• Ma a baloldal legmeghatározóbb fóruma az Egyenes Beszéd című műsor.
• Mondjuk tévében, fő műsoridőben olyan nagy választék nincs is.
• Ebben a stúdióban karrierek dőlhetnek el.
• Főleg olyan, a magyar újságírásban forradalminak számító újítások révén, mint például az úgynevezett „kérdés”.

Amikor belépünk az ATV székházában Kálmán Olga irodájába, az első, ami feltűnik, egy óriási halom levél. Kézzel írott, borítékba zárt, klasszikus levél. Hegyekben áll mindenhol.

Vannak köztük mindenféle, vicces és szomorú, szerelmes levél, házassági ajánlat, panasz, kérés. Van, aki táviratban, személyes ismeretség nélkül kérte a műsorvezetőt, hogy intézkedjen a temetéséről, ha annak jön el az ideje.

Azt nem lehet mondani, hogy a televíziós műsorvezetőket Magyarországon a nézők alulértékelik.

Kálmán Olga 2009 óta szép lassan meghatározó hangja lett a magyar baloldalnak. Nem egy pártelnök, egy frakcióvezető, vagy egy aktivista, hanem az újságíró tölti be ezt a szerepet. Az országban sokfelé teljesen komolyan azt gondolják a baloldali választók, hogy akár miniszterelnök is lehetne. Kegyajándékkal érkezik hozzá a műsorba hívott b-kategóriás politikus. Igazi sztár lett belőle, akihez már dörgölőzni is dicsőség.

Ezt persze először visszautasítja.

Az ATV székházának homlokzatán egy másfél emeletes Kálmán Olga-arckép hirdeti az Egyenes beszédet. A híradós részleg mellett elhaladva megnézzük előbb a személyes irodáját, aztán külön az Egyenes Beszéd szerkesztőségi szobáját.

Amikor pedig bemegyünk a stúdióba, azt látjuk, hogy egy táblázatban percre pontosan be van osztva az ATV műsorrendje. Az Egyenes Beszéd után kezdődő A tét című műsor kezdési időpontja mellett viszont ott van egy megjegyzés kézzel beírva a nyomtatott adásmenetre:

A szerkesztőségi szoba mögötti kertben dohányzás közben újra rákérdezünk. Oké, hogy szerinte ő nem sztár, de azért nekünk azt mesélik, hogy az ATV-ben mindenki az Egyenes Beszédhez igazodik. Akkor elismeri:

Igen, de megdolgoztunk érte.

Két szál mentén követtük végig Kálmán Olga pályáját. Egyrészt arra voltunk kíváncsiak, hogyan hagyott le fokozatosan mindenkit maga körül egy Szombathelyről érkezett híradós. Másrészt azt, hogyan lett a műsor a magyar baloldal legfontosabb felülete.

Kálmán Olga a Magyar Televízió Nyugat-Magyarországi Regionális Stúdiójában kezdett dolgozni a kilencvenes években Szombathelyen. Monoron született, a nyolcadik kerületben nőtt fel, aztán Szombathelyen tanult. Klasszikus híradós riporter volt. Gyilkosságok, hóvihar, kulturális nap: ami jött, azt elmondta egy rövid riportban.

A Regionális Stúdiók dolgozói természetesen a nagy köztévének is bedolgoztak. Egy hóvihar idején körkapcsolással mentek végig a helyszíneken a budapesti stúdióból, amikor a bemondó összezavarodott, és megkeveredtek a szövegek. Amikor Szombathelyre került a sor, Kálmán Olga végigmondta az összes többi helyszínt, ezzel helyreállt a rend. Másnap jött a telefon, hogy várják a központban.

1994-ben már ingázott Budapest és Szombathely között, és a fél nyolcas híradó bemondója is volt.

A köztévében akkoriban kapott lehetőséget egy új riportergeneráció.

A beszélgetős stílust igazán a Szabadság tér című reggeli műsorban tanulta meg. A műsor az első Fidesz-kormány idején indult a Nap-kelte helyett, amiért eleve sokan fideszes műsorként, sőt árulóként tekintettek rá.

Mai műsorvezetői énje itt kezdett kialakulni.

Akkori kollégái szerint bár barátságos, vicces és laza lány volt, de a kamera előtt mereven viselkedett. Itt csiszolódott ki az a kisemberi póz, ami meghatározó stíluseleme lett.

Van olyan kollégája, aki ezt úgy fogalmazza meg, hogy olyan, mintha Marika néni kérdezne. Van, aki odáig ment, hogy kérdései közben egy kicsit butábbnak tetteti magát, mint amilyen. Olyan is volt, aki szerint kimondott szempont a vendégek kiválasztásánál, hogy "édesanyámat Monoron érdekli-e".

Ő maga úgy emlékszik, hogy nem is csak a műsorok edzették itt meg, hanem az interjúgyakorlatok, amit akkori főnökével, Pikó Andrással csináltak.

A tévés élete 2000-re, Csermely Péter érkezésével változott meg végleg. Akkor rúgták ki Pikót, a műsor főszerkesztőjét, többen, köztük Kálmán Olga szolidaritásból felmondtak.

Nem volt sokáig munka nélkül, sok más távozó köztévéssel együtt az Inforádióhoz került.

Az Info a kétezres évek elején inkább Fidesz-közelinek tekintett csatorna volt, főleg Módos Márton főszerkesztő miatt, aki korábban dolgozott a pártnak. Mai szemmel az akkori csapat összetétele egészen valószínűtlen: együtt dolgozott Mong Attila, Obersovszky Péter, Exterde Tibor, Kálmán Olga. A stílust úgy mérték ki patikamérlegen, és figyeltek, hogy semerre se billenjenek el. Innen nehéz volt személyes hanggal kitörni. Viszont, főleg az első években szinte csak élő adásokkal operáló, pörgős rádió volt.

Bárkivel beszéltünk, jó hangulatú helynek írta le az akkor Inforádiót. Nem véletlenül történt meg itt a már említett csokifaszos eset, amikor Kálmán Olgát élő adásban próbálták zavarba hozni.

Van, aki szerint a rádiózás érezhetően átmeneti volt az életében.

„Nehéz volt megszokni. A tévében sokféleképpen kifejezheted magad, ott csak a hangod van.”

De nem emiatt távozott végül.

A tulajdonossal egyre gyakoribbá váltak az összeütközések. A rádió műsorait átalakították, az élő beszélgetések helyett jöttek az előre felvett anyagok, őt pedig nem sokkal később megkereste az ATV.

Az Egyenes Beszédet eredetileg hatan vezették felváltva. Közülük emelkedett ki Kálmán Olga, és maradt egyedüli műsorvezető.

Egyrészt az ő adásai voltak a legnézettebbek. Másrészt a csatornának is jobb volt egy archoz kötni a műsort. Ezen kívül pedig éppen akkor lett belőle hírigazgató, amikor egyszemélyes lett a műsor.

Erre az egybeesésre azért rákérdezünk.

„Megbeszéltük a tulajdonossal és Kert Attilával, aki akkor lett híradó főszerkesztő, és mindenki úgy látta, hogy ez lesz a legjobb a műsornak. Nem egyedül döntöttem el, hogy mi lesz.”

Ennél is meghatározóbb kör volt, amikor hosszas csatában legyőzte Friderikusz Sándort, ATV-s ősellenségét.

A Friderikuszos konfliktustól a novemberben megjelenő könyvében ír.

Amikor Friderikusz 2006-ban az ATV-hez érkezett, az Egyenes Beszéd felívelőben volt, ő viszont nagyjából hasonló politikai beszélgetős műsort képzelt el, éppen az Egyenes Beszéd utáni idősávban. Ráadásul Friderikusznak, mint sztárigazolásnak, sokkal több embert adtak, és előjogai voltak a stúdióval kapcsolatban is.

Egy ponton Kálmán Olga szerint Friderikusz ezt mondta neki:

„Nekem már mindegy, én már eleget dolgoztam, de a maga karrierje szempontjából fontos lenne, hogy a szakma csúcsát, a tudósítót lássuk magában. Ezért aztán szüntessük meg az Egyenes Beszédet, és legyen az én műsoromban riporter.”

Saját válaszára pedig így emlékszik:

„Sándor! Ez igazán megtisztelő, sőt minden idők legjobb ötletének tűnik. Legyen úgy, hogy hétfőn maga ül a stúdióban, én pedig szállítom a bivalybasznádi híreket, kedden pedig én ülök a stúdióban, és önt kapcsoljuk Bivalybasznádról!”

A beszélgetést kétévnyi harc követte. Presztízscsaták zajlottak vendégekért, stúdióért, ami végül egy Lamperth Mónika-interjúban csúcsosodott ki. Az akkori árvízhelyzetről a belügyminiszter az Egyenes Beszédben akart nyilatkozni, de Friderikusz megpróbálta átcsábítani saját műsorába. A gigászok harca újra fölényes Kálmán-győzelmet hozott: a belügyminiszter megmaradt az Egyenes Beszédnél. De ez ma már médiatörténelem.

Mára egyértelműen az Egyenes Beszéd a király az ATV-n. A nézettség 2009 óta megháromszorozódott.

Mondjuk ezt a mesés sikert részben a baloldal választási vereségének és a köztévé átalakulásának köszönhetik. Az ellenzéki szavazók számára a köztévés hírműsorok nézhetetlenek lettek, ezért mindenki átszokott az ATV-re, azon belül leginkább az Egyenes Beszédre. Átlagosan 400 ezer ember nézi az esti beszélgetéseket.

Kapcsoljátok be légyszi a Vér, Halál, Gyűlöletet

– mondja a segédszerkesztőnek az alagsori irodában, és már megy is az RTL Híradó. Se házon belül, se azon kívül nem tart senkit igazi konkurenciának.

Az Egyenes Beszéd nem a világ legbiztonságosabbra szerkesztett műsora legalább is abban az értelemben, hogy a 19:25-kor induló adás vendégei néha még 7-kor sincsenek meg fixen.

„Volt, hogy a Somogyi Zoli járt itt más ügyben a székházban, de annyira nem vállalta senki a témát (az új István királyról kellett volna beszélni), hogy végül is őt kértük meg, hogy ugorjon be. Eleve tudjuk, hogy vannak emberek, akik közel laknak, Révész Máriusz, Simon Gábor, Osztolykán Ágnes.”

– mesélték mosolyogva a tévénél. Amiből következik, hogy az a baloldali politikus, aki vinni akarja valamire, Kőbányán, a stúdióhoz közel keres lakást.

Hiába befutott műsor ez, a nézettség a vendégen múlik. És nem az igazán emlékezetes, nagy internetes karriert befutó adások (Pokorni kirohanása, Deutsch Tamás büntetése) hozzák a tömegeket, hanem egy-egy kényelmesebb beszélgetés Kéri Lászlóval, Vértes Andrással, Bokros Lajossal.

„Én hiába élvezem a jó vitát, a nézők azért azt szeretik, ha megerősítjük őket a véleményükben, és ezt figyelembe kell venni.”

A politikai újságírók között, legalább is, ami a baloldali nyilvánosságot illeti, nincs, aki Kálmán Olgánál befolyásosabb lenne. Nemhogy a műsorára figyelnek a politikusok, még az előzetesekre is.

„A Kőrös Gusztávos volt az eddigi leghúzósabb adás.

Az elég gyakran előfordul, hogy egy beszélgetés után jön egy-két elégedetlen sms vagy telefon pártvonalon, de olyan még nem volt, hogy az adás előtt, mikor még csak az ajánlók futnak a tévében, már itt aggodalmaskodjanak a politikusok. Csörgött a telefon, mindenki pánikolt, hogy mi lesz, mit fog mondani a pofa” – mondja egy ATV-s.

Az Egyenes Beszédben politikai karrierek indulnak, és érnek szomorú véget. A baloldali pártemberek számára tényleg ez a legfontosabb közéleti felület.

„A mi potenciális választóink, azon belül is a véleményformálók ezt a műsor nézik. Ha fontos üzenetünk van, ha reagálnunk kell valamire, akkor ide kell beküldeni az embert.”

Ezt az Együtt-PM-ben mondják az Egyenes Beszédről. Kálmán Olgát kemény, de korrekt műsorvezetőnek tartják. Ha kevésbé rutinos ember megy hozzá, akkor visszafogja magát. Például Teket Melindát, aki „ugyan kedves jelenség, de az országos politikában teljesen tapasztalatlan, két perc alatt be tudta volna bevinni az erdőbe pártpolitikai kérdésekkel”, de nem tette. A rutinosabb politikusokkal sokkal keményebb.

Az MSZP-ben kevésbé jó a vélemény a műsorvezetőről.

„Az igaz, hogy a szakpolitikusokkal korrekt, de azért a pártpolitikánál látszik, hogy ő az MSZP-nél egy jóval liberálisabb vonalat visz.”

A szocialisták úgy érzik, egy vezető MSZP-s politikussal keményebb, mint egy bajnaistával. Mesterházy Attila például ritkábban is fordul elő az Egyenes Beszédben, állítólag nincsenek nagyon jóban a műsorvezetővel. Lehet, hogy Mesterházy ezért nem akkora király a baloldalon.

És közben vidéken még tényleg megy az a track, hogy ha nem tudnak az Együttel megegyezni a szocik, akkor legyen Kálmán Olga a miniszterelnök jelölt.

Sokan tartanak tőle, a kevésbé rutinos, kamera előtt bizonytalan embereket ide be sem küldik. Aki megy, az ide készül a legtöbbet.

„Itt egyszer kimosolyog a kamerába, és azon a jellemző, leereszkedő hangján azt mondja, hogy »na ne vicceljen«, akkor neked lőttek.”

A fintorgással együtt az MSZP-sek is tényleg bármit megtesznek, hogy bekerüljenek. Az ő választóik is ezt a műsort nézik.

Mikor Török Zsolt pártszóvivőnek az egyik szerkesztő poénból azt mondta, hogy csak akkor kerülhet adásba, ha konfettit is visz magával a politikus halál komolyan vette a dolgot, és kellékekkel érkezett a stúdióba.

Tulajdonképpen Török veszte is Kálmán Olga lett: ő kérdezett rá nála, hogy a HVG az MSZP-től kapta-e a bajai videót, és ezt az MSZP szóvivő neki tagadta le kerek perec egy nappal azelőtt, hogy kiderült, mi történt. Van, aki azt gondolja, hogy a műsorvezető pontosan tudta, hogy MSZP szivárogtatott, mikor Töröktől kérdezett. Kálmán Olga annyit mond: kikövetkeztette, hogy mi történt, de biztos infója nem volt.

A jobboldalon nem ez a „szigorú, de igazságos” kép él. Ott egyértelműen az ellenséges oldalhoz sorolják. Meg valószínűleg azt is gondolják, hogy az Egyenes beszéd főleg párszázalékos ellenzéki pártok belső vitafóruma.

Giró-Szász András kormányszóvivő tavaly nyár óta nem volt, úgy tudjuk, mindenféle gazdasági számokon vesztek össze.

Rogán Antallal nincs rosszban, de ő sem jár túl gyakran. Gulyás Gergely és Kocsis Máté viszont szívesen megy hozzá. Ezeket a beszélgetéseket a műsorvezető is szereti.

„Nekem is az az izgalmas, ha egy jól felkészült, jól vitatkozó ember ül velem szemben. Ilyen Rogán Antal, Deutsch Tamás, de például Kocsis Máté is nagyon sokat fejlődött.”

Ezt a belsős vitafórum hangulatot erősíti az a történet, hogy egyszer Szigetvári Viktor bajnaista kampányguru és Karácsony Gergely, akkor még LMP-s képviselő az üvöltözésig fajuló politikai vitába bonyolódott a stúdió előtt a folyosón, miközben arra vártak, hogy Kálmán Olgához bemehessenek.

Direkt politikai szerepet viszont nem vállalna.

„Én kérdezni szeretek. Nem tudom elképzelni, hogy ott álljak egy miniszterelnök mellett és szó nélkül hallgassam, ahogy például nem mond igazat.”

Ezért nem vállalta el a kormányszóvivősséget, amit kétszer is felajánlottak neki.

A jobboldali politikától sem volt mindig olyan távol, mint most. 2003-ban, a Fidesz választási veresége után egy évvel feltehetően Áder János megbízásából fideszes vezetőknek tartott kommunikációs tréningeket Dobogókőn. A Magyar Nemzet és a Demokrata elég sokáig cikkezett róla, hogy baloldali újságírók oktatták a Fidesz vezetését, és hogy ez micsoda óriási skandallum.

Pedig Kálmán Olga sokkal távolabb érzi magát a baloldali politikától, mint ahogy azt a jobboldali lapok, vagy akár mi a 444-nél feltéteztük.

„Független újságíró vagyok. Azt, és úgy csinálom, ahogy szerintem helyes. Nem mérlegelem, hogy ez az egyik vagy a másik táborban hogy fog hatni. Ha most baloldalra sorolnak, hát akkor soroljanak, az lenne a baj, ha emiatt kezdenék el máshogyan viselkedni, mint ahogy egyébként dolgoznék vagy kérdeznék.”

De ha tényleg független újságíró, akkor hogy kerül mondjuk Szárszóra?

„Szárszón most voltam először. Az ATV ott médiapartner volt. Sokat volt szó róla a tévében, nálam is az adásban. Nagyon jól nézték. Nem mondom, hogy kötelező volt lemennem, de azért nem is teljesen szabadon választott gyakorlatként kerültem oda.

Miért Vágó Gábort hívja egy kis parttalan oligarcházásra, ha mondjuk a Magyar Nemzeti Bank ügyeiről van szó?

„Az MNB reklámköltéseiről boldogan beszélnék ottani emberrel, vagy akár Matolcsy Györggyel, de ők ugye nem jönnek el. Vágó Gábort amúgy is behívtam az inflációról beszélni, hozzácsaptuk ezt a témát is. Ez egy praktikus döntés volt.”

Vagy mit keres a műsorában Schmuck Andor?

„Schmuck Andorral az a helyzet, hogy fontos témái vannak. Nekem sok idősebb nézőm van, az ő számukra fontos ügyekről beszél az Andor, még ha ez nem is a legszexibb pártpolitika. Meg legyünk őszinték. Őt is elég jól nézik.”

Jól ismeri erősen baloldali közönségét. Ezzel együtt is inkább a közönség számára kedves dalokat játszó, sikeres előadó képe rajzolódik ki, mint a lojális pártkatonáé.

Az viszont egyértelmű politikai állásfoglalás, hogy jobbikosokat nem enged be a műsorba. Ez egyrészt policy az ATV-nél, másrészt azt mondja, ő is teljesen egyetért ezzel. Sőt, akkor lenne bajban, ha a tévé erre kérné. Azt mondja, nem ül egy asztalhoz szélsőjobboldaliakkal.

Képek: Botos Tamás

Szöveg: Erdélyi Péter + Plankó Gergő