Így csinált hülyét magából a Millenáris ügyvezetője

gazdaság
2013 november 05., 14:14
  • Kaptunk egy meghívót egy sajtótájékoztatóra.
  • Érdekesnek tűnt, mert arról az építőipari cégről van szó, amelyiknek a vezetői a nagy zuglói hangfelvétel-gate-ben arról beszélnek, hogy kenőpénzt kellett adniuk a kerületi vagyonkezelőnek
  • Aztán kiderült, hogy az a Szabó Bálint tartja a sajtótájékoztatót, aki már sok kalandos dologban részt vett, legutóbb az őszödi beszéd kiszivárogtatóit akarta lebuktatni, aminek a vége az lett, hogy kiléptették a DK-ból
  • De aztán a Millenáris ügyvezetője gondoskodott róla, hogy ne verjük a fejünket a falba, amiért elmentünk a sajtótájékoztatóra.

Van az a cég, amiért lobbizva a kft. ügyvezetője és annak testvére elment Ferdinandy István zuglói alpolgármesterhez, és elmesélték neki, hogy csődbe kerültek, mert teljesen nem fizette ki őket az önkormányzat vagyonkezelője. Pedig 20 százalék "sarc zsét" is fizettek. Erről a találkozóról hangfelvétel készült, ami szeptemberben került nyilvánosságra.

A cég 2011-ben kapott megbízást a zuglói önkormányzat tulajdonában lévő lakóépületek és intézmények felújítási munkálataira, mintegy 480 millió forintért. A hvg.hu-nak szeptemberben nyilatkozó Papcsák Ferenc polgármester szerint mindent rendben kifizettek, Katona Zoltán, a cég ügyvezetője szerint ők 40-50 millióra még várnak. Egy október 9-i egyeztetés szerint Zugló két héten belül kifizet 24 milliót, a kerületi vagyonkezelő pedig további 30-35 milliót. Ez nem történt meg amúgy.

Ez a cég a HBF Építőipari Kft., és valóban május óta csődeljárás alatt van. 66 alvállalkozónak tartozik, összesen 427 millió forinttal. Nemcsak a zuglói munkákban, hanem például a SOTE felújításán is dolgoztak az alvállalkozók a HBF-nek. A cég és a hitelezők tegnap csődegyezségi eljárást tartottak, az ajánlat az volt, hogy a tartozás 50 százalékát fizetik ki, részletekben, 3,5 év alatt.

Csőd, állami segítséggel

A HBF-ről tudni kell, hogy a cégben kisebbségi tulajdonos volt a magyar állam is 2013 tavaszáig. Ez úgy lehetséges, hogy a száz százalékig állami tulajdonban lévő Széchenyi Tőkebefektetési Alap - amit azért hozott létre az uniós pénzekkel gazdálkozó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, hogy támogatásokhoz jutassa a kis és középvállalkozásokat - éppen a HBF-be fektetett be története során először 2012 elején. 54 millió forint tőkeemeléssel segítették meg a céget, mert az "bebizonyította, hogy életképes üzleti modellel a jelenlegi helyzetben is lehet sikereket elérni az építőiparban, 24 órás gyorsszolgáltatása réspiaci űrt tölt be" - írta közleményében az alap.

Na, itt jött a képbe Szabó Bálint, aki - ezúttal nem megerőszakolt politikusként vagy fiktív szervezetek létrehozójaként, mégcsak nem is az őszödi beszéd kiszivárogtatása minden titkának tudójaként nyilatkozott, hanem - már tavasz óta képviseli a 66 alvállalkozót. Ő sajtótájékoztatót tartott tegnap, ahol elmondta, hogy a HBF éppen abban az időszakban, 2012 második felében és 2013 elején halmozta fel a tartozásait, amikor már az állami cég kisebbségi tulajdonos volt, és a felügyelőbizottságban is ültek SZTA által delegált tagok. Az Alap kénytelen volt kiszállni, amikor csődeljárás indult a cég ellen, így került be kisebbségi tulajdonosként a Via Aba Kft.-n keresztül a jó politikai kapcsolatokkal rendelkező Patonai Péter, a Magyar Fejlesztési Bank korábbi, az első Orbán-kormány alatti elnök-vezérigazgatója, aki korábban már felügyelő bizottság tag is volt a HBF-ben.

Hova ment a pénzt?

Szabó nem hagyta ki azt a ziccert sem, hogy a nyilvánosságra került zuglói hangfelvétel alapján még kenőpénzre is kellett költeni (amit persze minden érintett tagadott), ezért is kerülhetett csődbe a cég.

Még elmondta azt is, hogy felháborító, hogy vagyonos emberek nyerészkednek becsületes, a munkát elvégző, de a pénzükre hiába váró alvállalkozókon. Büntetőfeljelentést tesznek, ha kiderül, hogy a HBF rendben megkapta a pénzt, de abból már nem jutott az alvállalkozóknak, hanem titkos helyekre ment a nyereség.

Megjelenik a fontoskodó ember

Aztán egyszer csak a sajtótájékoztató végén megjelent a Millenáristól valaki, akit Incze Zsolt ügyvezető küldött oda. Mindez a Csodák Palotájának korábban helyt adó épület előterében történt. Közölte, hogy nem adtak ki senkinek forgatási engedélyt, azonnal fejezzük be, amit csinálunk, és az addig rögzített felvételek sem mehetnek le az engedélyük nélkül. A belépő azért lett különösen komikus, mert - nem tudom, hogy mire számított a fontoskodó ember, de - rajtam kívül, akinél egy toll és egy papír volt, csak az önkormányzati Zuglói Lapok egyfős stábja volt ott kamerával. Így lehet, hogy Papcsák kerületében mégsem láthatják majd Szabó Bálint monológját, és lesz is mire fogni. (valóban van egy ilyen pont a Millenáris házirendjében: A park területén kereskedelmi céllal fotózni, felvételeket készíteni csak az üzemeltető hozzájárulásával engedélyezett.)

Mondjuk ezután érdekesebb lett Szabó Bálintnak az a lényegtelennek tűnő megjegyezése, hogy a HBF környékén tanácsadóként ott van Incze Zsolt, a Millenáris Park ügyvezetője. A csődeljárás helyszínválasztásáért jár a csillagos ötös.

Elfogadták a kényszeregyezséget

Aztán bevonultak a hitelezők a Csodák Palotája hűlt helyére, és némi vita után elfogadták a kényszeregyezséget, vagyis csak a tartozás 50 százalékát fizeti ki a HBF, négy év alatt, a másik feléről lemondtak. Ezzel megmentették a felszámolástól a céget.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.