• A közszolgálati médiákról a műsoraikon kívül édeskeveset tudni.
• Pedig a két köztévét, a közrádiót és az MTI-t támogató MTVA 78 milliárdból gazdálkodik évente.
• A titkolózni mindennél jobban szerető MTVA-vezérigazgató, Böröcz István október közepén távozott.
• Utódát, Szabó László Zsoltot még október végén hallgatta meg a közmédiumokat felügyelő kuratórium.
• És bár a kuratórium elnöke nem győzte figyelmeztetni, elmondott egy-két érdekességet.

"Jelezni szeretném, hogy azon kevés testületek egyike vagyunk, akik szó szerinti jegyzőkönyvet készítünk és ezek a jegyzőkönyvek nyilvánosak. Tehát amennyiben olyan mondandód van, amelyikre úgy gondolod, hogy most még nem a teljes nyilvánosságra tartozik, akkor kérlek jelezd, és akkor ahhoz viszonyulunk"

- nyitott az MTVA új vezérigazgatójának a meghallgatásán a közmédiumokat felügyelő kuratórium elnöke, Balogh László. Abban teljesen igaza van, hogy Szabó László Zsolt október végi meghallgatásának jegyzőkönyve valóban fent van a kuratórium honlapján. De ez az utolsó, pedig azóta volt három másik ülésük is, amiről viszont hiába kerestük a jegyzőkönyvet.

Mielőtt folytatnánk, csak annyi segítség, hogy az MTVA vezérigazgatóját meghallgató Közszolgálati Közalapítványban a parlamenti frakciók egy-egy delegáltja ül. Hozzájuk jött még két ember, az elnök és a helyettese, akiket a Médiatanács választott. Róluk érdemes megjegyezni, hogy az elnök Balogh László korábban MDF-es, majd KDNP-s delegált volt médiakuratóriumokban. De még ennyi sem található meg róla a Közszolgálati Közalapítvány informatív honlapján, igaz legalább van fotó:

Helyettese Ilosvai Gábor pedig a Fidesz jelöltjeként dolgozott az MTI régi tulajdonosi testületében, róla is van egy ilyen mélységű bemutatkozó a honlapon, aminek célja, hogy "az eddigi négy helyett ez a honlap megfelelő és bőséges információkat nyújtson a kiemelt közszolgálati médiumokról".

Akkor folytassuk. Németh Vladimir, LMP-s delegált például nem titkolta örömét, hogy Böröcz távozott, és a következőkre volt kíváncsi:

"Azt szeretném én kérdezni Szabó László Zsolttól, hogy hasonló módon kívánja-e majd eltitkolni az adatokat, ahogy ezt az elődje tette?

Szerinte számos jogi kötelezettség is előírja a tájékoztatást, de iezen felül is az adófizető polgárokra tartozik az, hogy a költségvetésből kapott igen jelentős összeggel az adófizető polgárok felé el is számoljon és ne pereken keresztül kelljen ezeket az adatokat nyilvánossá tenni.

Volt még pár kérdése a köztévé akkor még csak tervezett új nosztalgiacsatornájáról is.

De mielőtt Szabó László Zsolt válaszolhatott volna, Balogh elnök a kérdések elé ugrott:

Csak a pontos tisztázás érdekében, nem akarom elvágni a válaszadás lehetőségétől a vezérigazgató urat, csak ezt mindig el szoktam mondani az István jelenlétében is, mikor ilyen konkrét kérdések vannak, hogy ennek a testületnek nincs törvényi joga elszámoltatni és beszámoltatni a vezérigazgató urat. Itt egy udvariassági látogatás van, és az Istvánnak is megköszöntem mindig, hogy a törvényeken túlmenően az együttműködés demonstrálására is időnként itt megjelent és a kérdésekre válaszolt. Tehát ez hozzátartozik.

Utána pedig arra tesz utalást, hogy lehetnek itt olyan kérdések, például a kábeltévékkel kötött megállapodások, amiket talán nem lenne szerencsés a jegyzőkönyvbe bemondani, de tarthatnak majd a végén egy pár perces szünetet. És még azt is hozzáteszi, hogy egyébként ő is kíváncsi a "kérdésekre", amiket a kurátortársa elmondott.

Jött az MSZP-s delegált Kránitz László, ő sem dicsérte az előd Böröczöt, és érdekelte volna, miért is távozott. Szabótól pedig azt kérdezte, hogy neki mi a terve a hatalmas vagyonnal.

"Böröcz úrnak mindig volt egy nagyon markáns, határozott elképzelése, hogy semmit el nem adni, mindennek meg kell találni a másféle típusú felhasználását, működtetését. Gondolok itt a bérbeadásokra."

Szabó László Zsolt friss vezérigazgató (korábbi vezérigazgató-helyettes, régesrégen MTV elnök) azzal kezdte, hogy két dolgot szeretne elérni, ebben a sorrendben:

szakmaiság és a nyugalom.

A harmadik pedig az alkotó légkör, ami ebből a kettőből fakad.

A vagyont nem akarja felélni, gazdálkodni akar vele. Két módja van ennek:

1. bérbeadás, ami statikus dolog
2. a rendelkezésre álló vagyon fejlesztése, ami dinamikus. És miből lehet fejleszteni? "Vannak olyan ingatlanjaink, amelyek iránt érdeklődés nyílik, van egy belvárosi Benczúr utcai ingatlanunk, illetve vannak II. kerületi telkeink, amik nagyon jó helyen vannak, és egyébként azokat nem nagyon tudnánk semmire sem használni. Arra gondolunk, vagy az a tervünk, hogy az abból befolyó összegeket forgatnánk át a bankok engedélyéről - amihez kell az engedély -, erre az ingatlanfejlesztésre."

Vagyis ő például Böröczzel szemben simán eladna. Létszámleépítést egyébként nem tervez.

A közmédiumok összevonása miatt a Duna TV Mészáros utcai irodaháza például üresen áll egy éve. Szabó tudomása szerint az épület hasznosításával voltak próbálkozások, de ezek sikertelenek voltak. Ezt újra elő fogják venni. Kicsit konkrétabb, amikor már bemelegedve másodszor is szóba kerül az épület.

A Duna Televízió épülete két részből áll. Ott is van egy stúdióépület rész, annak a hasznosítása megtörtént, bérbeadták, produkciókat forgatnak ott. (A Kálomista-féle Munkaügyeket például.)

"Maga az irodaépület az viszont valóban nem egy fáklyás menet, tehát én azt elismerem, valóban nem sikerült még a megfelelő megoldást megtalálni rá."

A Rádióval, vagyis a Pollack Mihály téri együttessel Szabó szerint egész jó tervek vannak. Innen folyamatosan költöztetik át a rádiót az óbudai Kunigunda utcai közös bázisra.

Annak, aki nem járt még bent a Nemzeti Múzeum mögött a rádióban: felülről így néz ki. Én voltam párszor, de így is segítséget kellene kérnem egy ősrádióstól, hogy mi micsoda:

1. Pollack téri bejárat - az üveges-zöld irodaépületben szerkesztőségek, elnökség, igazgatóságok vannak. Klasszikus elrendezés: középen lépcsőház, lifttel, elöl (a térre néző ablakokkal) és hátul (az egyik udvarra nézőkkel) keskeny folyosóról nyíló, kisebb, és egy-egy nagyobb (titkársági előteres) szobákkal. Ez volt a "modern" épület, a hatvanas években épült.
2. Bródy Sándor utcai főépület - szerkesztőségek és egy könyvtár.
3. A nyolcvanas években felhúzott üzemépület. Itt volt az étkezde, az archívum raktárai, feldolgozó, stúdiók. Pár éve újították fel az egyik szintjét, ilyen lett.
4. Esterházy-palota. A Rádiókabaré és számos koncert helyszíne, a Márványterem mellett irodák, műszaki részlegek, hangarchívum volt itt.
5. Károlyi-palota, Ybl Miklós tervezte. Ez volt a Rádiómúzeum, az irattár, a Reklámiroda és az informatika szervezeti egységeinek otthona. Most állítólag ilyen állapotban van: "a 30 éves burkolatok elavultak, a szerkesztőségek, stúdiók, irodák és irattár és Rádiómúzeum azóta kiköltözött, s jelenleg az 1975 előtti használathoz hasonló bútorraktározás és elektromos ellátás, kiszolgálás dominál".
6. Stúdiók
7. Szentkirályi utcára néző irodaépület, szerkesztőségek (pl. KAF - Külföldi Adások Szerkesztősége), Rádiózenekar, énekkar helyiségei

Kezdjük a sarkon lévő, a rajzon ötös számú épülettel.

"Nyilvánvaló, hogy az olasz épület, vagy a Károlyi-palota az csak valamiféle idegenforgalmi vagy vendéglátóipari egységként hasznosítható, ha erre van lehetőség"

- mondta Szabó László Zsolt. De mi is lenne az? A Károlyi épülettel a terv a következő. "Ha találnánk rá befektetőt, egy kiváló butikhotelt lehetne csinálni ott", de az több milliárdos beruházás, amire az MTVA-nak saját pénze soha nem lesz.

Ha nem lesz befektető, akkor van B verzió. "Nem tudom, hogy van-e ilyen kategória, hogy rométterem, akkor viszont egy kiváló rométtermet lehetne belőle csinálni, egy minimális átalakítással. Nem tudom, hogy jártatok-e már ott, egyszer menjetek be, mert nagyon tanulságos és nagyon érdekes ott a bizonyos beépítések kibontásával gyönyörű boltíves belső tere van, és ott simán lehetne egy ilyen rométtermet, ha ennek mondjuk, van értelme ennek az összetételnek, akkor egy ilyet lehetne ott kialakítani."

A hátsó részen, a Szentkirályi utcában lévő épületek "valamiféle kollégiumra, diákszállásra lennének rendkívül alkalmasak, mert itt a környéken azért számos egyetem van, amikre nagyon jól lehetne építeni".

"A 6-os stúdió az megmarad, mert ahhoz nem nyúlunk, mert az olyan érték, amihez nem lehet nyúlni" - mondta Szabó. Ezzel kapcsolatban a cikknek segítő volt rádiós azt jegyezte meg: "A hatos az egésznek a közepén van, a Pollack és a Bródy irodák közötti stúdiókomplexumban, de önmagában képtelenség megőrizni, mert egy stúdió-labirintus egyik oldalágáról nyílik, és egyik főépülethez se kapcsolódik, mindkettőtől igen messze van".

A Múzeumnak nevezett épületbe (ez valószínűleg a képen a 3-as számú épület, de közel sem biztos, mert Szabó László Zsolt is keverte) költöztetnék át a közmédiumok könyvtárát, és ott lenne a rádió archívuma is. Vagyis ez, bármennyire is nem passzol a téren lévő épületek többségéhez, valószínűleg megmarad.

"A Bródy Sándor utcai épület, amelyik ugye egy történelmi épület is, azt megtartanánk saját hasznosításban, ott ilyen szintenkénti felújításra gondoltunk, mert az egy hatalmas terület" - mondta Szabó.

Mi lesz a Pagodával? - jött a kérdés. A Pagoda a rádió zsibongója, a Bródy-épület kisebb udvarából nyílik. Ez lényegében a zsilipelő a főbejárat, az irodák, szerkesztőségek és a stúdiók között.

"Nem akarnánk a Pagodával se csinálni semmit, hisz az meg egy másik kornak egy ikonikus épülete". Kinyitnák, kávézót hoznának létre benne, hogy jöjjenek az egyetemisták, az értelmiségiek, nekik

"akarnánk egy ilyen jó kis teret csinálni".

De nemcsak az üvegfalú Pagodát nyiták meg:

"És az egész teret pedig lebontanánk, amit majd el is fogunk kezdeni a garázst, illetve nagy valószínűséggel a portát is, és kinyitnánk ezt a teret, ami itt van, hogy ez itt egy átjárható tér legyen, a Pollack Mihály teret kösse össze az egyetemekkel meg ott mindennel. Egy ilyen kulturális közeget szeretnénk ide csinálni, ami egyébként mondom az egyetemek, a könyvtár és mindent összevetve nagyon jó ötlet. És ezek nem is olyan eszeveszett összegekbe kerülnének, tehát nem akarjuk fölforgatni az egészet."

Szabó azt is elmondta, hogy az új bázison, a Kuningunda utcában már átadtak két HD tévéstúdiót, még egy készül. Jövő év elején a rádióstúdiókat is elkezdik építeni, hogy ne csak papíron, hanem fizikailag is megvalósítsák az integrációt. És terv az is, hogy a hírrendszert totálisan át akarják alakítani digitális HD és közös alapokra. Merthogy, és ez elég hihetetlen, Szabó szerint most az a helyzet, hogy

"még szalagos alapon működik a televíziós hírszolgáltatás, ami egy őskövület. A HD kamera fölveszi, és átírjuk betára és betán vágjuk meg. Ez hihetetlen."

Szabó azt szeretné elérni, hogy a szalagos technológiát teljes mértékben kivezessék a televíziózásból, illetve a rádiózásból is.