• Csenyétén botrányba fulladt a Mazsihisz és a Magyar Iszlám közösség segélyakciója.
• A csenyétei akciót a Republic kreatív ügynökség tavaly karácsonyi akciójával állítottuk párhuzamba, ahol pulóvereket gyűjtöttek hajléktalanok számára.
• Erről írtunk egy cikket, amiben azt mondtuk, hogy a használt ruhaosztás nem jótékonyság, hanem lomtalanítás.
• A cikkünkre ma minden érintett reagált.

 

Röviden:

Magyar Iszlám közösség: a 444 szerzője "kiragadott fél mondatából fabrikált "vérvád" alapján uszít egy teljes világvallás, és annak tagjai ellen"

Republic kreatívügynökség: "A rendezvény célja NEM csúnya pulóverek felajánlása hajléktalanok számára."

Mazsihisz: "szervezőknek – jó szándékuk ellenére – be kellett látni, hogy a segélyakciók lebonyolításának vannak alapvető szakmai normái,"

hosszan:

A Republic Group kreatívügynökség 'Csúnya Pulcsi Charity Night'-tal kapcsolatban az alábbi kiigazítást szeretné tenni

1. A tavalyi (és az idei) rendezvény célja NEM csúnya pulóverek felajánlása hajléktalanok számára. Ez soha nem volt a rendezvény célja.

2. A "Csúnyapulcsi buli" csupán egy rendezvény tematikája, egy eszköz arra, hogy sokan eljöjjenek egy társasági rendezvényre, kedvük legyen az adakozáshoz. Szerte a világon igaz, hogy pozitív hangulatú rendezvénnyel könnyebb elkötelezni az embereket és így sokkal többet tudunk gyűjteni mint egy siránkozós kampánnyal.

3. A hajléktalanok számára normális, utcai, hordható ruhát és pénzt gyűjtöttünk és gyűjtünk idén is, ellentétben a 444 hasábjain megjelent állítással.

4. A ruhákat és a pénzt a Hajléktalanokért Közalapítvány számára adja át a cégünk.

5. Az ügy idén annyival komolyodott, hogy a város bizonyos részein kriminalizáltak lettek a hajléktalanok és jótékonysági akciónk erre a helyzetre is fel kívánja hívni a jóérzésű emberek figyelmét:
kriminalizálás helyett az együttérzésért kampányolunk.

Csenyéte ügyben a Mazsihisz elnöke az alábbi közleményt adta ki

Az Ifjúsági szervezet csenyétei segélyakciójának kezdeményezése helyes volt, a szociálisan rászorulókon történő segítés szándéka nemes és vallási törvényeinknek megfelel. Az akciónak az iszlám közösséggel történt közös lebonyolítása pozitív üzenetet hordozott.

Az adományozás során az élelmiszerek kiosztása rendben megtörtént, a ruhakiosztás botrányba fulladt. A szervezőknek – jó szándékuk ellenére – be kellett látni, hogy a segélyakciók lebonyolításának vannak alapvető szakmai normái, melyek betartásához szükség esetén igénybe kell venni az adott régiót jól ismerő és a szociális munkában jártas szakembereket. Az Ifjúsági Csoportnak a történteket ki kell elemeznie és a jövőbeni szociális munkájuk során a tapasztalatokat fel kell használnia.

A Magyar Iszlám Közösség nyílt levele

 

Úgy gondoljuk, hogy a cikk mind intellektuális színvonalát, mind tényszerűségét, mind etikai minőségét illetően súlyos hiányosságokkal küzd. Ez persze önmagában még nem érdemelne különösebb figyelmet, azonban maga a bejegyzés tendenciózus rosszindulatúsága alapvető emberi mivoltuk­ban alázza meg Csenyéte teljes lakosságát, fogalmaz meg hamis és rosszindu­latú állításokat az akcióban résztvevő önkéntesekkel és szervezetekkel szem­ben és egyetlen nyilatkozó kontextusból kiragadott fél mondatából fabrikált "vérvád" alapján uszít egy teljes világvallás, és annak tagjai ellen.
Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy a cikkre mindenképpen reagálnunk kell. El­sőként le kell szögeznünk, hogy a két szervezet rendszeresen végez karitatív munkát. A Mazsihisz ilyen irányú akcióit nem tisztünk részletezni, de a Ma­gyar iszlám Közösség már több, mint húsz éve szállít segélyszállítmányokat a világ minden tájára, katasztrófa-övezetekbe és háború sújtotta területekre. Ezek a szállítmányok több ezer, de inkább több tízezer ember puszta életét mentették meg Darfurtól Indonézián át, Pakisztánig. A kis létszámú hazai muszlim közösség ezen túl is, számarányához mérten jóval erején felül végez rendszeres karitatív munkát mind itthon, mind külföldön.

Rendszeresen vég­zett szociális munkánk mellett a csenyétei akció valóban rendhagyó volt. An­nyiban túlmutatott más karitatív akciókon, hogy a konkrét szociális segítség­nyújtáson túl megfogalmazott egy másik fontos üzenetet is: azt, hogy az előíté­letek, történeti terhek, politikai nézetkülönbségek, vallási különbség nem sza­bad, hogy gátját képezzék a jóra való törekvésnek, a jó ügyekben történő együttműködésnek. A Mazsihisszel közösen gondoltuk úgy, hogy szervezeteink együttműködése fontos és tanulságos példával szolgálhat nem csak musz­lim-zsidó viszonylatban, de mások, így a szélsőségesen és mestersége­sen megosztott magyar társadalom egésze számára is.

Ez az üzenet azonban nem homályosította el az alapvető célt, a nehéz helyzet­ben lévő csenyétei honfitársainknak nyújtott hasznos és kézzelfogható segít­ség nyújtását.
A cikk szerzője úgy állítja be az eseményeket, mintha a szervezetek adományo­zás címén "lomtalanítást végeztek volna". Eltekintve attól a ténytől, hogy a használtruha-gyűjtés távolról sem lomtalanítás - és ha a mások méltóságára oly érzékeny szerző akár egyetlen alkalommal is részt vett volna ilyen akció szervezésében, akkor ezzel tisztában is lenne -, a ruhák mellett több mint más­fél tonna élelmiszer is kiosztásra került, amelynek bolti értéke több, mint négymillió forint. Ha a tisztelt szerző vagy a főszerkesztő úr a legközelebbi lomtalanítás során ilyen értékben szeretne megszabadulni felesleges élelmi­szerkészletétől, akkor nyugodtan szóljon, és ingyen elszállítjuk tőle a rászorulók számára. Ha viszont nem, akkor talán legközelebb ügyeljenek egy picit jobban a jelzőikre.
Azok, akik a szerzővel ellentétben a helyszínen voltak, vagy legalább megnéz­tek pár - nem kifejezetten a balhéra kiélezett beszámolót, azok tudhatják, hogy a csenyétei akció abszolút nem abban a hangulatban folyt, amit a szerző néhány másodpercnyi videófelvétel alapján feltételez. A csenyétei lakosok közül so­kan lelkesen vettek részt az akció kivitelezésében, segítettek a pakolásban. A többiek nagy többsége jó hangulatban bármiféle probléma nélkül vett részt az akcióban.
A cikk szerzője azt állítja, hogy az adományozók "megalázták" a csenyéteieket. Nos sem a Mazsihisz, sem a MIK egyetlen cikke, egyetlen beszámolója, egyet­len nyilatkozója, egyetlen, a helyszínen jelenlévő, vagy utólag hozzászóló tagja nem fogalmazott meg egyetlen rossz, vagy becsmérlő szót a csenyétei lakosok­kal szemben. A 444 viszont ezt teszi, amikor az eseményeket úgy állítja be, mintha általában a "csenyéteiek" verekedtek volna össze, és nem csak egy rö­vid, néhány percig tartó kis összezördülés történt volna néhány résztvevő kö­zött. Ez – amellett, hogy a tények meghamisítása, és szégyen az újságírói hiva­tás által megfogalmazott etikai elvekre nézve, megalázza és megsérti csenyé­teieket, és rájátszik a szegényekkel szembeni legrosszindulatúbb előítéletekre.
Tisztelt főszerkesztő úr és tisztelt Ács Dániel! Ez - az az újságírói stílus, a té­nyek elferdítése, a rosszindulatú általánosítás az, ami megalázza és sérti a cse­nyéteiket, nem pedig a jó szándékú segítség.
És bár a legkevésbé sem szeretnénk az index által felvett összezördülés okain csámcsogni, egy szempontból - a cikk állításai miatt - mégis foglalkozni kell vele. Emberek közti konfliktust sok minden okozhat, a tömeglélektan elég széles kö­rű szakirodalommal rendelkezik. Nem kell hozzá szegénység, vagy nyomor, sok esetben egy leértékelés is furcsa reakciókat válthat ki, de egy csoporton belüli, két vagy néhány tag közötti régóta halmozódó feszültség és konfliktus is kibukhat valamely - a konfliktus szempontjából marginális esemény miatt. A konfliktus ráadásul sok esetben nem egyformán érinti a közösség tagjait, sok esetben életkori, nemi vagy más alapokon látunk különbséget. Néha az idő­sek közötti háborúság kevésbé érinti a fiatalokat, néha fordítva. Néha a férfiak között van konfliktus és a nők próbálják feloldani azt, de számos példa van en­nek ellenkezőjére is.

Az, hogy milyen pontos okok, motivációk voltak a konkrét esetben - úgy gondoljuk, nem tartozik sem az olvasókra, sem az újságírókra, de még a se­gélyszállítmányt küldő szolgálatokra sem. Ez a konfliktusban részt vevő csalá­dok, a helyi közösség és esetleg azok ügye, akik rendszeres kapcsolatot tartanak a közösséggel.
Egy ilyen ad-hoc adományosztó akció szervezőinek nyilvánvalóan nincs sem le­hetősége, sem joga az ilyen ügyek rendezésére, feladata az adományosztás si­kerének biztosítása. Bolek Zoltán - a Magyar Iszlám Közösség elnöke, nyilatkozó kép­viselője pontosan ezekről - az adott szituációra vonatkozó lehetőségekről mon­dott véleményt, amiből a cikk szerzőjének egy félmondat kontextus nélküli ki­ragadásával sikerült "szexista vérvádat" faragni nem csak a nyilatkozóval, de a vallás összes tagjával szemben.

Bocsánatkérést természetesen nem várunk. Azt gondoljuk, hogy a szerző a cikkével végső soron nem a szervezőket minősítette, hanem saját szakmai fel­készültségére és emberi, erkölcsi minőségére nézve állított ki bizonyítványt. Olyat, amilyet. Az ezzel való elszámolás Isten, a saját lelkiismerete, az olvasók és a szakma előtt - nem a mi dolgunk.
Más részről úgy gondoljuk, hogy az olvasóknak joguk van megismerni a szer­zőétől eltérő, de jóval több tényszerű információra támaszkodó véleményt is a történtekről és annak megítéléséről. Ezért szeretnénk megkérni Önöket, hogy helyreigazítás helyett ezt a levelet tegyék közzé honlapjukon.

Emellett szeretnénk jelezni, hogy akár a cikk szerzőjét, akár szerkesztőségük más tagját, nagyon szívesen látnánk a legközelebbi "lomtalanítási" akciónk so­rán. Természetesen akár újságírói minőségükben is, de talán még hasznosabb tapasztalat lenne, ha önkéntesként segítene minket az akció minél sikeresebb lebonyolításában.
2013. 11. 25.
Magyar Iszlám Közösség