  • Az Isteni műszak az új mozgókép-finanszírozási modell első terméke.
  • A filmalap 206,5 millió forinttal támogatta. A teljes költségvetés kábé 305 millió forint volt.
  • Nem jó film.

Grunwalsky Ferenc és Hamvai P.G. épp egyszerre érkeztek meg a Corvin moziba a Vajna-éra első filmjének bemutatójára. Vörös szőnyeget gördítettek a legendásan rosszul lerakott díszkőburkolatra. Az óriási rohadó reklámállványzat alatt színészek sikítozva ölelgették egymást.

Áááááá, csáó Bébike, ezer éve!

Istenimuszak1

Nem lehet rosszabb helyszínt választani a Corvinnál a magyar film feltámadásának ünnepére. A leggyűlöletesebb mozi az egész városban. Rendszeresen hibásan kiírt műsor, rohadék, kioktató jegypénztáros, homályos vetítések, túlvezérelt, torz hang.

Ezer éve nem láttunk magyar filmet, ezért teljesen figyelmen kívül hagytuk a vészjósló előjeleket, mikor beültünk Bodzsár Márk első filmjére. A forgatókönyv az elsők között ment át a Magyar Nemzeti Filmalappal közös forgatókönyv fejlesztésen. Ami azt jelenti, hogy az író-rendezőnek számos alkalommal konzultálnia kellett a Divinyi Réka vezette tanácsadó brigáddal.

A történet a délszláv háborúból Magyarországra dezertált horvát katonáról szól, aki Szarajevóban hagyta ápolónő menyasszonyát. Budapesten mentősnek áll, és hogy legyen pénze áthozni a csaját, kollégáival együtt hagyják meghalni a menthetetlennek vélt eseteket. A halottakat meg lepasszolják egy temetkezési vállalkozónak.

isteni2

Internet > film

Engem nem zavar, hogy az Isteni műszak az alapproblémát lassan elhagyva semmit nem akar mesélni a háborúról, sem Milánról, a gyáván megpattanó katonáról, sem a bátor ápolónő szerelméről, ahogy a kilencvenes évek Magyarországáról sem, hanem szimplán egymás után sorjázó apró abszurd szkeccsekkel próbál halálra nevettetni. A baj az, hogy az Isteni műszak egy nagyon beteg, morbid film akar lenni, nagyon beteg szitukkal és nagyon beteg karakterekkel. De bőven nem elég bizarr és bőven nem elég fekete. Ahogy a mozit, a nagyjátékfilmet ma anakronisztikus műfajnak érzi az ember, úgy ennél a filmnél is az volt az érzésünk, hogy ezeket a sztorikat, ezeket a poénokat már számtalanszor láttuk, hallottuk.

  • Tényleg csak egy példa: Mivel mentősökről szól a történet ráadásul a kilencvenes évek elején játszódik, hangsúlyos poén, hogy a Szomszédokban Mágenheim doktor milyen viccesen béna orvos volt. De az a baj a szomszédokos poénnal, hogy egyszerűen már fárasztó. Lehet, hogy amikor Bodzsár Márk elkezdte írni a forgatókönyvet, akkor még nem volt Szomszédok-emléktúra, meg Szomszédok-parti sem. De akkor meg vagy nem szabad retrózni, és állati eredetinek kell lenni, vagy a hetedik művészetnek kell felpörögnie, mert annyira lassan készül, hogy már lekövetni sem képes a világot.
  • Az egyik szereplő karddal hadonászva nindzsásat játszik és közben belecsap a villám. A neten naponta ütközünk ennél sokkal bizarrabb és viccesebb videókba. Távol van már ettől az ingerküszöb.
  • A Trill Zsolt játszotta embercsempészt Szőke Kólának hívják! Erről csak annyit, hogy ez például egy 2005-ös magyar film címe is, aminek a főhőse Beleznay Endre!!!! Hahó, lehet ennél szomorúbb dologra emlékeztetni a nézőket?
  • A filmben az egy vicc, hogy a kínaiak úgy néznek ki, mint a japánok, meg kutyahúst esznek, meg egy sem hal meg, mert egymásra örökítik a személyazonosságukat. :(((((

Ugyan az alapkonfliktust parkolópályára tolja a film, de egy dologról folyton mesélni akar valamit: a halálról, elmúlásról meg az ehhez vezető végzetről és önálló akaratról. De ezzel az intenció-problémával meg az lett, hogy a film egyszerűen nem nagyon tudta átverekedni magát a van-e fény az alagút végén kérdésfeltevésen.

isteni5

Ötvös Andris és Rába Roland a KIRÁLY!

Ami viszont csodálatos, sőt már-már filmtörténeti jelentőségű, az a két főszereplő, Ötvös András és Rába Roland alakítása. Eddig magyar filmben leginkább barázdált arcú színészek nagyon lassan, némán izomból néztek, esetleg száraz kenyeret rágtak vagy infantilis hülyegyerekként pörögtek, mint a búgócsiga. Eközben a való élettől és az irodalmi nyelvtől is fényévekre lévő, Magyarországon sosem hallott mondatokkal szurkálták a nézők agyát. Az Isteni műszak dialógusai és főszereplői is nagyon rendben vannak. Jó volt nézni, jó volt hallgatni őket. És ez az érdem nem csak az övék, hanem a rendező Bodzsár Márkké is, aki remekül vezette a főszereplőket. Bár így tett volna a temetkezési vállalkozót játszó modoros Zsótér Sándorral, és a feltűnően bénán nácit alakító Nagy Zsolttal is!

A történetfüzérnek ugyan vannak erősebb és gyengébb darabjai, de végeredményben a tét nélkülivé vált hosszú film érezhetően lefárasztotta a nézőket. A Vajna-korszak első filmje pont ott bukik el, ahol legerősebbnek kellene lennie: a forgatókönyvnél.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt