Egy nomád harcos díszesen felszerszámozott lovának sírját találta meg Gulyás Gyöngyi és Gallina Zsolt ásatásvezető régész egy az M43-as autópálya építéséhez megnyitott bánya területén, Csanádpalota közelében. A magányos lovat felszerszámozva, díszes veretekkel, hasra fektetve temették el, ahogy egy lovassírban tették volna. A sírban talált kengyelek és az aranyozott ezüst veretek alapján a ló egy keleti nomád nép rangos harcosáé lehetett.
A ló gazdájának sírját egyelőre nem találták meg, így nem lehet tudni, kié volt. Elképzelhető, hogy a 4,5 hektárnyi területen korábban feltárt Árpád-kori falut elpusztító mongol csapatok egyik magas rangú harcosáé, akit a sietség miatt elhamvasztottak, vagy távolabb temették el. Egy másik feltevés, hogy a ló a környéket megszálló kunok egyik vezéréé volt, akiket az 1278-as hódtavi csata után űztek el a térségből.
A homokbánya területén augusztus végén kezdődött megelőző ásatáson eddig kelta, szarmata és Árpád-kori települések nyomaira bukkantak. A lósírhoz korban közel eső falu nyomait több kemencés ház, szabadtéri kemencék, árkok és gödrök jelzik.
Az egyik árokban két összekötözött végtagú halott csontváza feküdt az egyik deréktáján öt IV. Béla-denárral. Ezek az érmék tatárjáráskori kincsleletekben fordulnak elő, így az Árpád-kori falu pusztulása is ekkor lehetett. Ezt az elméletet erősíti az is, hogy egy építmény maradványai között a letaposott járószintjén egy kétélű, 110 cm hosszú pallost, egy lóvakarót és egy sarlót találtak. Ezeket elrejtethette a tulajdonosa. (MTI)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.