• Kivár a kormány, hogy eldöntse, belépünk-e a bankunióba.
• A döntés lényegében az OTP-ről szól.

Magyarország még kivár, hogy eldöntse, csatlakozik-e a bankunióhoz. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta Brüsszelben, közvetlenül az Európai Tanács ülése után, amelyen a tagállamok vezetői áldásukat adták a bankunióra. Hogy mi ez, és miért fontos, arról itt írtam.

A bankunióba csak az eurót használó országoknak kötelező belépniük. A többiek maguk dönthetnek, eddig csak Nagy-Britannia tette teljesen egyértelművé, hogy ők nem kérnek a frankfurti felügyeletből. (Azért frankfurti, mert ott van az Európai Központi Bank székhelye, és ez a szervezet kapta az európai bankfelügyeleti jogot.)

Egy nemzeti szanálási alapot mindenképpen létre kell hozni, ez minden tagállamnak kötelező. Ennek előkészítésére Orbán már felhívta Varga Mihály figyelmét.

Megkérdezik az OTP-t is

A magyarországi székhelyű bankok közül mérete és külföldi leányai miatt csak az OTP-re vonatkozna a bankunió jelentette közös felügyelet, illetve nagy baj esetén a szanálási mechanizmus.

Orbán Viktor azt mondta, hogy a következő néhány hónapban a bankunió egyes szabályai még alakulnak, és ezt kell megvárni, hogy a magyar parlament dönthessen, csatlakozunk-e.

A kormányfő azt mondta, hogy meghallgatják az OTP vezetőinek véleményét is, de a döntés a törvényhozók joga. A bankunió várható hatásait már fél éve tanulmányozzák a kormány emberei.

A helyzet azért bonyolult, mert Magyarországnak fontos felügyeleti jogokat kellene átadni csatlakozás esetén. Ráadásul a hazai szanálási alapból pénzt kellene tenni az összeurópai alapba. Ugyanakkor lehet, hogy az OTP-nek versenyhátrányt okoz, ha kimarad abból a felügyeleti és biztosítási rendszerből, aminek régiós riválisai részesei lesznek.