Az évtized legbizarrabb kémtörténete derült most ki

  • Robert Levinson magánnyomozó 2007 márciusában eltűnt Iránban.
  • 2011 eleje óta nincs hír róla.
  • Most kiderült, hogy a CIA küldte oda, de úgy, hogy a CIA sem tudott róla.
  • A kémszervezet néhány munkatársa maszek munkát adott neki, a hivatali út megkerülésével.
  • Hogy a botrányt elkerüljék, 2,5 millió dollárt kapott Levinson családja.
  • Most azonban megelégelték, hogy Robert Levinson még mindig nincs meg.

Hét éve dolgozik az AP hírügynökség egy Iránban eltűnt amerikai ügynök történetén. Eddig az USA kormányának kérésére nem közölték, de most úgy érezték, eljött az idő, hogy megírják, mert nem történt semmilyen előrelépés sem az ügyben. A kalandfilmbe illő történet egy nyugdíjas magánnyomozóról szól, akit a CIA néhány elemzője a hivatali utat megkerülve, titokban Iránba küldött.

65 éves, ha még él Robert Levinson. Hét gyereke és felesége várnak rá Floridában. 2007 tavaszán tűnt el, amikor beszállt egy bérgyilkos kocsijába, Kis szigetén. 2010-ben egy 54 másodperces videó, 2011 elején néhány fotó érkezett róla, azóta semmi. Levinson nagyszerű informátor volt, de nem hivatalos CIA ügynök. Mégis CIA-ügynökként dolgozott.

Remek nyomozó volt

Így nézett ki, mielőtt elrabolták.

Robert Levinson évtizedekig dolgozott előbb a DEA-nél, az USA kábítószerügyi nyomozó hatóságánál, majd az FBI-nál. Szakterülete előbb a dél-amerikai drogmaffia, majd az orosz maffia voltak. Elsősorban pénzmosási technikákat fejtett meg. Remek nyomozónak tartották, mert könnyen teremtett kapcsolatokat, ügyesen szerzett információkat, és ügyesen szervezett be informátorokat.

Amikor 28 év szolgálat után visszavonult, magánnyomozó lett, és céges megbízásokat vállalt. Sokat utazott, a világ legkülönbözőbb pontjain nyomozott.

Jön a CIA

A 90-es évek elején, még FBI ügynökként egy konferencián ismerkedett meg Anne Jablonskival, az orosz szervezett bűnözés CIA-nál dolgozó szakértőjével. Összebarátkoztak, és Jablonski (és további CIA-s munkatársai) egyre több munkát adtak Levinsonnak.

Már ezzel több gond volt: Jablonskiék az elemző részlegen dolgoztak, így kémeket ők nem mozgathattak. Volt ugyan hivatalos szerződése a cégnek Levinsonnal, de ez elemzések írásáról, és nem konkrét kémkedésről szólt. Levinson azonban kémkedett: emberekkel találkozott, fotókat és egyéb dokumentumokat gyűjtött, jó sokat. Az ilyen anyagokat azonban nem a CIA-nek, hanem Jablonski lakására küldte rendszerint. Nagyon értékes információkat szerzett többek között a venezuelai elnökről, dél-amerikai drogkartellekről, és az orosz maffiáról is. Ezekhez a CIA költségén a fél világot bejárta, mégse volt kémként számon tartva. Ez a maszekolás teljesen szabályellenes volt.

2007-ben nagy sztorit ígért. Azt mondta, hogy az iráni nukleáris programról szerez majd adatokat.

Először Dubaiba utazott, ahol egy másik ügyben orosz cigarettacsempészekről szerzett infokat, majd elrepült Kis szigetére. Ez az Iránhoz tartozó üdülősziget egy furcsa félvilági hely: egyrészt kisebb a szigor, mint az egyházi diktatúrában lévő Irán többi részén, másrészt fontos találkozóhelye a régió bűnözőinek.

Egy bérgyilkossal beszélgetett utoljára

Levinson itt Davud Szalahuddinnel találkozott, akivel egy amerikai újságíró hozta össze, aki korábban Szalahuddinról hosszú cikket írt. Szalahuddin bérgyilkos volt, aki 1980-ban az USA-ban megölt egy volt iráni diplomatát. Amerikában körözték, de Iránba szökött, ahol állítólag jó politikai kapcsolatokra tett szert. Szalahuddin néhány órát töltött Levinson szobájában, aztán nem tudni, mi lett vele. Van olyan feltételezés, hogy együtt távoztak, Szalahuddin autójával.

Amikor kiderült, hogy Levinson eltűnt, Anne Jablonski kirohant a wc-be hányni. Azt viszont nem árulta el, hogy neki dolgozott volna. Mivel nem volt hivatalos nyoma a CIA-nél Levinson kiküldetésének, ezért az USA úgy kezelte az ügyet, hogy egy üzleti úton lévő magánember tűnt el. A CIA ezt mondta a kongresszusnak és a kormánynak is. Annyit ismertek csak el, hogy korábban írt tanulmányokat a cégnek.

Csakhogy Levinson családja és barátai tudták, hogy ez nem igaz. Nyolc hónappal Levinson eltűnése után egy floridai barátja hozzájutott azokhoz az e-mailekhez, amelyek Jablonski és Levinson kapcsolatát bizonyítják, és azt, hogy kifejezetten a CIA-nak ment dolgozni Iránba. A botrányt kirobbantó barát egy nyugdíjas ügyész volt, aki eddigre szintén magánnyomozóként dolgozott. A bizonyítékokat a kongresszus titkosszolgálatokat felügyelő bizottságába küldte el.

Kiderült a maszekolás

Ekkor már beszállt a politika is. Egy floridai szenátor, aki a CIA-t is felügyelő bizottság tagja volt, botrányt csinált, és belső vizsgálatra kényszerítette a CIA-t. Többeket kirúgtak (például Jablonskit, aki papíron felmondott), másokat lefokoztak, a szabályokat szigorították, de büntető ügy nem indult. Sőt, a cégtől eltávolítottak többsége maradt az államigazgatásban, van aki továbbra is hírszerzési vonalon.

2,5 millió dollárt adott az amerikai kormány Levinson családjának, hogy ne pereljenek, és így az ügy ne kerüljön nyilvánosság elé.

Közben az USA a színfalak mögött megpróbált Levinson nyomára bukkanni. Aggasztó volt, hogy nem képezték ki ügynöknek, így a kínvallatások kibírására sem. Az irániak tagadták, hogy bármit tudnának róla.

Látták, mutatták, de nincs nyoma

Többen jelezték azonban, hogy tudnak róla. Egy francia orvos azt állította, hogy egy teheráni kórházban ápolják, és ezt egy nyugatra menekült nővér is megerősítette. Egy szintén nyugatra szökött egykori iráni rab pedig azt mondta, hogy egy börtönben látta felírva Levinson nevét egy zárka ajtajára. Mások titkosított iráni bírósági dokumentumokat hoztak, rajtuk Levinson nevével. Azonban egyik információ hitelességét sem sikerült ellenőrizni.

2010 végén Levinson felesége e-mailen egy videóüzenetet kapott. A szokatlan fájlformátumot nem tudta megnyitni, egy számítástechnikus barátja segített. Az 54 másodperces felvételen Levinson arra kéri az amerikai kormányt, hogy segítsen kiszabadulni. Az amerikaiak annyit tudtak kideríteni, hogy a mailt egy pakisztáni internetkávézóból küldték el. Zavarbaejtő volt, hogy a film végén olyan foglyok szabadon engedését követelték, akiknek neve semmilyen amerikai adatbázisban sem szerepelt.

2011 elején fotókat küldtek e-mailen, szintén Levinson feleségének. Ezeken hosszú ősz haja és szakálla van, és segítséget kérő táblákat tart. Ugyanolyan narancssárga ruhába öltöztették, mint az amerikaiak a guantanamói foglyokat. Ezt a mailt Afganisztánból küldték, ennél több azonban nem derült ki.

Így nézett ki a 2011-ben, ez az utolsó kép róla.

Az amerikaiak ekkor újra próbálkoztak az irániaknál. Úgy tartották, hogy a pakisztáni és afganisztáni mailek esetleg arra utalnak, hogy Irán hajlandó elengedni a férfit, csak valami kerettörténetet építenek, hogy kifele Iránon kívüli terroristákra lehessen fogni az egészet. Az irániak azt ígérték, hogy a pakisztáni-afganisztáni határ környékén razziáznak, hátha megtalálják. Majd azt mondták, hogy a razzia eredménytelen volt. Az amerikai titkosszolgálat szerint semmilyen razzia sem volt, és az egész csak arra volt jó, hogy az irániak teszteljék, hogy az amerikaiak hogyan ellenőrzik, hogy tényleg volt-e razzia.

Csend

2011 óta semmilyen hír sem érkezett Levinsonról. Az iráni vezetés azóta is tagadja, hogy bármit tudnának róla. Így van ezzel az új, nyár végén megválasztott teheráni vezetés is. Az FBI egymillió dollárt ajánlott fel egykori munkatársuk nyomravezetőjének, de erre sem reagált senki.

Az AP (Associated Press) újságírói már évek óta feltárták a sztorit. Az USA kormánya mindig azt mondta, ne jöjjenek elő vele, mert veszélyeztetnék Levinson hazahozatalát a botránnyal. Csakhogy Levinson családja úgy érzi, hogy semmit sem tesznek a hazahozatala érdekében. Aggodalmukat osztotta a hírügynökség is. Így Levninson történetét csütörtök este nyilvánosságra hozták, itt lehet eredetiben elolvasni.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.