Amióta a világ, úgy négy éve túltette magát a facebookfüggőtinédzser-pánikon, azóta folyamatosan újabb és újabb kutatások bizonyítják, hogy a fiatalok, már ha a fogalom alatt a 18 éven aluliakat értjük, nemhogy függők lennének, de határozottan cikinek tartják a világ legnagyobb közösségi hálózatát.

Ami érthető is. Ki akarna kamaszként ott lógni, ahol a szülei is lógnak?

Pláne, hogy a szülők kvázi elektromos pórázként tekintenek a Facebookra, ahol nyomon követhetik gyerekeik mindennapjait. Ezért aztán a gyerekek, és ezt most Daniel Miller antropológus kutatása újra bebizonyította, inkább más közösségi hálózatokra menekülnek.

Például az Instagramra - amivel megintcsak Zuckerbergnek termelnek pénzt -, vagy a snapchatre, amit nemhogy a szüleik nem értenek, de még én sem.

És hogy ez mit jelent a Facebooknak?

Semmit.

Azt maguk a felmérésben megkérdezett fiatalok is elismerték, hogy a Facebook alkalmazásként sokkal kifinomultabb az alternatíváinál. Ráadásul, ahogy kikerülnek a középiskolából, ahol online közösségi életük nagyjából ugyanarra a társaságra korlátozódik, akikkel a hétköznapokban is együtt lógnak, egyre vonzóbb felületté válik a Facebook. Mert alkalmasabb a kapcsolattartásra a távolba szakadt haverokkal.

Maga Zuckerberg hajlamos közműként tekinteni a Facebookra - ami szerinte kb, olyan, mint a csatornavezetékhálózat, elhozza a dolgokat máshonnan. A kérdés most csak az, hogy a kereskedelmileg igen fontos 18-25 éves korosztályt sikerül-e időben, vagyis akkor bevonni a felhasználók közé, amikor kialakulnak hosszú távú fogyasztási szokásai. (Via Wired)