Tavaly szűnt meg a két országos kereskedelmi rádió közül az egyik. Nem az, ami a Közgép-elnök Nyerges Zsolt tulajdonában van, hanem a másik, a Neo FM. Az meg történetesen az MSZP-hez erősen köthető vállalkozóké volt, amíg össze nem kuszálódtak a tulajdoni viszonyok. Ez a kvázi-balos kereskedelmi rádió masszívan veszteséges volt, képtelen volt fizetni a médiahatóságnak a koncessziós díjat, ezért a szerződését felmondták.

(Zárójelbe: érdemes volt elmutyizni a frekvenciát a korábban sikeresen működő Sláger/Danubius elől!)

Felszabadult tehát egy kereskedelmi frekvencia, amit az állam értékesíthetne, néhány százmillió bejönne a frekvenciadíjból, már ha lenne vállalkozó, aki megpróbálkozna az elég reménytelennek tűnő rádiós piaccal. Sokáig nem lehetett tudni tehát, hogy mi lesz a felszabadult frekvenciával, a médiahatóság nem írt ki pályázatot.

Most viszont felkerült a Nemzeti Média és Hírközlő Hatóság (NMHH) honlapjára a Kossuth és a szintén közrádiós Dankó Rádió jövő januártól érvényes vételkörzete. Ebből az derült ki, hogy az eddig általuk használt frekvenciák mellett kapnak a Neo FM egykori frekvenciacsomagjából is.

Megkérdeztük az NMHH-t, hogy akkor ez valóban azt jelenti-e, hogy nem lesz új országos rádió, hanem szétosztogatják a korábban a Sláger, majd a Neo által használt frekvenciákat.

Kiderült, hogy

igen.

Na nem ennyire egyszerűen, mert első körben konkrét válasz helyett arról írt az NMHH, hogy megvizsgálták a közszolgálati csatornák vételi körülményeit, és azt találták, hogy a Kossuth országosan mindössze 45 százalékos területi lefedettséggel rendelkezik, és az ország lakosságának 74 százalékát éri el.

„Ez azt jelenti, hogy több százezer hallgató el van zárva annak a lehetőségétől, hogy a legfontosabb közszolgálati rádióadó műsorához hozzáférjen” – írta a hatóság.

Mi következik ebből? Az NMHH szerint "egy modern állam egyik legfontosabb feladata az, hogy olyan rendszereket működtessen, és olyan megoldásokat részesítsen előnyben, amelyek a lehető legnagyobb esélyegyenlőséget garantálva biztosítanak hozzáférést a társadalom életét szolgáló közjavakhoz, beleértve a kulturális és információs javak hozzáférésének esélyegyenlőségét is".

Így hát körül néztek, mit lehet tenni.

És találtak szabad frekvenciát, történetesen az egykori Neo FM-ét.

„A rendelkezésre álló, szabad frekvenciák az állam tulajdonát képezik, és azok kereskedelmi, közösségi vagy közszolgálati illetve egyéb célú hasznosításáról, és a hasznosítás formájáról az elektronikus hírközlésről szóló törvény és a médiatörvény alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság valamint a Médiatanács dönt” – vezették fel, hogy mire jutottak.

Igen, arra, hogy „az állami tulajdont képező frekvenciavagyon a köz javára hasznosulva javítsa a közszolgálati csatornák országos vételminőségét, és azok számára is elérhetővé válását, akik eddig meg voltak fosztva a jó minőségű adások vételének lehetőségétől”.

Visszakérdeztük,

hogy jól értjük-e: akkor nem lesz új országos kereskedelmi rádió?

Jól. Egy évre megkapja a frekvenciákat a Kossuth és a Dankó, utána felülvizsgálják, hogy így maradjon-e.

Vagyis, továbbra is konkurencia nélkül marad a Közgép elnök-tulajdonosának érdekeltségébe tartozó Class FM.

Eddig sem kellett aggódni a Class FM-ért, hiszen például január óta itt, és nem a Kossuthon sorsolják lottószámokat, évi 52 millióért, mármint a Szerencsejáték Zrt. fizet ennyit, nem a Class, és az állami cégek is rendszeresen és nagy kedvvel megtalálják hirdetéseikkel a rádiót.

Ez még akkor is úgy volt, amíg volt a Neo, de annak megszűnésével még egyszerűbbé vált a helyzet, a Kreatív tavalyi adatai erről itt találhatók. Ez a megátalkodott reklámpiaci heccorgánum (a Kreatív) még azt is szóvá tette, hogy nem jutott szóhoz ellenzéki politikus a Class híreiben.