A kiszabott adóbírságoknak is csak a 6-7 százalékát képes behajtani a NAV, állítja az az egyelőre névtelen adóellenőr, aki megerősítette Horváth András vádjait. De mondott cifrábbat is.

Például azt, hogy a NAV két hetet adott az ellenőröknek három multnacionális lánc vizsgálatára 2011 májusában. Ezt ennyi idő alatt gyakorlatilag lehetetlen teljesíteni, ugyanis több tucat beszállítót kellett volna ellenőrizni tíz munkanap alatt. Hogy miért nem kaptak több időt a munkára?

Rejtély.

Az ilyen láncokat jól felkészült szakértők csapata tudná hosszú idő alatt felgöngyölíteni. A hibák pedig egyből a felkészültségnél kezdődnek. Az Indexnek nyilatkozó névtelen adóellenőr szerint a hivatal belső szakmai képzése kevés azoknak, akiknek nincs komolyabb gazdasági, számviteli, jogi előképzettsége. Sokan ugyanis "kis túlzással az utcáról kerülnek a NAV-hoz".

A másik probléma az ellenőrök túlterheltsége. Egy ellenőrre átlag negyven ügy jut. Ha ezek között akad egy bonyolultabb, akkor a többit csak szúrópróbaszerűen tudja vizsgálni.

A technikai háttérrel is gondok vannak. Kevés a bérszámfejtőszoftver, ezért az ellenőrök kézzel, napokig számolgatják, hogy mennyi járulékot nem fizetett be az, aki feketén alkalmazta dolgozóit. Ennyivel is kevesebb idő jut aztán a tényleges ellenőrzésekre.

Az ösztönzőrendszer is hibás, mert inkább a könnyű ügyek gyors megoldására ösztönzi az ellenőröket a nagyobb, bonyolultabb ügyek feltárása helyett.

Az Index cikkében idézi az Európai Bizottság tanulmányát (.pdf) is, amely szerint 2000-2011 között Magyarországon a GDP pár százalékára tehető - 2011-ben például 1100 milliárd forint - áfabevétel hiányzott. Horváth ezermilliárdos áfacsalásról beszélt.