• A csütörtöki brüsszeli EU-csúcson a tagállamok vezetői megállapították, hogy a fegyverkezés fontos dolog.
• De ebből nem kövektezik, hogy sietve összeurópai hadsereg kell.
• A vitában győzött az atlantista, NATO-barát vonal.
• Csak a francia elnök erőltette, hogy az EU komoly katonai szövetség is legyen.

Ugyan a csütörtök-pénteki EU-csúcstalálkozó legizgalmasabb kérdése a bankunió, csütörtökön sok szó esett az európai fegyverkezésről is. Elvben ez volt a mostani találkozó tematikus témája, legközelebb 2015-ben lesz megint biztonságpolitikai vitanap az Európai Tanácsban.

Az EU-nak egy kicsit van katonai jelentősége ugyanis. Kicsit. És úgy tűnik, ez továbbra is így marad.

Összesen 16 helyen 7000 fő szolgál EU-zászló alatt. Ellenőrzik az orosz-grúz békét, kalózokra vadásznak Szomáliában, határt őriznek Koszovóban, vannak kiképzők Irakban. A 16 EU-s misszióból csak négy kifejezetten katonai, a többi rendvédelmi, igazságügyi civil szolgálat.

A NATO nem elég?

Tíz éve van csak közös védelmi politika az EU-ban, ez új, és óvatosan fejlődő dolog. A témát az teszi bonyolulttá, hogy az EU-tagállamok nagyobb része NATO-tag (21 ország), de nem az összes az (7 EU-s ország nincs a NATO-ban).

Anders Fogh Rasmussen (dán) NATO-főtitkárt is meghívták a csütörtöki csúcsra, aki figyelmeztette az európai politikusokat, hogy teljesen felesleges két irányba fegyverkezni. A NATO megoldja a dolgokat, csak költsenek többet az európaiak a hadseregeikre. David Cameron ezzel nagyon lelkesen egyetértett. Egyrészt elmondta, hogy ők a válság miatt csak 8 százalékkal csökkentették a katonai kiadásaikat, miközben szociális keretükön 25 százalékot vágtak. És a csúcs előtti rövid sajtótájékoztatóján azon gúnyolódott, hogy Barroso bizottsági elnöknek talán nem kellene drónokat távirányítania. (Az ötlet úgy merült fel, hogy a csúcs egyik napirendi javaslata volt az európai drónprogram elindítása.)

A csúcson csak a franciák ragaszkodtak ahhoz, hogy kifejezetten erős EU-s hadseregépítés kezdődjön. A brit miniszterelnök ezt élesen ellenezte. A vitát eldöntötte, hogy Angela Merkel német kancellár is beállt az atlantista irányba. A franciák még azt sem tudták elérni, hogy az EU vegyen részt a franciák közép-afrikai hadműveleteiben. (Nemrég 1800 francia katonát vetettek be az ottani polgárháború megfékezésére.)

Nagyon lassú erősítés

A tanács olyan következtetéseket fogadott el, ami ugyan jelzi, hogy fontos Európának erősítenie a fegyveres erejét, de ezt kifejezetten a NATO-val együttműködve, és nem azzal párhuzamosan kell megoldani. Rasmussen és Herman van Rompuy tanácsi elnök is arról beszéltek, nehogy azon kelljen gondolkodni, hogy EU vagy NATO zászló alatt küldjön egy ország katonákat egy misszióba.

Az EU megtartja és erősíti azért azt a képességét, hogy 1600 katonát napok alatt a világ bármely pontján be tudjon vetni. Ezt éves váltásban különböző országoknak kell biztosítaniuk. Magyarország 2016-ban lesz soros, de nem egyedül, hanem Szlovákiával, Csehországgal és Lengyelországgal együtt, a parancsnokságot a lengyelek viszik majd.

Lesz európai drónprogram is, 2020-25-re, lesznek európai levegőben tankolható repülők, és új műholdas kommunikáció és cyberbűnözés elleni fellépés. Ezeket a konkrét fejlesztési terveket fogadták el csütörtökön.

Felmerült, hogy kis tagállamok kis hadseregeit nem érdemes párhuzamosan fejleszteni, hanem fel kellene osztani a feladatokat. Ezt azonban nem egyszerű megcsinálni, hiszen senki sem akar mondjuk csak vegyvédelmi csapatokat, és egyetlen tankot sem. Az Európai Bizottság szívesen egységesítené a fegyverrendszereket is, de erre sincs sok esély, a tagállamok nem akarják, hogy előírják nekik, kitől és milyen fegyvereket vehetnek.

Orbán Viktor ehhez a vitához, úgy tudom, nem szólt hozzá, mert a visegrádi csoportot a lengyel miniszterelnök képviselte, aki szintén a NATO-barát vonalat erősítette.