Rengeteg pénz visszavételével fenyeget Lázár János

Közel 2500 céget rakott ki szégyenfalára az NFÜ, az EU-s pénzek elosztásával foglalkozó kormányügynökség. Ezek azok a cégek, amelyek „valamilyen oknál fogva még nem vették át a nyilatkozatot”, olvasható az NFÜ honlapján.

Hogy milyen nyilatkozatot?

Hát azt, amelyiket több mint 45 ezer cég kapott kitöltésre idén szeptemberben. Minden 2007 óta EU-s pályázaton győztes kapott egy ilyet. Ebben meg kell mondani, hogy kicsoda a pályázaton nyert cég igazi tulajdonosa.

Akik nem szolgáltatnak adatokat, azoktól visszaköveteli az NFÜ a már lehívott támogatásokat, legalábbis ezzel fenyeget az ügynökség.

„Az elszámoltatásból akár 50-100 milliárd forint is befolyhat, amelyet a korábban pályázó cégek között osztanak szét” - mondta Lázár János, az NFÜ-t felügyelő államtitkár. Mint látni fogjuk, szinte kizárt, hogy ez tényleg így történjen.

Az NFÜ közleménye szerint kamatostul szednék vissza a pénz, és ez még csak a kezdet. November közepén újabb listát tesznek ki, akkor azokról a cégekről, amelyek ugyan átvették az űrlapot, de nem küldték vissza. Tőlük is visszavennék a pénzt.

Csakhogy ez az egész terv teljesen irreálisnak tűnik. Szinte kizárt, hogy több tízmilliárdot ezen a vonalon visszaszerezzen az állam. A nagy elszámoltatási programba belelátók inkább úgy tartják, hogy egy politikai kampány beharangozója a nagy riogatás.

Fotó: MTI/Földi Imre

A nyilatkozatot e-mailen küldték ki a cégeknek. Az NFÜ szabályzata szerint 8 napon belül minden kiküldött e-mailt „átvettnek” nyilvánítanak. A szégyenlistán tehát valójában nem azok szerepelnek, akik "nem vették át", hanem azok , akik nem nyitották meg a mailben kapott linket, ami egy személyes tárhelyre vezet, ahonnan meg lehet nyitni a nyilatkozatot. Az ügynökségnél az EMIR nevű pályázatkezelő szoftveren keresztül látják, hogy ki járt a tárhyelében.

2012-ig akár offshore is lehetett

A nyilatkozati kötelezettség elvi alapja, hogy 2012 óta az új alkotmány értelmében offshore cégek nem kaphatnak állami megrendelést vagy támogatást. Ezen az alapon az EU-s támogatásokból is kizárták az offshore cégeket. 2012 óta a pályázóknak elég volt csak annyit aláírniuk, hogy ismerik ezt a szabályt, és büntetőjogi felelősségük tudatában kijelentik, hogy megfelelnek a feltételeknek. Ezt idén szigorították, most már külön ki kell tölteni egy hosszabb űrlapot, ahol bizonyítani kell a pályázó cég tulajdonosi struktúráját. Ez sok pályázatírót és pályázót kiakasztott, mert még bonyolultabb lett a pályázás. Az NFÜ szakértői szerint egy egyszerű hazai cég esetében fél óra alatt ki lehet tölteni az új papírokat, ha összetettebb a struktúra (konzorcium pályázik, külföldi cégek is benne vannak) akkor bonyolultabb a helyzet, de az átláthatóság miatt ez nagyon fontos.

Az offshore nyertesek elleni harc jegyében kérték be tehát a nyilatkozatokat. És akkor jönnek a bökkenők:

  • Most minden cégtől elvárja az NFÜ az átláthatósági nyilatkozatot, akik ebben az EU-s pénzügyi ciklusban, vagyis 2007 óta pályázati pénzt nyertek. Holott 2012 előtt offshore cégek is teljesen legalálisan nyerhettek. A 2012 előtti győztesektől nem lehetne visszakérni a pénzt, akármit is írnak az átláthatósági nyialtkozatba.
  • A támogatási szerződés megkötésekor a győztesek 5 évre adatszolgáltatási kötelezettséget vállaltak. Aki már 2007-ben nyert, azokra ez a kötelezettség így már nem vontkozik, úgyhogy tőlük még erre hivatkozva sem lehetne visszavenni a pénzt.
  • Több olyan cégről is tudok, amely ugyan nyilatkozott, de mégis felkerült a szégyenfalra. A lista biztosan hibás. Hogy mennyi a tévedés rajta, azt nem tudom ellenőrizni.
  • Több olyan cégről illetve alapítványról is tudok, amelyik rajta van a listán, de már nem működik. Csődbe mentek, felszámolták, bezártak.
  • Van aki arra panaszkodik, hogy azt a mailcímét már nem használja, amire az értesítés jött.
  • Van aki arra panaszkodik, hogy a pályázatírója foglalkozott minden adminisztrációval, azóta viszont a pályázatíró eltűnt.

Mindezek miatt hosszú perek, bonyolult eljárások, elképesztően sok papírmunka és költség lenne mindenkinek egyenként utána menni, és behajtani a már megítélt és elszámolt támogatási pénzt. Egyáltalán nem biztos, hogy egy nem létező e-mail cím miatt olyan egyszerűen elveheti az állam az elköltött támogatást, főleg, ha más szabálytalanságot az egykori támogatott sohasem követett el.

Ráadásul ha perre megy vagy vonakodik fizetni a megbüntetett pályázó, akkor mire véget ér az egész eljárás, addigra simán eltelik az az idő, amíg ezeket a pénzeket újra meg el lehet költeni. 2015 végéig minden ehhez a ciklushoz tartozó pályázati pénzzel el kell számolni. Így hiába ígérte Lázár, hogy a tartaléklistára tett korábbi pályázók a visszakért pénzeket megkapják, ennek kivitelezhetősége erősen kétséges.

Mi értelme van akkor ennek az egésznek?

Az NFÜ a választásokig rendszeresen be kíván számolni a gyanús nyertesek elleni nagy hadjáratról, aminek ez a listázás csak az első része.

Várhatóan fennakad majd a szűrőn néhány nagyon fura győztes, lehetőség szerint olyanok, akik még 2010 előtt nyertek, és valamilyen MSZP-s kapcsolattal bírnak.

Ennek az izgalmas kampánynak az előkészítése a mostani feketelista valószínűleg.